Hírháttér - Hírek mögött a valóság

A jog mint fegyver - Megdönthető-e "parlamenti demokrácia"?

2008-02-22.
Szeszák Gyula

Most akadt a kezembe, isten tudja hányadszor, a "Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület" 2003-as kiadványa. Címe: "Történelmi alkotmányunk jogán."

A könyvecskét még azelőtt olvastam, mielőtt Gyurcsány választási hazugság, azaz választási csalás, révén újra hatalomra került volna. Mielőtt a tüntető tömegbe lövetett volna. Mielőtt megdicsérte volna az anonym, szadista martalócokat.

Ezen "sajnálatos események" ismeretében, illetve a könyv tükrében, egész másképp fest a "törvényesség", mind a hatalom, mind az ellene lázadók szempontjából.

[Közbevetve: épp ezen írások tükrében válik világossá a "törvényes keretek" mögé bújó Orbán gyávasága, árulása.]

"Törvényes", illetve "alkotmányos" rend alatt Gyurcsányék is az Alkotmány és a hatályos jogszabályok által szabályozott közállapotokat értik.

Gyurcsány még hivatkozhatna a jogi ismeretek hiányára, de a Soros ösztöndíjon nevelődött "jogász" - Orbán - semmiképp. Persze a jog nemtudása nem mentsvár Gyurcsány számára sem.

Ha az írott [egységes szövegbe foglalt] és a parlament által törvényerőre emelt törvény léte a jogállamiság feltétele, akkor joggal kijelenthetjük, hogy magyar jogállamiságot, magát a jogállamot Rákosi és bandája hozta létre, a sztálini típusú "alkotmány" törvénybe iktatásával.

Jó vicc! De mi vót' addig? Ha igaz, hogy a jogászok és kanászok országa voltunk, kitalálhatjuk, mit csináltak a kanászok. De mit csináltak a jogászok, jó ezer évig?

Ma azt mondják, főleg a parlamenti ingyenélők, hogy a parlamentáris demokrácia a közjó alapja és legfőbb biztosítéka. Ennek működési formája az a majomparádé, ami a "patkóban" folyik.

[De hát, minden idők egyik legnagyobb orosz szeszkazánja, Borisz Jelcin kivezettette az utcára a legfőbb ügyészt, szétzavarta az Alkotmánybíróságot és becsukta utánuk a kaput, majd szétlövette a Parlamentet is. És mi dőlt össze? Az égvilágon semmi!]

Ott van a bibi, hogy a valódi alkotmány egészen más, mint amit Gyurcsány és Orbán annak mondanak, ill. Szili Katika annak hisz. Minden emberi tudás legfőbb forrása, a Wikipédia, a fogalmat az alábbiakban határozza meg.

"Az alkotmány [latin eredetű szóval konstitúció] általában egy adott állam alaptörvénye, amely az állam jogrendjének alapvető jogforrása."

A Wikipédia szerkesztőinek jogfelfogásáról sok mindent elárul az, ahogy a fogalmat "megmagyarázzák".

"Az első 'kartális' alkotmányt az Amerikai Egyesült Államokban fogadták el 1787-ben. Ezt a rövid ideig érvényes lengyel alkotmány követte 1791-ben, valamint a francia alkotmányt is 1971-ben fogadták el. Magyarországon 1919-ben kísérelték meg kartális alkotmány bevezetését, azonban erre csak 1949-ben került sor."

Azaz, ha '19-ben létrejön a "magyar" alkotmány, megalkotása Kun [Kohn] Béla nevéhez fűződött volna. A '49-ben létrejött pedig Rákosi [Rosenfeld] Mátyás nevéhez fűződik. Bravó Wikipédia! Ez az igazi politikamentes és pártsemleges tájékoztatás. A Sulinet-nél is megállná a helyét ...

A szerkesztők azért voltak olyan fineszesek, hogy a fogalommeghatáro-
zást az "általában" kifejezés használatával relativizálták.

