Hírháttér - Hírek mögött a valóság

Mateisz Lénárd gyermekorvos nyílt levele és Gőbl György kommentárja

2008-02-18.
Mateisz Lénárd - Gőbl György

Mateisz Lénárd szekszárdi gyermekorvos nyílt levele

Nyílt levél dr. Horváth Ágneshez!
Mélyen tisztelt Miniszter Asszony!

Bokros kormányzati teendői közepette kérem, ne vegye tolakodásnak, hogy szerény vidéki gyermekorvosként az alábbi személyes hangú történettel zaklatom. Meg szeretném osztani Önnel egyik ügyeleti élményemet. Történt, hogy egy átlagos ügyeleti nap késő délutánján, midőn a napi osztályos és ambulanter munkától már némiképp elfáradtam, egy rövid szünet adódott. Megjegyzem, e munka semmiben sem különbözik a napközbenitől, bár az előbbit 70%-ban mérik (ez mai árfolyamon bruttó 560 Ft/óra). Szóval kihasználva e röpke szabadidőt nagy izgalommal felbontom havi fizetési borítékomat. Ahogy korábban is szoktam, gyorsan végigfuttatom tekintetem a részletekkel nem törődve egészen a nettó banki átutalásig: 57 900 Ft, 57 900 Ft, 57 900 Ft villog, mint a Jack Pot a kaszinóban. Snitt.

Érzem, kezdek rosszul lenni. Hányingerem van, szédülök. A végtagjaim elnehezülnek. A levegőt nehezen, kapkodva veszem, azt hiszem, azonnal elájulok. Igen, tudom, tanultam a pánikbetegség testi tünetei ezek. Tehát pánikban vagyok. Önfegyelem, majd kicsit összeszedem magam. Első gondolatom a család: Bercike négy hónapos és végzős egyetemista anyukája. Igen ők ketten még csak tőlem függnek. Snitt.

Közüzemi számlák villannak fel (tanulságként NOTA BENE: távhő évvégi egyenlege: 100.000 Ft ). Persze sokadszor is, sokszorosan túlszámlázták, hiába jeleztük. A valós összeg ennek a töredéke. Fizetés versus számla: örök harc és győzzön a jobb! Szorongok. Egy 70 ágyas megyei kórház háromemeletes gyermekosztályán egyedül vagyok, szintenként két nővér segít. Koraszülöttől serdülőig, 0-18 éves korig, ha tetszik 1200 grammtól-120 kg-ig széles a betegpopuláció. Minden gyermek vizsgálata egy próbatétel. Vallomás a tudásról, számadás a lelkiismeretről. A legkisebb döntésnek is súlya van. Csak egy diagnózis fogadható el. A JÓ. Nővércsengő, beteg gyermeket hoznak. Ellátom. Két év klinikum után talán van némi rutinom. Újra egymagam vagyok. Flash back: 57 900 Ft, 57 900 Ft, 57 900 Ft. Szenvedek. Abbahagyom most, és hazamegyek. NEM! Nem lehet, én felelek minden gyermek egészségéért. Jó, akkor holnaptól nem dolgozom. Sztrájkolok. NEM! Az orvosi eskü kötelez a humán szolgálatra, na meg a lelkiismeret. Tovább ötletelek. Akkor külföld! Jó, de anyaföldbe gyökerezett lábbal hogyan? Egyébként is az állam miért bünteti polgárait, hogy az adójukból kitanít, majd ilyen fizetéssel elüldöz, a nép meg felcser nélkül marad. Gyógyszercég! NEM! A piacon sem tudok alkudni, vigéckedni különben sincs gyomrom. Paraszolvencia! NEM! Ehhez meg arcom nincsen. Magas erkölcsi mércém és fanatikus hivatástudatom foglya vagyok. Gyötrődöm, majd elönt a méreg. Gyűlölök mindenkit, aki többet keres. Őrjöngök, nem vagyok már önmagam. Nővérhívás. Megyek. A gyermek üvöltve sír, az anyuka pityeregve panaszkodik. Érzem, felrobbanok az indulattól, kiáltani tudnék: ELÉG, ELÉG, ELÉG!

