Kedves Karcsi bátyám!
Karcsi bátyám egy bírósági eljárást tényleg egyből a perbeszéddel kezdünk? Már a legeslegelső másodpercben a csúcsra jutunk? Nem kellene előtte egy picit csiklandozni a másikat, egy kicsit felkelteni a másik gusztusát? Zalában tényleg mindig csak útszélin történnek az aktusok? Karcsi bátyám neked Egerszegen tényleg nincs egy olyan lányod se, akit a perbeszédek előtti csiklandozós rész is érdekelni szokott?
Karcsi bátyám nem venném magamnak a bátorságot, hogy most neked paragrafusokat citáljak ide arról, hogy pontosan mely törvények mely szakaszai rendelik el azt, hogy egy másodfokon eljáró bíróságnak hogyan is kell szépen sorban ténykedni – inkább egy példát alkalmazva a zalai törvénykezés és a Káma Szútra összefüggéséről kérdeznélek: Te nem látsz hasonlóságot?
Mindkettőben szép a leírt iránymutatás, nade olyant, hogy ezt a lányok is elronthatják Te láttál már?
Hisz Karcsi bátyám nem mondtuk elég érthetően, hogy már az 
				első fokon eljáró emberkéid sem engedték meg egyszer sem a 
				valóság bizonyítását?
				Karcsi bátyám ezen a bizonyításos mondaton a helyedre 
				becsücsülős lányaid mit nem értenek? Vagy Karcsi Bátyám Zalában 
				nem divat, hogy a vádlott védekezhessen? Nálatok itt Zalában 
				mindig elég, ha csak a vád kerül ismertetésre és hamar gyorsan 
				már az aktusnál is tartunk és ítélkeztek is?
				Karcsi bátyám ha eddig nektek ebben a konkrét 1db(!) 
				történetben már 5 ítéletet is sikerült úgy hozni, hogy azokon 
				eddig még egyetlen egyszer sem(!) volt a rágalmazással 
				megvádoltaknak bizonyításra még lehetőségük sem(!), se egy tanú 
				se egy irat, se semmi(!) akkor szerinted még hányszor kell 
				nekünk veletek próbálkozni? 
Karcsi bátyám én nem pontosan értem, hogy közpénztolvajok 
				magánvádjaként indult rágalmazási perekben ha a tolvajok tényleg 
				loptak és azok kerek-perec bizonyíthatók (ergo így az állítások 
				valósak tehát nem rágalom Sőt! nektek ez ellen még hivatalból 
				lépnetek is kéne) akkor Ti milyen befolyásra maszatoljátok azt 
				el?
				Ne mond Karcsi bátyám, hogy ti függetlenek vagytok. Ezt léci 
				most hagyjuk akkor, amikor befektetői csoport is vehet nálatok 
				végzést (lásd pl. a keszthelyi Szalasztó utcán a kiutalt és 
				rendesen fizetett lakásukból kirugdosott emberek perének 
				befejeztét) de ha nagyon akarom, és orcám másik felét is 
				odatartom nektek, akkor a 90-es évek közepén még én is vettem 
				tőletek 2ezer német márkáért barátom részére egy betörés alóli 
				felmentést. Szóval kérlek arra, hogy ne legyünk képmutatók. A 
				megoldás érdekel.
				Ennek részeként érdekelne, hogy Ti most milyen szabályok 
				szerint dolgoztok, ha az írott akkor azt hol olvashatom el, 
				hogyan ismerhetem meg – ha pedig nem írott az a 
				joganyag akkor légy oly jó és mond meg nekem, nyíltan, hogy 
				ehhez a konkrét ügyhöz mennyi pénzt gyűjtsünk össze semmi 
				másért, mintsem csakis azért, hogy a munkátokat becsülettel 
				lássátok el?
