Horn Gyula pityókásan tartott beszéde a 75. születésnapján

2007-07-15
Horn Gyula 75. születésnapjára rendezett találkozón a volt miniszterelnök - a kiadott műsorrendtől eltérően - felszólalt. Az ellenzék a jóindulattól és az objektivitás igényétől most is a megfelelő távolságból szemlélődve próbált meg negatív propagandát terjeszteni az eseményekről.

Azonban nézetem szerint Horn Úr beszéde nem volt olyan negatív, ahogyan az ellenzék próbálja beállítani. Horn Gyulánál visszatérő módon a politikus helyett most végre újra az ember beszélt. A beszédről készített filmfelvétel megérne egy kiadósabb pszichológiai elemzést arról, hogy a némileg ittas Horn Gyula hogyan szabadult meg a gátlásaitól, miket rejteget, hogyan vét el (pl. "az összetört csontok" helyett), amikor nem politikusként nyilatkozik, és hogyan árulkodnak az arcmimikái arról, azaz hogyan elemzi saját pillanatnyi helyzetét és önmaga számára is váratlan szókimondását, amitől Horn Gyula maga is időnként megijed.

Gyurcsány Ferenc közbelépésének időpontja is érdekes elemezni való lenne, amit - Horn önmaga felmentésére keresett nézeteivel ellentétben - nem Gyurcsány Ferencnek a párt iránti aggodalma, hanem a Gyurcsánynak az önmaga iránt mindig tanúsított elsődlegessége, prioritása és egoizmusa indukált. Azaz Gyurcsány Úr végül is azért fojtotta bele a szót Horn Gyulába, mert elemezte a becsípett Horn Gyula beszédei miatt később kelt sajtóvisszhangok lehetőleges tartalmát, és aggódott, nehogy olyan is elhangozzék róla, azaz Gyurcsány Ferencről, amit nem szeretne hallani. Azaz Gyurcsány Ferenc Úr úgy látta, veszélyes lenne most Horn Gyulát beszélni hagyni, nehogy véletlenül a jelenleg regnáló miniszterelnök hibáit Horn Gyula a maga természetességével nyilvánosan közkinccsé tegye.

Mint szinte mindig, Gyurcsány Ferenc alighanem most is melléfogott: ha nem egoizmusa és egomániája vezetné a miniszterelnököt, megértené, hogy Horn kritikái éppen nem hátrányára válnak az MSZP megítélésének, hanem emberarcúvá teszik ezt a Gyurcsány Ferenc regnálása óta egyre ridegebb, militánsabb, közveszélyesebb, embertelenebb, sötétebb és vérengzőbb, ijesztően agresszív és rosszindulatú pártot.

Azért csak könnyebb elviselni egy Robert Mugabét vagy egy Alkeszandr Lukasenkot, avagy egy tömeggyilkos, sortüzes Eichmannt úgy, ha nem csak Biszku Bélás és Gergényis hírhedtségét, de emberi mivoltát is engedi láttatni. Csak jobban megenyhül az ember, ha azt látja, hogy Adolf Hitler nem a zsidók lemészárlásáért ordít, hanem barátságosan mosolyog a barátnőjére, természetesen viselkedve, szinte azzal sem foglalkozva, hogy éppen kamerák veszik.

Az Egyesült Államokban a közvéleménykutatások szerint azok a miniszterelnökök a szimpatikusak, akik nem superman-es tökéletességet igyekeznek árasztani, hanem időnként megbotlanak a lépcsőn integetés közben, magukba feledkezve szólalnak meg, elalszanak a Pápa által cerebrált misén (ahogyan hajdan Reagan tette), és az emberi tökéletlenség egyéb jeleit mutatják, ami miatt népszerűségük éppenhogy nem csökken, hanem növekszik.

M.F.Á.

Előző cikk:
Móron a rendőrség törölte le az ujjlenyomatokat - Lamperth Mónika tudta, kik a móri tettesek - Felfelé buktatások

Következő cikk:
"Rohadt büdös cigány, parazita élősködő vagyok!" - Hiteles forrásból a rendőri rasszizmusról, az alkoholfogyasztásról és a kényszervallatásokról