A kérdésnek úgy kéne szólnia, miért gyűlölik egyre többen a regnáló kormányt? A válasz pedig megfogható minden családban, minden gazdasági ágban, a mindennapjainkban. Azok a főbb bűnök, melyekben a kufárok elmarasztalhatók, a még(!) hatályos BTK paragrafusai közt fellelhetőek. A címbéli kérdés helyett újat kell fogalmazni: Meddig kell nekünk a nemzetellenes és köztörvényes bűnöket halmozó kufárok diktatúráját elviselni?
Sokan és sok helyütt leírták és elmondták már, mi a baj. A legkülönbözőbb fórumokon, a legkülönbözőbb esetek kapcsán látott napvilágot a kormány, az országgyűlési és önkormányzati képviselők bírálata. Nem ok nélkül!
Immár elmondhatjuk, az elmúlt több, mint hat évben szinte semmit sem tettek a hazájuk felvirágoztatására, a magyar nép szolgálatára - ami a feladatuk! Holott ezért lettek megválasztva, ezért kapják a nem kevés fizetésüket és majd ugyanennyi adómentes juttatásukat és kedvezményeiket. De nem hogy a munkájukat nem végezték el, visszaélve hatalmukkal romlásba döntötték az egész országot is! Feladataikat elhanyagolják, (bűnüldözés, bűnmegelőzés, egészségügy, nyugdíj stb.) vagy megpróbálják delegálni a feladatukat az emberekre, mondván: öngondoskodás!
Se szeri, se száma a népnyomorító intézkedéseiknek. Az a szándékos rombolás és kifosztás az élet és a gazdaság minden területén, amikkel előhozakodtak, és többségében le is nyomták a torkunkon, azt mondhatnám, szinte példátlan az egész világon. Megfűszerezve persze jó adag demagógiával! Ezt a nép- és nemzetrontó tevékenységet nemes egyszerűséggel „reform"-nak, jobb esetben megszorító intézkedéseknek nevezik. S nem átallják eredményként feltüntetni, azt hazudva, hogy az érdekünkben cselekedtek.
Olyan napi események, mint a Dunaszerdahelyi és egyéb atrocitások mind, mind válasz és következmény nélkül maradtak, A gyávaságuk és gyengeségük okán - kivéve, ha a saját zsebük megtömése érdekében kell tenni bármit is - csak a fegyvertelenekkel, a kiszolgáltatottakkal szemben mutatnak fel „erőt", akkor viszont megengedhetetlen, agresszív módon, az eszközökben nem válogatva, semmi pénzt nem sajnálva.
Az ország sosem látott mértékű eladósításával, a multinacionális cégek indokolatlan és szükségtelen támogatásával mind gazdaságilag, mind pedig erkölcsileg kiszolgáltatták az országot a pénz oligarcháknak. S egyúttal a nemzeteket leigázó globalizációnak. Ennek egyik eszköze a kis- és középvállalkozások egyidejű elsorvasztása.
Az országnak tán soha nem volt ilyen korrupt vezetése. Korrupcióban már világvezetők lettünk, épp mert ebben élen járnak mindazok, akik a kapott hatalommal, a választói bizalommal visszaélnek.
Sosem látott mértéket öltött a munkanélküliség, a nevetségesen alacsony bér és az indokolatlanul magas adó, melynek kiszámítható következménye a megugró feketemunka. S lám, ebben is visszaköszön a demagógia: nem az okot szüntetik meg, hanem a következmény ellen lépnek fel!
Ezt egy közkeletű kifejezéssel lenyúlásnak nevezik mostanság, de én hajlok arra, hogy valójában ez lopás. Lehet, hogy jogilag, és törvényesen nem megfogható, ám mint tudjuk; a jog és az igazság ritkán járnak kézen fogva. Meg aztán az igazságszolgáltatásban is szép számmal helyezték el a baráti kört, így nem is csodálkozhatunk azon, hogy sosincs felelőse semminek a kufárok közt.
Azt halljuk mindenfelől, hogy ez egy felelősségvállalás és következmények nélküli ország. S valóban! Közülük csak alig-alig akad, aki felelősséget vállalna bármiért. Míg ezzel szemben a kiszolgáltatott állampolgárt bármikor készek szigorúan megbüntetni töredék annyi bűnért, mint amelyet ők elkövetnek.
A Szent Korona országa nem volt ilyen, A kufár kormány tette ilyenné! S hogy ezt megtehették és megtehetik mind a mai napig, annak - némi „külsős rásegítéssel"- a megelőző kormányok és képviselők gondos „előkészítő munkája" a legfőbb oka!
A megtévesztett naiv választók csak igen kis mértékben okai ennek, noha a kufárok megpróbálják rájuk kenni, s őket felelőssé tenni minden bűnükért!
Ezért is hangoztatják cinikusan oly sok helyütt, hogy „Tetszettek volna forradalmat csinálni!" meg hogy „Minden népnek olyan kormánya van amilyet megérdemel!" Ez azonban Magyarországon már régen nem igaz! Ezt a magyar nemzet nem érdemelte meg! Ennél sokkal jobb képviselőket érdemel! De hol vannak ezek a vezetők??!
Ezek után költői a kérdés hogy: Miért is nem népszerű a kormány? – enyhén szólva! A kérdésnek úgy kéne szólnia, miért gyűlölik egyre többen a regnáló kormányt? A válasz pedig megfogható minden családban, minden gazdasági ágban, a mindennapjainkban.
Azok a főbb bűnök, melyekben a kufárok elmarasztalhatók, a még(!) hatályos BTK paragrafusai közt fellelhetőek.
A címbéli kérdés helyett újat kell fogalmazni: Meddig kell nekünk a nemzetellenes és köztörvényes bűnöket halmozó kufárok diktatúráját elviselni?
Audie Rácz Era