				Arra azért szeretnélek megkérni, hogy a Sólyom féle láthatatlan 
				alkotmány szöveget most mellőzzük. Elég nyomorúságos az neki így 
				is, mikor a jelenlegi államot megalkotó bíró a nem 
				megismerhetővel, így a nem betarthatóval kezdi el mentegetni azt 
				a 20 éves gyalázatot, ahol csak egy egész országot fosztottak 
				következményektől mentesen ki – és igen bizony – a Te oszlopos 
				közreműködéseddel is.
				De nem bántalak, csak arra utaltam és azért írtam keményt, mert 
				nagyon kézzelfoghatót szeretnénk.
És legvégül - csakhogy e tekintetben is haladjunk - a 
				másodfokon való ítélethirdetések után Zalában tényleg közvetlen 
				zárjuk a jegyzőkönyveket és „el lehet menni”? Zalában nem kell 
				még valaminek ilyenkor történni? Zalából másodfokú végzést még 
				soha senki sem fellebbezett?
				Neked lenne nagyobb szégyen ha ez az ügysorozat kimenne a 
				megyéből vagy a pancseroknak?
Válaszodat – hogy lásd még akkor is komolyan kérdem, ha néha 
				el is vicceltem – az egerszegi büntetés végrehajtáshoz küld légy 
				oly jó utánam. Napi 300 Ft-ért még sose pocsékoltam napjaimat, 
				de elég volt.
				Tudom ez az „elég volt” első körben nem zökkent ki, viszont pl. 
				nincs egy éve mikor az országgyűlési képviselők számla nélküli 
				költségelszámolását jól visszakereshetően elindítottuk, így 
				sejtem, hogy ez is majd csak eldöcög.
				Mert szeretnélek egyszer BÍRÓNAK ÚRNAK is szólítani.
				Köszönt: Rudolf János
Eredeti méretbe való olvasásához kattintson a képekre!
A múlt héten csütörtökön kézhez kapott másodfokú kórházas bírósági ítéletet elolvastam, elgondolkodtam, majd arra a következtetésre jutottam, hogy nem fellebbezünk, és bűnhődnöm kell. Így nem csak megkövetem környezetem, hanem szándékom komolyságát még bizonyítandó az ítéletnél kicsit korábban érkező meghívást is elfogadom, és még ma az egerszegi bv-be is önként bevonulok.
Tudom. El is bujdokolhatnák mindenféle szanatóriumokba akkor, 
				ha szocialista miniszterekkel bizniszelgetnék, vagy akár ki is 
				fizethetném ezt a mostani bírságot, ha én is olyan ütemben 
				lopnám a pénzeket mint a felperesek. Viszont ezt csak úgy 
				egyszerűen letudva senkinek sem lenne elég jó.
				Nem jó, mert akkor „A szegény”, „A megbántott” és „A meghurcolt” 
				keszthelyi kórházi vezetőknek nem okoznák lelki kielégülést a 
				börtönhónapokkal, ugyanakkor továbbra is rettegniük kellene 
				mondjuk a mostani radiátor lenyúlások miatt is, de akár a 
				műszerpénzek éves 10milliós károkat okozó mostani(!) stiklizései 
				miatt is.
				Ha fizetnék és maradnák, akkor „A” sajnálatra méltó Szenkovszky 
				Adrienn korábbi kórház igazgatónak továbbra is problémát okozna, 
				hogy neki mi is pontosan a saját neve, és továbbra is gond lenne 
				számára, hogy egyazon napra a benzinpénzt férjezett nevén 
				Szegődi Gábornéként is felvegye-e avagy csak a lánykoriján.
				Ha maradnák, akkor Hideg Árpád műszaki vezetőnek is strapás 
				lenne haverokkal megbeszélgetni, hogy keresztbeszámlázgassunk 
				aztán frankó minden. Hisz az neki is úgy sokkal nyugisabb is, ha 
				még osztoznia sem kell és egyszerűen csak Hideg Árpád 
				villanyszerelő fizettet rendre 4-5 milliókat Hideg Árpád műszaki 
				vezetővel.
