 |
HÍRHÁTTÉR |
|
|
|
|
|
HÍRHÁTTÉR |
|
|
|
|
Egy kanadai panaszlevél margójára
2008-02-17.
Megragadom az alkalmat,…. hogy Andrew Manninger tőlem, a kanadai földijétől, az 1962 óta kanadai állampolgártól is kapjon választ. Sajnálom, hogy hazai testvéreink előtt az ilyen egyén esetleg rossz fényt vetíthet kanadai magyarokra! Itt sem vagyunk egyformák, azonos világnézetűek, ki-ki a maga módján ismeri a történelmet, természetesen az egyén gondolkozó-képességétől és a műveltségétől függően. Valamelyik amerikai televízió-műsorban hallottam, hogy állítólag a gének határozzák meg ki s hogyan határozza el a politikai hovatartozását. Isten őrizz, hogy otthon azt higgyék, itt mindenki ugyanazon gének áldozata! A levelét természetesen csatolom a POZDORJA című rovatunkban Regős Péter féltve őrzött firkálmányaihoz. Mert pontosan odavaló, a minap *túlvilági számadásra* távozott Tom Lantos, Fodor András, Pákó és az afro-amerikai demokrata párttag kongresszusi képviselő Adolphus szemétkosár-gazdagító nyilatkozataihoz. Elgondolkoztam azon, hogy hol is találkoztam a Manninger-levélhez hasonló szöveggel, kifejezésekkel? Lehetséges az, hogy a „római katholikus” Manninger Andrew a cion-náci politikai propaganda áldozata netán ügynöke? Nem kétséges! Ugyanazokat a szavakat, kifejezéseket használja, amelyeket bármelyik jólfizetett cion-talmudista-ceruzakoptató. Elképzelhető, azok „műveit” habzsolja éjjel és nappal, hogy alkalmasint legyen mivel odavágni a magyaroknak. És vegye mindenki tudomásul, hogy „ő, mint római katholikus a véresszájú zsidózás miatt” -- írja a tiltakozó sorokat! A Magyarországon működő IN-KAL, ÁVÓ, emberállat-rendőrség és Moszád miatt soha nem fogna tollat. Bátorságáért pedig bármikor megvédi őt a másik katholikus magyarfaló, Erdő Péter békebíboros. Hej, de nagy bajban lenne a katholikus Andrew Manninger, ha politikailag helyes cion-náci történészek -- mint például az amerikai katonai egyenruhába bújt zsidó Himler Márton! – a saját szájízük és érdekük szerint nem írták volna meg a nyilasok „hivatalos történelmét”? Akkor most nem kapaszkodhatna a szavakba, hogy a hazai „véresszájú zsidózások megközelítik a Szálasi rémuralom erkölcsi mélyrepülését. … Plakát, amit '45-ben a Szálasi rémuralom alatt láttam: egy meztelen magyar nőt mutatott, akit röhögő orosz katonák "főztek" forró vízben, egy fürdőkádban, így készítvén fel az elevenen való megnyúzásra.” Ezek a gyűlölettől csepegő véresszájúakA szovjet hordák magyar nők tízezrein végezték el azt, ami Manninger szerint a „véresszájú nyilasok plakát-fantáziája”, pedig van rá éppen elég bizonyíték, sokan még emlékeznek is rá, hogy a plakát nem volt fantazmagória!
“Mindenek előtt köszönet és hála a felszabadító vörös hadseregnek,
mert a végső pusztulásra ítélt pesti zsidóság valóban életét
köszönheti a győzedelmes orosz katonának, s ezt feledni soha nem
fogjuk.” [Az Izraelita Hitközség elnöke
Stockler Lajos, Új Élet 1945. 11. 1.]
Sós Endre: ~ “A szovjet-rendszer felszabadította a zsidóságot is, melynek félelemmentes életét a leninizmus és sztálinizmus teremtette meg.” [Új Élet 1946.07.11.]
►
„Ölj! Ha megöltél egy németet, akkor ölj meg még egyet - nincs
szórakoztatóbb számunkra, mint látni egy rakás német hullát." ► “A németek nem emberek. Ezen túl az a szó, hogy német, nekünk a legszörnyűbb átkot jelenti. Mától kezdve az, hogy német, elsüti a puskátokat. Többet nem beszélünk. Nem izgulunk fel. Gyilkolni fogunk. Ha nem öltél meg legalább egy németet naponta, akkor elpazaroltad az idődet… Ha nem tudod megölni a németet golyóval, akkor szúrd le bajonettal. Ha minden csendes és nyugodt körülötted a fronton és arra vársz, hogy elkezdődjön a harc, mialatt várakozol, ölj meg egy németet. Ha életben hagysz egy németet, akkor majd az felakaszt egy oroszt és megerőszakol egy orosz nőt. Ha megöltél egy németet, akkor ölj meg még egyet - nincs szórakoztatóbb számunkra, mint látni egy rakás német hullát. Ne számláld a napokat és a mérföldeket. Csak az általad meggyilkolt németeket számold. Öld a németet - mert ez a te öreganyád régi imádsága. Pusztítsd a németet — mert a gyermekeid is ezt várják el tőled. Pusztítsd a németet — mert ez az orosz föld vészkiáltása. Ne habozz. Ne add fel a harcot. Ölj.” -- Ilya Ehrenburg Vojna (A háború) c. könyvéből, Moszkva 1942-43.
