 |
HÍRHÁTTÉR |
|
|
|
|
|
HÍRHÁTTÉR |
|
|
|
|
Demokratikus államrend
Magyarországon? - A Magyar
Néppárt elnökének közleménye
2008-02-17. E L N Ö K I K Ö Z L E M É N Y!
Demokratikus államrend
Magyarországon? Az utóbbi időben egyre többen feltették a kérdést, van-e demokratikus államrend Magyarországon? A közvéleményt is foglalkoztatja ez a kérdés, sőt nem régen bírósági ügy is volt az ügyben ( Budaházi ). Erre a kérdésre sem az igent, sem a nemet kijelenteni nem lehet anélkül, hogy tételesen, objektíve nem vizsgálnánk meg az állam által működtetett szervezetek, dokumentumok objektív voltát. Ha a Magyar Néppárt elnöke, vagy bárki az országban kategorikus kijelentést tesz, annak nincs jelentősége, hiszen tényekkel nincs alátámasztva. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat nem is lehet mindenre kiterjedő, csak egy-két alapvető – de kikerülhetetlen – kérdést teszek vizsgálat tárgyává. Ez alapján már lehet és én is teszek egyértelmű megállapítást: Alkotmány: A Magyar Köztársaság Alkotmányát az 1949. évi XX. törvénnyel fogadták el ( még a Rákosi-féle rendszerben ), igaz azóta többször lett módosítva. Dr. Szikinger István alkotmányjogász szerint még mindig sok, súlyos hiba van az Alkotmányunkban. Az Alkotmány 2.§ /2/ Bek.: „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” Az Alkotmány demokratikus voltát elsődlegesen az határozza meg, hogy a minden hatalommal rendelkező nép a hatalmát korlátlanul gyakorolhatja-e? Erre a kérdésre az alábbiak miatt: nem a válasz. Pontosan az Alkotmány korlátozza a népnek ezen jogának a gyakorlását: Az Alkotmány 24.§ /3/Bek.: Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmány meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.” Ez azt jelenti: „Az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.” A Nép kizárólagos hatalma korlátozva van ! Nem demokratikus az Alkotmányunk!
Országgyűlés: Az Alkotmány 71. § /1/ Bek.: „ Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok közvetlen és titkos szavazással választják.” Ennek értelmében az Országgyűlés összetétele alkotmánysértő, mivel az Országgyűlésben 210 fő képviselő alkotmányellenesen van jelen ( a 152 fő, akik a területi listáról jutottak be, 58 fő, akik a kompenzációs listáról jutottak be ), őket a nép nem választotta meg. Pl. a MIÉP-re leadott szavazatot egy MSZP-s képviselő jelölt kapta meg?! Az Országgyűlés alkotmánysértően működik: „Az Alkotmány 39.§/3/ Bek.: A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.” Az Országgyűlés elfogadja a Kormány programját és előterjesztéseit. Ezek elfogadásáról maga az előterjesztő is, a Kormány képviselő tagja is szavaz, hiszen képviselő. Ez a képviselő elfogadja a saját maga előterjesztését is. Az Országgyűlésben lévő közvetlen és titkos szavazással megválasztott képviselők – többségükben pártok tagjai. Ők a néptől kapott hatalmat átjátszották a pártjuknak, így ma a pártok bitorolják a hatalmat az országgyűlési képviselők helyett. Nyugodtan kijelenthetem az Országgyűlés nem demokratikusan működik!
Köztársasági Elnök: Biztosan sokan emlékeznek arra, milyen körülmények között választotta meg Dr. Sólyom Lászlót az Országgyűlés. Ez mindennek mondható csak nem demokratikusnak. Egyszerűen érthetetlen, hogy a magyar társadalom, a magyar választópolgárok miért nem élnek a hatalmukkal, a jogukkal, hogy közvetlenül Ők válasszák meg maguknak a köztársasági elnököt.
2. oldal A válasz egyszerű, a hatalmat bitorló pártok ezt nem engedik meg nekik. A pártok a köztársasági elnök megválasztását is pártpolitikai csatározások színterévé teszik.
Alkotmánybíróság: Ők „pártkatonák”. A kormánypártok megszavazzák az ellenzék egy jelöltjét , ha Ők is megszavazzák az ő jelöltjüket. Ezért tűri el az Alkotmánybíróság, hogy a 210 képviselő alkotmánysértően legyen az Országgyűlésben. Az ezzel kapcsolatos beadványomra az Alkotmánybíróság nem mer határozatot hozni, mert kiderülne az igazság, a levelemre értelmetlen titkári válasz érkezett. Az Alkotmánybíróság nem demokratikusan megválasztott és nem demokratikusan működő szervezet.
Bíróságok: Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke strucc politikát folytat „ha nem beszélünk róla, akkor az nincs is.” Ha valamelyik bíróságon bűncselekményt követtek el a bírók, akkor Lomnici kitüntetésre javasolja az elnököt, mint Tatabányán. A Legfelsőbb Bíróságnak jogegységi döntése van arról, hogy egy kölcsön biztosítása érdekében a kölcsönszerződés helyett adásvételi szerződést lehet kötni. Ezzel maga a Legfelsőbb Bíróság segíti a lakásmaffiát. A mai magyar bíróság nagyon súlyos hibája, hogy nem hajlandó elismerni, kijelenteni, ha egy bíró hibázott, törvénysértést vagy bűncselekményt követett el. Azonnal megindul az eltussolás, a maszatolás Lomnici segédletével. A Főbíró előszeretettel jelentgeti ki, hogy a bíróságok mennyire leterheltek, milyen sok az ügyszám. Tatabányán három tárgyalás volt egy ügyben, három más-más bíróval és három különböző ügyszámmal?! Lomnicinak 2008-ban lejár a mandátuma, szerencsére.
Ügyészség: Egy öntörvényű, minden ellenőrzés és hatalom nélkül működő szervezet. Tagjai az adófizetők pénzén eltartott állami alkalmazottak, ebből adódóan szolgálni kellene a népet. Az ügyészségnek végre fel kellene ismerni, hogy nem a nép van Őérte, hanem fordítva. Sok bűncselekmény, korrupciós ügy az ügyészség magatartása miatt van eltussolva. Ha Ők azt mondják, hogy nincs bűncselekmény, a beadvány nem alapos, akkor ettől kezdve a napnál világosabb bűncselekmény sem az. Amikor Dr. Kovács Tamás főügyésznek lett beiktatva, kijelentette, hogy első és legfontosabb feladata, hogy az ügyészségeken rendet csinál – ahol rend van ott nem kell rendet csinálni, csak azt várom, hogy Kovács Úr ezt a munkát mikor kezdi el. ( A választási törvényről és az emberi jogok megsértéséről nem is írok.)
A fent leírtak alapján nyugodt szívvel ki merem jelenteni : Magyarországon nincs demokratikus államrend!
Sebők István a Magyar Néppárt elnöke
- - -
Kapcsolódó anyag a
Hírháttéren:
|
|
(Molnár F. Árpád honlapja) |
 |
 |