				De ha fizetnék és maradnák akkor Kertész Márta gazdasági 
				igazgató sem tudna Mórocz Úrral olyan ügyesen közös Bt-jüknek a 
				saját intézményüktől 10 milliókat lecsaklizni.
				Sőt! Ha én fizetek és nem megyek börtönbe, akkor akár még a 
				Keszthelyi Kórház működése is veszélybe kerülne mondjuk akkor, 
				ha némely orvos nem csak ügyelne, hanem be is lenne jelentve és 
				hivatalosan kapna fizetést. Hisz ha a nem bejelentett de 
				ügyeleteket ellátó orvos nem maszekolna tolmácsként ugyanott oly 
				lelkesen, akkor ki fordítaná olyan szorgosan idegenről magyarra 
				azokat a szintén milliós tételben rendelt és olyan 
				elengedhetetlenül fontos orvosi szövegeket a mi kis vidéki 
				kórházunknak? Akkor a többiek itt Keszthelyen miből okosodnának? 
				Rögvest megállna az élet, abba maradna még a gyógyító munka is.
				De ha én még ezek után is önzőn fizetnék és maradnák, akkor akár 
				még az is gondot okozhatna, hogy a sürgősséggel kért és 
				megkapott életmentő műszer beszerzését nem csak lejelentenék, 
				hogy megvették, hanem azt esetleg még használniuk is kellene. 
				Akár még életmentésre is…
				Aztán legvégül ha tényleg fizetnék és maradnák, akkor még 
				szegény önkormányzatunknak is ismét problémája lenne, hisz pl. 
				azt a bizonyos kórházi alapítású és direktben a kórházi áfák 
				csalására szakosított Mederg Kft-t még mindig - még sok év óta 
				mostanra se – takarították ki.
				Stb..stb.. meddig soroljam?
Így a mai börtönbe vonulásom alkalmából inkább nyilvánosan még bocsánatot is kérek az alábbi személyektől, az alábbi vétkeim miatt:
Ezúton is sajnálatomat fejezem ki, hogy Szenkovszky Adrienn 
				asszony nyugdíja(!1), főorvosi(!2) és tisztiorvosi(!3) fizetése 
				mellé, már csak ebben a hónapra tudja felvenni a főigazgatói(!4) 
				pénzecskéjét. Nagyon sajnálom, hogy a tavaszi elítélésemet 
				követő városi felháborodásban Keszthely választott vezetői 
				elkapkodták és soron kívül hívtak össze egy olyan testületi 
				ülést, ahol Önt rögvest és ellenszavazat nélkül egységesen 
				rúgták ki. Mentségemre szolgáljon, hogy városvezetőink az Önnel 
				szembeni fegyelmi eljárást nem merték felvállalni, így Ön még 
				további 6 hónapig munka nélkül is megkaphatta pénzecskéjét. 
				Mindannyiunk nevében köszönöm Önnek, hogy Ön volt olyan 
				nagylelkű és kegyes, hogy ezt a 6 hónapot még fapofával kiverte 
				városunk vezetőiből csakis a mi, azaz a lakosok érdekében. Hisz 
				Önre nekünk a továbbiakban is szükségünk van! Még továbbra is 
				rendületlenül számítunk Önre és arra a mérhetetlen sok 
				tapasztalatára. Mert Ön nélkül mi nem tudnánk, hogy hogyan kell 
				a legmegbecsültebb főorvosokat (pl. Dr. 