Nos a fent hivatkozott könyvecske alkotói - alkotmányjogban járatos, tisztességes emberek - egyáltalán nem mosták össze az "alkotmány", ill. az "alaptörvény" fogalmakat. Sőt, közülük többen követelték, hogy töröljék az "Alkotmány" 77. § (1) bekezdését, mert szerintük ez a paragrafus hazudja alkotmánynak a szovjet megszállás sztálini alaptörvényét. Nyertek, mert a paragrafust kimiskárolták a szövegből. Vesztettek, mert az alkotmánnyal kapcsolatos szoclib "jogfelfogás" mit sem változott. Sőt! A hatályos szöveg még mindig a következő rendelkezéseket tartalmazza.

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

Tehát a néphatalom közvetlen gyakorlása, meghatározottság hiányában üres! A népet nem jogosítja semmire [az utcai ordítozáson, zászlólengetésen, petíciók benyújtásán túl].

A hatalom erőszakos megszerzésének tilalma pedig azt jelenti, hogy egy nemzetpusztító kormányt nem lehet félreállítani, csak helyette másik ugyanolyat (!) lehet választani szabadon.

Ebben a helyzetben válik igazán jelentőssé, valójában mit is tartalmaz a magyarság valódi alkotmánya? És annak tartalma, rendelkezései valójában mire jogosítják a népszuverenitás letéteményesét, a népet. Mit is jelent a közvetlen hatalomgyakorlás?

Először is szögezzük le: egy adott társadalom rendje, ezen belül jogrendje, semmiképp sem lehet azonos egyetlen törvénnyel, nevezzék azt akár alaptörvénynek, akár alkotmánynak.

A rend, illetve jogrend [a továbbiakban jogrend] felsőbbrendű "intézmények" mindenfajta paragrafushalmaznál. A jogrend egy nép - évezreden át formált - együttélési, vagy inkább megmaradási [!] normarendszere, valóságos "modus vivendi"!

Hogy ez a rendkívül bonyolult, azaz könnyen sebezhető rendszer jól vagy legalább elfogadhatóan működjön, folyton vigyázni kell rá. Messzemenő tévedés azt hinni, hogy ez a "vigyázás" csak a parlamentre, a kormányra ill. ezek szerveire, vagy pláne a legfőbb ügyészre lenne bízva.

Bármikor adódhat - és éppen most adódik - olyan helyzet, amelyet Vörösmarty "Országháza" c. versében ekként jellemzett [1846].

"A hazának nincsen háza,
Mert fiainak
Nem hazája."

Magyarország tehát ezer évig jól megvolt "kartális" azaz [egybe]írott alkotmány nélkül, mégis volt alkotmánya írott és íratlan törvények formájában, azaz "vegyesen".

Annyira mégse' lehettek hülyék jogászaink, hisz II. András már 1222-ben kiadta az Aranybullát, amely I. István törvényeinek megerősítését és a népszuverenitás gyakorlása tekintetében kiegészítését [!] tartalmazta.

Az angolok 1915-ben kiadott "Magna Charta Libertatum"-ukkal csupán röpke hét évvel előztek meg minket. [Az a sanda gyanú is elhárult, hogy a Charta szövegéből plagizáltunk volna.]

Az Aranybulla iktatja törvénybe a királlyal szembeni ellenállás jogát! [Gyurcsány se' több mint egy király ...] Aztán rágódtak ezen a jogászok eleget. Ezt a jogot azonban híres-hírhedt "remekjogászunk" Werbőczy István sem kérdőjelezte. A magyar jogrend alapintézményének ismerte el.

Mondják, hogy egy jogszabály elenyészik - elévül, ha a gyakorlatban nem alkalmazzák. De hát a mi ezeréves történelmünk másról se' szól, minthogy alkalmaztuk emberül!

Mivel az alkotmányjogászok java az eleközi alkotmányig megy vissza, nyilvánvaló hogy a pogánylázadások is az ellenállási joggal élést manifesztálták, mielőtt e jogok az Aranybullában leírásra kerültek volna. De azután következett Bocskai István, a Wesselényiek, Thököly, Rákóczy, Kossuth és nem utolsó sorban az '56-os "pesti srácok" ellenállása, vagy ha úgy tetszik, forradalma. Ezeket - a hatalom általi eltiprásuk ellenére - a történelem és a jogtörténelem szabadságküzdelmeknek tekinti, nem államellenes bűncselekményeknek.