*** Csonka Emil írja: „A magyar nép legaljasabb arculcsapása, amikor a magyarországi zsidóság és a “demokratikus vezetők,” „a felszabadítókat” ünneplik! Hogyan lehetséges az, hogy a hirtelen emberségessé vált szovjet katonák a budapesti gettót felszabadították, ugyanakkor az ország egyetlen vidékét, társadalmi rétegét nem kímélték. Olyan képet adtak a felszabadítás jelszavával érkező oroszokról, hogy 1944 ősze-tele és az 1945-ös esztendő a magyar nép életének legrettenetesebb élménye lett. Az 1944-45-ös borzalmakat túlélő akkori 8-10 éves magyar kislányok ma már idős asszonyok, akiket senki sem kérdez meg, hogy mit gondolnak a “felszabadítókról! “ A támadó horda lendületének biztosítására talán éppen a hadvezetőség engedélyezte a szabadrablást, gyilkosságokat? A magyar paraszt azt látta, hogy a teherautóval érkező szovjet katonák, akiknek az első útjuk a borospincébe vezetett, a mezőn lövöldözték a legelésző jószágokat, a házból teherautóra rakva minden mozdítható tárgyat elvittek. A magyar gazda ezekben a hónapokban elvesztette állatállományát, vetőmag-készletét, egy életen át kuporgatott pénzét, bútorát, fehérneműjét. És sokan elvesztették az életüket is, mert védték családjukat, feleségüket, lányukat a szovjet katonák megbecstelenítésétől. - A magyar népnek a vörös horda nem volt a felszabadítója! Valakik talán felvilágosították a katonákat, hogy a magyarokkal szabad kegyetlenkedni, de a gettó zsidó lakóival nem? Egy kis mezőváros statisztikája a következő volt: a lakosság létszáma 6000 fő, orosz katonák megbecstelenítettek 1604 nőt, a lakosság 27 százalékát. Az áldozatok között kiskorú, tíz év alatti gyermekek is voltak. A szerencsétlen nők 88 százaléka súlyos nem i betegséget kapott. Egy dunántúli közepes város, Pápa adatai szerint, az Irgalmasok kórházában több mint 1000 nőt kezeltek, közülük nyolcszázat ázsiai szifilisszel. Az előreözönlő vörös hordának nemcsak a nők estek áldozatul, hanem férfiak is. Hírhedtté váltak az országban a szovjet női katonák, akik férfiakat erőszakoltak meg. Például a hadvezetőség által Kecskemét közelében felállított üdülőközpontban, gépfegyveres „gyengélkedő” szovjet katonanők magyar férfiakon, fiatal fiúkon végezték a nemi erőszakot éjjel-nappal. De a bárisnyák Veszprémben is bemutatkoztak: kifosztották a székesegyházat; a szétvagdosott miseruhákból öltözéket készítettek maguknak s mohón raboltak el mindent, különösen textíliákat. A templomok kirablása többnyire össze volt kötve nők tömeges megbecstelenítésével, az asszonyok és lányok sok helyen a templomba menekültek abban a hitben, hogy az istenháza megszentségtelenítésétől talán visszariadnak a katonák. A nők védelmére sietett papot sok helyett megölték. Egyik somogyi faluban a jegyző feleségét gyors egymásutánban 17 orosz katona erőszakolta meg, a felesége védelmére siető férjet „háborús bűnösség” címén elhurcolták, a házaspár 9 éves kisfiát pedig, aki kétségbeesetten sikoltozva hívott segítséget, ott helyben agyonlőtték.” -- Csonka Emil: A forradalom oknyomozó története Végezetül, ajánljuk Andrew Manningernak, hogy ha nem ismeri a történelmet, akkor ne idézzen történelmet. Maradjon Kanadában, és olvasson továbbra is olyan kiadványokat, amilyeneket eddig is olvasott. Ahogy írtam, azok a megátalkodott GÉNEK a felelősök mindenért. Ő sem tehet róla.
Tóth
Judit
|
|
(Molnár F. Árpád honlapja) |
 |
 |