				Benedek) hamisított iratokkal, tanuk megfenyegetésével és a 
				legaljasabb trükkökkel egy város aláírásgyűjtése, azaz akarata 
				ellenére kirugdosni. Ön nélkül nem tudnánk, hogy hogyan lehet 
				nővérkéket munkaszerződésükkel zsarolni, a szerződésekkel 
				trükközni. Ön nélkül nem tudnánk, hogy hogyan kell egy 
				256 ággyal rendelkező intézményt pár év alatt 104 ágyasra úgy 
				lezülleszteni, hogy ebből a mérhetetlen veszteségből 50 ágyat az 
				Ön számláinak kifizetéséért ne is a miniszter vegyen el, hanem 
				az Ön tanácsára azt városunk önként adja! Kell hát 
				nekünk még ez a mérhetetlen mennyiségű tapasztalat, ezért 
				hiszem, hogy a már nyugdíjas korában és igazgatói munkaidejének 
				rovására a mi pénzünkből elvégzett „igazgatói iskolán” szerzett 
				papírját a továbbiakban is városunk lakosainak megelégedésére 
				fogja kamatoztatni.
				Hiszem továbbá, hogy az intézményfenntartó kifejezett tiltása 
				ellenére kórházpénzből beszerzett luxusautója a továbbiakban is 
				a rendelkezésére áll, és hiszem azt is, hogy egy szintén 
				kórházpénzből tartott pesti lakás kényelmén kívül még lesz 
				alkalma Keszthelyen benzint is ismételten elszámolni.
A fontossági, és főleg az emberi értékekre is figyelemmel rangsorban a következő akit nagyon megbántottam: Teleki Elvtárs. (aki véletlen nem ismerné: anno 90 előtt a felső lámpáknál laktanya sarkán kiskirálykodott)
Teleki Úr elnézést kérek Öntől is, hogy azon a bizonyos 
				bírósági tárgyaláson ahova Ön Szenkovszky érdekében 
				ellenszolgáltatás(?) nélkül jött, én kérdés feltevés helyett azt 
				mertem követelni, hogy Önt a bíróság azonnal dobja ki.
				Sajnálom, hogy a bírói figyelmeztetésre előbb azt mondtam, hogy 
				Ön szovjet kollaboráns volt és jelenleg hamistanúzik, és 
				sajnálom azt is, hogy az ismételt bírói figyelmeztetésre, (hogy 
				a tanúnak is vannak jogai) a frászt hoztam magára azzal, amikor 
				azt válaszoltam, hogy ha 88-89 környékén hazánkban forradalom 
				van, akkor Önt itt Keszthelyen egy lámpavasra lógatták volna 
				fel.
				Teleki Úr én hazudtam, nyugodjon meg, Önt biztos nem húzták 
				volna lámpavasra. Ön jó, mi több Ön tisztességes ember. Önről 
				ebben a városban bárhova megyek csakis a szeretet hangján 
				szólnak az emberek. A piacon, a sétáló utcán, mindenhol magát 
				szeretik.
				Bizonyosan én tévedtem, és talán Bacsó Péter „A tanú” című 
				filmje volt rám ilyen negatív hatással, amikor Önt nagyon 
				helytelen azzal a fasiszta pribékkel azonosítottam, aki éppen 
				Kállai bácsira vall az 50-es évek egyik koncepciós perében 
				amikor azt mondja, hogy „Módosítom a vallomásom: Pelikán is egy 
				rendőrspicli..”
				Mára rájöttem, hogy Ön a régi rendszerben sosem ejtőernyőzött, 
				sosem bulizott Sármelléken „szovjet barátokkal”, sőt! Az ezzel 
				kapcsolatos és általam a szovjet csapatok sármelléki kivonásakor 
				készített, az Ön szavait tartalmazó hanganyag is csak egy ócska 
				hamisítvány. Teleki Úr tehát Ön mostantól Úr (és nem elvtárs) 
				Önnek mától papírja is van arról, hogy Ön sosem működött (napi 
				szinten direktben meg főleg nem!) együtt az országunkat 
				megszálló, népünket kifosztó szovjet csapatokkal, és ezt anno 
				is, egy egész város is rosszul látta.