A nép1956-ban ugyanazon "alkotmány" rendje ellen lázadt fel, amely toldott-foldott formában ma is hatályos.

És most, ha röviden is, vegyük sorba mit biztosít számunkra az igazi alkotmány, amit az "Alkotmány" egyáltalán nem szavatol.

Ha előre, egy szóval akarjuk megragadni a lényeget, azt mondhatjuk, az alkotmány a nemzet életlehetőségeit szavatolja.

Először a nemzetről.

A nemzet nem puszta biológiai massza, hanem jogi státussal bíró emberi közösség. Elsődleges a nemzeti azonosság [identitás] megtartásának joga és mindazon jogok, amelyek ebből következnek.

Ugyancsak elsődleges jog a nemzeti tulajdonlás joga. Itt említendő az ú.n. "szentkorona tan". E cizellált eszmerendszer még vázlatos formában is meghaladná e kommentár kereteit. A lényeg azonban tömören leírható. E szerint a haza földje a szentkorona, mint jogintézmény tulajdona. A föld vonatkozásában minden más szervezet vagy személy csak használati jogosultság alanya lehet, függetlenül attól, hogy a telekkönyvben "tulajdonosként" van-e bejegyezve. E tulajdon oszthatatlan és elidegeníthetetlen! Minthogy a szentkorona az állam és főleg az éppen regnáló kormányzat fölött álló, attól külön álló jogintézmény, ezek nem vindikálhatják maguknak azt a jogot, hogy a szentkorona egy és oszthatatlan földtulajdona felől rendelkezzenek.

Ez vonatkozik a "föld méhének gyümölcseire", azaz az ásványkincsekre, a vízkincsre stb.

A szentkorona jogállásából következik, hogy rendelkezési joga kiterjed mindazon javakra, amelyeknél a tulajdonból fakadó jogosultságok: a birtoklás, használat, ill. haszonszedés joga, e jog mikénti gyakorlása, a nemzet életlehetőségeire közvetlen hatást gyakorol. Csorbítatlanul megilleti ez a jog a "szentkoronát" abban az esetben is, ha a kérdéses jószág állami vagy magántulajdonban van.

"Stratégiai" jelentőségű iparág vagy üzem értékesítését állami tulajdon esetén egy besorolási kataszterre támaszkodó, egysoros jogszabály megtilthatja. Magántulajdon esetén pedig az államnak [államkincstárnak] elővételi jogot kell biztosítani.

Ez a biztosítéka annak, hogy mindazon javak hasznát, amelyeket az emberi munka megteremtett ill. felhalmozott, a tulajdonos és a nemzet egésze élvezhesse. Az utóbbi abban a formában, hogy - termelővagyon esetén - munkahelyeket teremtsen ill. tartson fenn. A vállalkozás hasznából pedig méltányos részesedést biztosítson az állam számára a közfeladatok ellátása költségeinek finanszírozására [honvédelem, közszolgáltatás, szociális ellátás, stb.]

Mindez antagonisztikus ellentétben van mindazzal, amit a "rendszerváltás" utáni kormányok egymással cinkosságban véghezvittek.

A nemzeti vagyon csalárd privatizálásáról és hazánknak az Európai Unióba történő - ugyancsak csalárd - "becsempészéséről" van szó. Csatlakozásunk azt jelenti, hogy Magyarországot, vagyis a haza földjét és népét eladták-eladják a globális rablótőkének.

A tanulmány szerzőinek egyike kifejti, hogy David Ricardo minden értéket a gyáriparosok profitszerzése szolgálatába kívánt állítani. "Tanait" John Maynard Keynes fejlesztette tovább. Ma már szó sincs gyáriparosokról. A Világ a spekulatív nemzetközi tőke profitját termeli.

Ebből egyenesen következik, hogy hazugság mindaz, amit Gyurcsány a reformokról és annak üdvös hatásairól: a terhek jövőbeni csökkentéséről fecseg. Épp a profitmaximalizálás vastörvényéből adódik, hogy az ország kiszipolyozásának rátája csak folyamatosan növekvő mértékű lehet.