És mint annyi sorsfordulónál az életemben, e mostani apokalipszisben is meghallom közelről az Úr szavát, ki szelíden szól: Fiam, a szeretet a te fegyvered! Elszégyellem magam, majd lassan felötlik bennem a rövid időre elfelejtett IGE: Nekem dolgom van ebben a világban... és dolgozom tovább. Ennyi a történet. Happy End nincs, a bérszámfejtő hölggyel beszéltem, aki elmagyarázta, miért annyi. Tanulságként a jövő generációnak, aki e pályát választja, összefoglalom: két év gyermekorvosi gyakorlat után hivatalosan, káprázat nélkül 57 900 Ft volt egyszer és remélem utoljára egy havi nettó fizetésem. Később megértettem, hogy a fenti jövedelem nem engem vagy a munkámat jellemez kedves Ágnes, hanem Önt és mindazt, amit képvisel. Én továbbra is büszke vagyok, hogy a legszebb hivatást gyakorolhatom, remélem nem csak a saját, hanem a helyi gyermektársadalom örömére is. Szégyenkezzen Ön a fizetésem miatt. Ez nem az én, hanem az Ön bizonyítványa. Nálam elégtelen.

Mateisz Lénárd

Tisztelt Címzett!

Meddig tűrünk?

Ön hisz még a parlamentben lévő pártoknak és médiájuknak? A módszerváltás elején az államadósság kb. 20 milliárd dollár és 95% állami vagyon, napjainkban az államadósság kb. 70-80 milliárd dollár és 6-10% megmaradt állami vagyon!!! A mi közös vagyonunk tűntették, lopták el, több ezer milliárdot!!! Nem érzi úgy, hogy becsaptak minket a magyar lakosság 80 százalékát? A megkapott demokrácia, szabadság csak csillogó üveggolyók? Nem érzi úgy, hogy tenni kellene valamit (tisztelettel várom véleményét)?

"És mint annyi sorsfordulónál az életemben, e mostani apokalipszisben is meghallom közelről az Úr szavát, ki szelíden szól: Fiam, a szeretet a te fegyvered! Elszégyellem magam, majd lassan felötlik bennem a rövid időre elfelejtett IGE: Nekem dolgom van ebben a világban... és dolgozom tovább."

Szeressük egymást annyira, hogy ne csak az egyéni bajainkat akarjuk megoldani (önző módon) hanem végre szánjunk időt a közös ügyeink rendbetételére. A két pólusú párt politika erre képes. Önnek jó így? Önnek jó ez így? A pártok úgy tűnik csak önmaguknak és a mának élnek! Lassan már mi magunk is csak a túlélésre játszunk és nem érezzük jól magunkat a saját bőrünkben, országunkban.

A szebb jövő reményében: Gőbl György
goblgy@gmail.com

Előző cikk:
2008-02-17. -
Slendrián vizsgálat, eltussolás - Panasz a főügyészség határozata ellen
/Gőbl György/
Részlet: ...nem próbálta beszerezni a feljelentés alapját képező Index hírportál birtokában lévő hangfelvételt. Nem hallgatta meg az „az épület előtti kritikus beszélgetés” résztvevőit, a három tanút, a tanúkat segítő ügyvédet az újságírót és Keller Éva r. századost. (...) ...rendelje el Dr. Varga Tibor poligráfos vizsgálatát.

Következő cikk:
2008-02-18. -
Gőbl György és Molnár F. Árpád feljelentései az SZDSZ választási csalása ügyében
/Gőbl György - Molnár F. Árpád/
Részlet: ...én is külön feljelentéssel kívánok csatlakozni a hatékonyabb eredményesség elérése érdekében, hiszen ügyészségeink és bíróságaink mindenekelőtt tekintik az erőviszonyokat és a megbízásokat egy-egy határozat meghozatala előtt, melynek során sajnos nem ritkán legutolsó helyre kerül az igazság.