HÍRHÁTTÉR |
|
"...ismét a vesémet és a szememet verték és ez azóta így van." - Szerb börtönből kijuttatott magyar fiú levele !
Szerbiában egy magyar fiút koncepciós úton börtönbe zártak azért, hogy a szerb államhatalom a magyar és minden idegengyűlöletet felerősítse a lakosság körében. Ezt követően átszállították egy másik börtönbe, hogy jobban eltüntessék a közvélemény orra elől, és nehezebb legyen nyomon követni, mit csinál vele a szerb kormány, és hogyan fejezi ki rajta saját ostoba és vak gyűlöletét. Az állami koncepció és a fasiszta megrendelés abszolút tetten érhető az alábbi levélből, ahogyan az is, miért történik e napokban is Tánczos Gáborral a magyar bv-ben (a börtönben) az, ami történik, hogyan lehetett "öngyilkos" a napokban N. László, a móri ügy következő gyanúsítottja az agyonkamerázott cellában, és mennyire kiszolgáltatottá válik az, aki fogdába vagy börtönbe kerül akár itt, akár másutt. A szerbiai börtönben írt magyar fiú levelének
idézete, mely magának az egész rendszernek a
működésére és törvénytelenségére hívja fel a
figyelmet: Szia apa! Remélem jól vagytok?! Ezt a levelet azért írom mert eddig reménykedtem, hogy ezt az esetet otthon bírom elmesélni, de amint látod ez nem így történt.
Szeretném, ha ezt a levelet a tata és anya előtt olvasnád fel, kérlek tedd meg ezt a kedvemért. Eddig úgy gondoltam hallgatok erről a sok magaláztatásról amit itt éltem és élek át és itt gondolok fizikai és pszichikai megaláztatásokra. Gondolom kíváncsi vagy arra, hogy a jobb szememre miért nem látok persze még mindig bennem él az a félelem, hogy ennek a levélnek következményei lesznek, de ez most már nem érdekel és remélem is, hogy tetőled ezt a levelet egy befolyásos személyiség fogja olvasni. Első pont alatt elmondanám, hogy a jobb szememre azért nem látok, mert jó párszor az éj közepén ok nélkül kivezettek a szobából és a veséimet is jól összerugdosták meg persze szálltak a pofonok és a hasonlók a fejem irányába, mintha csak tudták volna, hogy csak jobb szememre látok, persze most már arra sem tökéletesen. És ez az első naptól kezdve így van, mikor azon a bizonyos szombat késő délutáni napon ide hoztak. Nem telt el még 1 óra sem mikor tisztára ok nélkül kaptam az első stációt, majd mikor pár perc múlva magánzárkába zártak, nem telt el 2-3 óra ismét kivezettek a folyosóra és ismét a vesémet és a szememet verték és ez azóta így van. Nincs olyan nap, hogy pofon nélkül megússzam, de hogy miért azt nem tudom. Azért fájnak még a veséim mai napig is mint soha az életben nem fájt. Pontosan megtudnám nevezni azt az őrt, vagyis őröket akik mindezt tették velem, de most még nem teszem. Erről nem beszéltem se nektek, se az ügyvédnek, mert mindig egy őr mellettem volt és mindig hallgatta, hogy mit beszélek, remélem ezt a levelet megkapod és, hogy az ügyvédnek elmondod mind ezt amit én neked ide leírtam és hidd el ez a színtiszta igazság. Te is jól, tudod, hogy innen semmit sem birok ez ellen csinálni, de úgy gondolom te és az ügyvéd birtok. Nem tudom mi történik, de az ügyvéd ezen és a múlt héten se volt bent nálam, de kérlek mondd meg neki, ha bejön ezt itt ne említse, mert akkor még rosszabb lesz. Inkább ha bír cselekedjen. Csütörtökön megyek a kórházba, ma is voltam, de már a bal szememre majdnem még a fényt se látom és a jobbra is csak 65%-ot. Kérlek cselekedjetek ameddig nem késő. Még látok, de reggelente nagyon keveset. Remélem ezt a levelet megkapod. Sokszor üdvözöllek benneteket! ( ) Sziasztok! Molnár F. Árpád Feljelentés és honlapajánlat, továbbá a témáról bővebben: http://users.atw.hu/sionhangja/page2.htm
|
(Molnár F. Árpád honlapja) |