Némi megtakarítást, az amúgy is minimalizált közkiadások közül a szociális ellátó rendszerektől lehet elvonni, megvonni: a társadalombiztosítástól és a nyugdíjbiztosítástól. Most az egészségügy "faszol". Aztán következnek a nyugdíjasok. Még nem egészen világos, hogy fogják "megnyesni" az MSZP hűséges szavazóit, de hogy kihúzzák még a gyufát, az biztos. [Ráadásul nem arról van szó, hogy a közszolgáltatások és közgyógyellátás költségei máris elvonják a nyugdíjat az étkezésre fordítható kiadások elől, mert ez máris progrediáló folyamat.]

Az adó és árprés most a "legtömegesebb vállalkozás": a család utolsó tartalékait préseli ki, tekintet nélkül a szörnyű következményekre.

És most következik a "feketegazdaság", vagyis a termelő, szolgáltató, kereskedő szektor azon része, amely létezését csak úgy tudja biztosítani, hogy jövedelmét vagy annak egy részét elrejti a fiskus elől. Egyáltalán nem biztos, hogy a korrupt kormányzat korrupt hatóságai ezt a bakkecskét alaposan meg tudják majd fejni. De ha sikerül is, nem a felhalmozás növekszik, hanem a nyomor halmozódik.

[A "reformok" természetesen nem tesznek féket a kormány esztelen költekezéseire.]

* * *

Summa summárum: minden ok és jog adott az ellenállásra. A történelem során ennek a következő fokozatai vannak.

"inertiae", azaz a tétlenség ereje,

"passiv resistentia", azaz a passzív ellenállás,

"gravemenek", azaz sérelmezések,

"activ resistentia", azaz a tevőleges ellenállás.

Az első három fokozaton "szerencsésen" túlvagyunk. Ezek semmit sem hoztak a konyhára, hála a kormányzat őrültséggel határos makacs pökhendiségének és annak, hogy az ő töküket is fogja valaki, odaátról ...

A negyedik fokozat olyan lépcső, amelynek szintén több grádicsa van. Ezek rosszabbak, mint az inka áldozati piramisok lépcsői, mert azok csak egyenletesen meredekek voltak, ezek a lépcsők viszont fokról - fokra magasabbak, meredekebbek.

A piramis tetején pöffeszkedő hatalom afelől teljesen nyugodt, hogy a "nemzeti ellenállás" jelenlegi erői [a "gárdákat" is ideértve] nem fognak nekiveselkedni ...

Ezt hitték Palesztina meghódítói is ...

Igaz, hogy most kevés az igazi "pesti srác". Ám a kétségbeesés, ha ilyen szépen fokozódik, "váratlan" jelenségeket produkálhat. Ilyen az "agressziós nyaláb" hirtelen kialakulása, amely képes áttörni a héber bérfegyveresek mégoly tömör falanxán is.

Ez persze a magyar jövő bizonytalan zenéje. A harcosok, ha lesznek, egy dologban lehetnek biztosak: ők állnak majd az alkotmányosság talaján!

2007.09. 22.

Sz. Gy. /http://harcos.cwi.hu//

Szeszák Gyula olajügyész

Előző cikk:
2008-02-22. -
Kármán Irén és/vagy pártfogói: a sortüzesek és a veérnácik
/Molnár F. Árpád/
Részlet: Egyet nem tehet egyetlen oknyomozó és/vagy tényfeltáró sem: nem léphet fel támogatólag az állami bűnözés semmiféle formája védelmében, és soha nem fordulhat szembe az emberi jogokért végzett munkák és eredmények megsemmisítése és betiltatása céljából. Márpedig Kármán Irén nyílt színen is megjelenő támogatói ezt teszik.

Következő cikk:
2008-02-23. -
"Most kilakoltatás előtt állok!" - Egy jellemzően lakásmaffia eset
/Schönfelder Józsefné - Sebők István/
Tartalom: Mondanom sem kell, hogy a rendőrségi megállapításból - ami nagyon alapos és helyes volt – nem lett semmi, mivel az ügyészség a gazember lakásmaffiózók pártjára állt és az ügyészségre jellemző sumákolás azonnal elkezdődött, Dr. Flender Friderika és Dr. Fazekas Géza ügyészek közreműködésével.