				Ugyanakkor arra is rájöttem, hogy Ön ugyan a Keszthely Kórház 
				perekben említett esetekben bár soha sehol sem volt jelen, de 
				mégis az Ön hitele, az Ön személyes súlya, az Ön személyes 
				varázsa, azaz az Ő szava az, ami mára fontosabb és mindennél 
				értékesebb. Ön még 20 évvel az események után is hitelesebb tanú 
				a Magyar Köztársaság Bíróságán, mint bárki más. Ön még ha egy 
				eseménytől távol van akkor is messze elfogadottabb személy, mint 
				azok akik egy-egy konkrét történésnél fizikailag is jelen 
				voltak, hisz ezeket a személyeket (amúgy nagyon helyesen!) a 
				Magyar Bíróság még meghallgatásra sem méltatja. Ön egyedül is 
				több mint másik sok dolgos ember.
				Teleki Úr úgy tudom Ön hadnagyként szerelt és immár cca 10 éve 
				nyugdíjas, de ha egyszer Ön a bíróságon is azt vallotta, hogy a 
				helikonportálon olvasta, akkor én tudom, hogy Ön kezeli annyira 
				a számítógépet, hogy képes lesz technikailag is az interneten 
				ezeket a sorokat most fellelni.
				Így mindent egybevetve tehát Önt most csak ezúton kérem meg, 
				hogy bocsásson meg nekem. Tudja Pelikán szavaival "Én 
				ideológiailag nem vagyok képzett”
A megkövetendők listáján Teleki szovjet kollaboráns elvtárs 
				roppant magasra emelt erkölcsi és emberi méretéhez már csak 
				egyetlen személy méltó. Rupa Melinda.
				Rupa Melinda egy olyan a tárgyalások alatt percenként újabb és 
				újabb grimaszokat az arcából kipréselni képes zalaegerszegi 
				bírónő, aki nagyon helyesen tudott úgy hozatni rágalmazási 
				perekben sorozatosan jogerős ítéletet, hogy egyetlen egyszer sem 
				adott még lehetőséget sem bizonyításra. Majd ezt követően pl. a 
				legutóbbi ítélet 2-ik oldalának első bekezdésének első mondatába 
				még azt is belevéste, hogy „A vádlott a valóság bizonyítására 
				indítványt nem tett” Nem sámli! A papír persze ezt is elbírja, 
				csak a hanganyag nem. Ja meg persze az 1998 évi XIX 353§ sem 
				bírja el, de van itt Zalában ilyen?
				De most had ne jogászkodjunk, mert ugyan ezen trv 366. § (1) 
				szabályozza, hogy egy tárgyalásnak hogyan is kell(ENE) kinézni:
				„A tárgyaláson a tanács elnöke által kijelölt bíró az 
				ügyet előadja. Ismerteti az első fokú bíróság ítéletét, a 
				fellebbezést és az arra tett észrevételeket, továbbá az 
				iratokból azt, ami az ügy felülbírálásához szükséges…. (3) 
				Ezután a fellebbezésre jogosultaknak [324. § (1) bek.] lehetővé 
				kell tenni, hogy az előterjesztéseiket, illetőleg indítványaikat 
				megtehessék.” - Ezekkel szemben mi a Rupa Melindával úgy 
				kezdünk, hogy az ajtón való belépés után közvetlen (az ügy 
				legelső tárgyalásának legelső percében!) már tartsuk is meg a 
				perbeszédünket és közvetlen utána már fel is olvasta azt az 
				ítéletet amit számára felettesei (Magyar Karcsi bátyánk) 
				utasításba adtak. Amellett, hogy voltunk páran és ezt még 
				hanganyaggal is tudjuk bizonyítani mára nincs ennek jelentősége. 
