| 
		 | 
		
		 HÍRHÁTTÉR  | 
		
 | 
	
| 
			 
  | 
		
| 
			 Lovasroham 2007-10-09. 
				Ajánlás. 
			Írásomat Morvai Krisztinának, a magyar Jeanne d'Arc-nak, ajánlom. 
				Példátlan gyalázat érte a "lovas népünket", és lovainkat! 
			
				Népünket azért, mert sorsa összeforrott a lóval. Lovas népként 
				szereztünk hazát a Kárpát medencében. Fürge lovainkon 
				száguldoztuk be Európát és nyilaink ellen a jóistenhez 
				fohászkodtak a népek a Skandináv félszigettől Bizáncig. 
			Aztán "kegyes" István királyunk jóvoltából jobbára csak hidegvérű lovak tapodták a Hon földjét nyergükben német martalóc lovagokkal, akiknek csicskása lett a "Szentkirály" is. Ám ha lázadni kellett, ill. lehetett, mindig lóra kapott a magyar. 
				A "magyar huszár" a katonai erények szimbóluma lett. A bennünket 
				egyáltalán nem kedvelő franciák huszárezredet állítottak fel, 
				magyar mintára. A '48-as Szabadságharc után idegenbe szakadt 
				hazánkfiai közül a hír és dicsőség babérjait aratták a volt 
				honvédhuszárok, akik lovas magasabb egységek parancsnokaiként 
				arannyal vésték be nevüket, többek között, az amerikai 
				történelem lapjaira is. 
			
				A ló és lovasa a "háború istenei" voltak évezredeken keresztül. 
				Minket magyarokat aztán leszállitottak a lóról, és nemcsak a 
				"magasról". Már talán egy hintalóra se' ülhetnénk fel 
			anélkül, hogy zsidajaink ne kezdjenek "aggódni" és ne eresszék ránk a gyurcsány-pribékeket. Közülük most a lovaspribékekről ejtek néhány szót, a nyíregyházi szurkolókergetés kapcsán. 
				A rohamozók - állítólag - a REBISZ "kiküldöttei" voltak. De mi a 
				francot kerestek Nyiregyházán? 
			Az köztudott, hogy a debreceni szurkolók mindig balhéznak Nyíregyházán, de "hadilétszámuk" alkalomról - alkalomra alig változik. Harci taktikájuk pedig sematikus. Azaz pontosan kiszámítható, hogy harci kedvük lohasztásához milyen létszám, milyen felszerelés és milyen módszerek szükségeltetnek. Úgy vélem, hogy a Tirpák Főkapitányság ezen alanyi és tárgyi eszközök birtokában van. 
				A feltett kérdésre a lovasroham videoclipje ad választ. Az első 
				kockákon a kamera felé közeledő csoport látható. Egyáltalán nem 
				biztos, hogy a "kemény maghoz" tartozók. Az is nyilvánvaló, hogy 
				nem égnek harci lázban. A lovasok váratlanul, a hátuk mögött 
				bukkannak fel és orvul, rögtön
				támadnak. Szó sem lehet arról, hogy ők, vagy 
				mások, a "tömeget" önkéntes feloszlásra szólították volna. 
				Egyikük jobbra balra csépelve [csak a fejét, ne sántuljon] 
				furakodott az emberek közé. A kancsukás kozákokra, vagy a Jancsó 
				háborodott agyából filmre vitt, sosemvolt lovas csendőrökre 
				emlékeztetett. [Tényleg, nem lehetne Gyurcsány terror 
				alakulatainál a kancsukát is rendszeresíteni? Hatékonyabb mint a 
				kard. A kozákok értették a dörgést ...] 
			
				Ami mármost a "biztosítást" illeti, a helyzetet a lovastámadás 
				"egyértelművé" tette. A tömeg, szembetalálta magát a hirtelen 
				ott termett, gyalog fogdmegekkel. Feléjük közelített, hisz 
				kergették hátulról. A talpasok ezt "fenyegetőnek" minősíthették. 
				A lacafaszázás nélküli tömegoszlatás "jogi feltételei" egyből 
				bekövetkeztek. Undorító egy birkaterelés volt, mondhatom! 
			
				Mondhatnám azt is, rendőri provokáció történt. Mondhatnám, de 
				nem mondom, mert nem erről van szó, hanem a vörös terror
				egyik epizódjáról! A félelmet az emberi szívekből át 
				kell plántálni a gerincekbe, sőt a zsigerekbe is. Az a, nyilván 
				kitalált, hülyeség hogy "megdobták a lovasokat" egyáltalán nem 
				lehet ok a hátulról intézett lovastámadásra! 
			
				Közbevetőleg - a lovakról. A magyarok mindig szerették, 
				gondozták és a lehetséges mértékig kimélték lovaikat. De most 
				hogy érezheti magát egy okos állat, ha egy olyan hülye állatot 
				ültetnek a hátára, aki hátulról az emberek közé 
				hajszolja? Tudjuk, a ló is tiszteli, kíméli az embert. Híres 
				mutatvány volt, amikor egy huszár a lovasszázad előtt 
				keresztbefeküdt az úton és a lovak óvatosan átlépkedtek rajta, 
				mint a hímes tojáson. A "bevetésen" részt vett lovak biztos 
				szégyenlik magukat. A lovasaik meg biztos nem. 
			
				Szóljunk megint róluk. 
			
				Montezuma és népe kezdetben isteneknek vélték és egy lénynek 
				gondolták Cortez páncélos lovasait. Aztán - saját kárukon - 
				rájöttek, hogy két lényről van szó és közülük csak a ló - ember. 
				Innen már viszonylag simán ment a dolog. A pányva-vetés mesterei 
				egy pillanat alatt lerántották a lovast. Kinyitották a 
				konzervdobozát és már mehetett is az áldozókőre, hogy kitépett 
				szívével engeszteljék az isteneket, akik azért haragudtak rájuk, 
				mert kezdetben olyan birkák voltak. 
			
				A fenti képen az Apokalipszis lovasai vágtatnak. Pofájukról 
				könnyen felismerhetők. Főleg a vezér, Bush. De hát ők is csak 
				zsoldosok, a nekivadult cion-tőke vezényszavára trappolnak, azaz 
				csak trappolnának, mert már világszerte suhognak feléjük a 
				fékező pányvák. Ennek a hadnak egy kis alegységét képezik 
				Gyurcsány leninfiúi ... De vigyázzatok fiúk! A 
				"tschikosh - gulash - paprikasch" azt is jelenti hogy a 
				pányvetéshez nálunk is értenek az emberek ... Még azt is 
				megérhetitek, hogy egyszercsak a lovagló Walkürökkel találjátok 
				szembe magatokat. 
			
				Ami Morvai "nagyasszonyt" illeti, kérdezem: "ezt" 
				ígértették meg, a paktumkávé mellett, Bencze úrral? És most mire 
				ez a beszédes csend? Amikor a ridiküljét megnézték, országos 
				bojkottot hirdetett áruházláncok ellen. A vidék, Debrecen, nem 
				az ön asztala? 
			
				Szeszák Gyula. 
			
  | 
			
| 
 (Molnár F. Árpád honlapja)  | 
	
| 
		
 | 
		
 |