				Azért mert Keszthelyen már két bírót is elbuktak, ez a nő meg 
				pont jó volt erre a szennyes feladatra. Egyszerűen azért, mert 
				nem az a kategória akinél lötyög fent valami is. (az eljáró 
				bírók mentségére szóljon, hogy a 3 fős tanács egyik tagja egy 
				fiatal srác talán Turupoli a neve, az első csúfos meccs után még 
				benn a teremben és közvetlen az ítélet után vette a bátorságot 
				és elmondta, hogy Ő az ítélet ellen szavazott mert az állítások 
				igazolhatók és maximum szerinte csak becsületsértés jöhetne 
				szóba – de ma már mint mondom ennek sincs jelentősége, csak a 
				korrektség kedvéért és a kissrác bátorságát felemlítendő véstem 
				le.)
				Viszont ha már itt tartunk, akkor a zalai bíróságok 
				jogkövetésére még egy olyan példát ami ezekre az ügyekre is 
				hatással van: 367/A (3) „A másodfokú bíróság határozata 
				elleni fellebbezést a határozat kihirdetését követően a 
				jelenlévő jogosultak szóban, a többi jogosult a kézbesítéstől 
				számított nyolc napon belül írásban jelenthetik be a másodfokú 
				bíróságnál.” – no Rupa Melindánk ezt a szakaszt is 
				mindkét alkalommal átlépte. Az ítélethozatalokat követően 
				kapásból zárta is jegyzőkönyveket. Rupa Melinda ezt azért 
				csinálja így, mert azt gondolja, hogy ha és amennyiben Ő 
				sikerrel tudja elcsalni a fellebbezés lehetőségét, akkor már 
				sosem fog kiderülni mi is lötyög nála.
				De mi van akkor Melinda, ha nem játszok veled, ha nem 
				asszisztálok – pedig még perbeszédemben előre szóltam is – 
				viszont még az arcodra is kirakott tisztátalanságodért mostantól 
				közvetlen a gazdáidon fogom leverni a port? 
Viszont inkább ugorjunk vissza oda, hogy most bűnbánatot 
				tartunk ebben a megtisztuló pillanatban.
				Mert én ma már sajnálom, hogy ennek a hölgynek egész 3 percre a 
				„perbeszédem” alatt csöndben kellett maradnia és így 
				megfosztottam magamat, sőt vétkes módon környezetünket is az 
				arcizmáról folyamatosan leolvasható számtalan értékes 
				gondolatától. Ez talán a legnagyobb bűnöm. Sajnálom, tényleg 
				nagyon-nagyon sajnálom.
				Sajnálom ezt azért is, mert Rupa Melinda hihetetlen mód bírja a 
				magyart is. Ő még a beismerő vallomások közt is rendet vág.
				Nála mondjuk a korábbi ügynél amit most megyek tölteni ahol 
				Melinda még kísérletet tett a kommunikációra, nos itt, ha egy 
				vétkes orvos vallomásában az szerepel, hogy Ő megmondta a sérült 
				édesapjának, hogy nincs esély, akkor abból szerinte nem 
				következik semmi se. Még akkor se, ha órákkal később másik 
				orvosok helikoptert hívnak ugyan ahhoz a beteghez. Hisz Ő 
				fantasztikus képességével átlát a szitán akkor is amikor Ő még a 
				meterológiai szolgálatnál is jobban tudja, hogy mikor hol voltak 
				felhők, így mikor hova mehettek volna helikopterek. (bezzeg ha 
				Tollernek hívták volna azt a szegény huszonéves gyereket lehet 
				Melinda is másként látná, hogy mikor hova kell helikopter!)
				Ugyanakkor a következő ügynél Melindánál amint én arról kezdtem 
				beszélni, hogy a keszthelyi kórház közpénzlopásos ügyeinek 
				sorozatos elkenése mára már az igazságszolgáltatás alapjait 
				veszélyezteti, és az eljáró hatóságok felelősségét firtattam - 
				nos akkor erre a pár gondolatomra hivatkozva Rupa Melinda 
				percekkel később már beismerő vallomásként képes hivatkozni, és 
				még engem védendő ezt enyhítő körülményként is emlegeti. Én meg 
				buta vagyok és nem kapcsolok. Még a bíróknak és a magyar 
				nyelvnek ezt a géniuszát a „hazudik” szócska közbekiabálásával 
				is ismételten kimozgattam arcizmainak nyugalmából.
				Szörnyű! Én vétkem, én nagy vétkem.
				Szegény magyar tanáraim, hogy nem voltatok képesek engem 
				rendesen megtanítani a szövegek értelmezésére, borzalmas. 
				Császár tanár Úr. Én mindig azt hittem, hogy maga a legjobb, de 
				most így hirtelen a Melindáét akarom.
				Viszont befejezésül Melindát is megkövetem.
Melinda nagyon szerette volna – mint szóban fogalmazott is - hogy a jövendőben ezek az ítéletek visszatartanának valamitől is, ezért néhány dolgot most privátba is le kell vonnom.
Így elsőnek és még mindig az ítéletek kapcsán mindjárt a 
				saját „értékemmel” kapcsolatba filóztam.
				4 éve, mikor befogadtam egy hajléktalant - olyant akinek még az 
				iratai szerint sem volt még lakcíme sem - nos őt amikor a 3-ik 
				hónapban váratlan elhurcolták leültetni, Ő már akkor 4 éve is 
				ért napi 500 Ft-ot.
				Én viszont úgy, hogy részben a saját költségemre még újságot is 
				adok ki és még a bírósági iratok tanúsága szerint is pl. egy 
				újonnan vásárolt Volvónak is a gazdája vagyok sem érek csak napi 
				300-Ft-ot.
				Ez az én olvasatomban viszont azt jelenti, hogy számítanak rám!
				Azt jelenti, hogy azt szeretnék, ha sokat lennék vendégségben.
				
A tanulságok levonásánál másodszorra tehát a vendéglátók 
				invitálásának fontosságára is rá kell jönnöm.
				Ezt a fontosságot is érdemes lenne kibontani amit persze 
				kezdhetnék ott, ahogyan a színfalak mögött kicsinálták az első 
				körben tavasszal eljáró keszthelyi bírókat, majd folytathatnám 
				ott, hogy pl. azóta informálisan a hajdani(!) bírósági vezetők 
				hogyan mocskolják a távozókat (pl. azzal, hogy az augusztusban 
				felmentett bíróknak komoly pénzügyi adósságuk van) de én ezt nem 
				teszem.
				Nem teszem azért, mert egy másfél évtizedes praxissal rendelkező 
				családos bírónőt nem „csábít el a versenyszféra” egy faluba, 
				ezért nem is ugrik ki csak úgy hirtelenjében máról-holnapra, és 
				főleg nem az ismeretlenbe, egy túlkínálatos ügyvédi praxisba. 
				Egy nő ugyanis ilyet nem tesz. Legfeljebb egy fiatal férfi képes 
				arra, hogy lovagiasságból szolidalítást vállaljon (lásd a 
				szintén egyik napról a másikra távozó Dull Alánt) – mert 
				a valóságban így elbánni még a saját emberükkel is csak egy 
				teljesen hiteltelen és félős rezsim képes. 
Ez a fontosság tehát elvezet a gyengéjükhöz is, a 
				félelmükhöz.
				Persze félelmükből is volt még több is. Pl. ahogyan az egerszegi 
				tárgyalásokon a kigyúrt roma betörőkkel és tekintélyes 
				családjukkal a kutya sem foglalkozik – míg bennünket már a 
				kapuban iratok nélkül is névre szólóan ismernek és várnak a 
				biztonságiak. Már akkor kísérgettek. El egész a tárgyalóig, majd 
				bent a tárgyalóban elállva a kijáratot, ezt követően kint a 
				folyósón, majd az ítélethozataloknál is ismét elállva a 
				bejáratot, stb...
				Pedig fizikailag még soha senkit nem bántottam.
Szóval fura és roppant mód nyomorúságos, amikor pontosan egy félelemre épített rezsim kezd el láthatóan is rettegni.
Mert hát a jelenlegi közfelfogás szerint nem nekik kellene 
				félni, hanem nekünk…
				Hisz ma Magyarországon úgy szervezik, hogy mindenkinek van 
				valami a füle mögött, így bárki bármikor elővehető.
				Nálunk direkt olyan a szisztéma, hogy a kereskedő csak néha ad 
				számlát, az iparos meg csak elvétve, a hivatali dolgozó a 
				baksist lesi, az orvos meg egy rokonomat vagy fél év múlva 
				hajlandó műteni, vagy ha kap egy nem is kicsi borítékot akkor 
				már azon a héten, stb.. stb..
				Ugye ezt a sort mindannyian a végtelenig tudjuk folytatni – node 
				tudunk-e olyat mondani, akinél minden szabályos?
				Méé nincs olyan?
				Mert nem élne meg az a nyomorult iparos, ha mindenről mindig 
				számlát adna?
				Mert nem élne meg az orvos sem akkor, amikor kezdőként még a 
				90-et sem kapja kézhez?
				Stb..stb..
Szóval valaki direkt rak ránk olyat amiről tudja, hogy 
				töredékét sem bírjuk csak azért, hogy mindenkinek lehessen 
				valami a füle mögött?
				Csak azért, hogy mindenki megfogható így bűntudatos és 
				kiszolgáltatott legyen?
				Mindezt csakis azért, hogy mindenki maradjon csöndben, hogy 
				senki se ugráljon? 
Csakis azért, hogy ne ők féljenek, hanem mi? Azért, hogy ez a lufi még a továbbiakban is fenntartható legyen?
Mert az olajos ügy is csak addig elkenhető amíg csak egy darab elitéltünk van? De az is Nógrádi Zsolt? Igaz Őt is csak azért ítélték el mert rágalmazott (azaz hazudott) hisz kishazánkban senki sem szőkített, senki sem tűnt el a halasztott adók elől?
Mert nálunk még könyvelt bankpénzek is eltüntethetőek akkor, ha érdemben a taxisgyuszikán kívül csak egy sütit elfogadó nyomozót kell befenyíteni???
De vége van!
				Mert nem az a baj, hogy lopnak. Azt a világ minden táján 
				elkövetik.
				Sokkal inkább akkor van baj, mikor lebuknak és (állami 
				segítséggel) még meg is ússzák.
				Eddig ennek a mi félelmünk volt az alapja.
 
Nagy ügy.
				Legfeljebb mostantól nem mi fogunk félni, hanem azok, akiknek ez 
				az egész köszönhető.
Köszönt mindenkit: Rudolf János
Ui:
				1 - hogy nem kell izgulni. Ilyen helyen (elvileg) csak úgy nem 
				tűnik el az ember.
				2 - TÉNYLEG NEM szeretném ha bárki is kiváltana. Mert ez a 
				börtön dolog nem nekem szégyen (az ítéleteknél érdemben sosem a 
				mértékét kell nézni hanem a társadalmi fogadtatását) aztán meg 
				én soha senkitől se loptam, és különben is én döntöttem így 
				tehát most a saját elhatározásomból vonultam be.
				Amikor pedig kijövök ismét ki fogok adni egy helikonlapot, egy 
				olyat amiben ismét konkrétan meg fogom írni, hogy kik is és mit 
				is loptak el a keszthelyi kórházból. Még az is lehet, hogy drága 
				pitiáner kis tolvajaink a végére tényleg egészen híresek lesznek 
				– így izgalmas lesz bent tartatni.
				Karcsi bátyám mi is nézzük az előnyét: így legalább most majd 
				meglátjuk, hogy a valóságban ki is faragott rá.
				Mert még ha úgy hozná az élet, hogy én, az neked akkor is a 
				szakmád lenne ;-)
---
				kapcsolódó topicok:
				- a bírók felmentése
				
				http://www.helikonportal.net/?q=node/447
				- első fok
				
				http://www.helikonportal.net/?q=node/46