|
HÍRHÁTTÉR |
|
|
Az elhagyottak, és akikből
még lehet valaki
2008-01-05.
A
baloldalnak nevezett oldalon kétféle blokk létezik: A Mielőtt azt gondolná bárki, hogy személyre szabom ezeket a szavakat, közlöm: tévedés: mert az egész nem baloldali blokk ilyen. Ugyanakkor megint leírom, hogy valódi rendszert váltani akarók
összesen akadnak a magyarságból néhányan Nemcsak az országgyűlési politikusok és a média java, azaz elitje miatt halt meg 1990 óta több ezer ember. Miattuk is. Ők azok, akik félnek, ezért politikai gyilkosságokról nem
mondanak el semmit, a titkosszolgálatokról - amelyek számos
módszereiről, struktúráiról és gyakorlatáról tudnak - nem mondanak
el semmit, és úgy Vannak a frekventált személyek között véletlen elszólók is, amilyen pl. a Juszt László esetében történt még abban az időben, amikor még csak annyit tudott az egyszerű ember, hogy léteznek titkosszolgálatok, és azt hitték róluk, hogy az valami olyan rejtélyes dolog, ami olyan emberekből áll, akik nagyon titkolóznak, a politikusok és a média nem tudja, hol vannak, hogyan dolgoznak és mit csinálnak, általában senki sem tud róluk szinte semmit, és lehet, hogy nagyon veszélyesek. Azt, hogy ezek a titkosszolgálatok át-, meg áthálózzák a bal- és a jobboldalt, a gazságszolgáltatás szerveit és személyeit, a vállalkozókat, a médiát a televízióktól a Népszabadságon át a hazafiasságot és a rendszerváltás akarását megjátszó Für Lajosig és Bencsik Andrásig bezárólag, nem tudta senki. Ahogyan akkoriban lapítottak, és félrevezették az egész országot, úgy lapítanak most is. Akkoriban, mikor az emberek messze kevesebbet tudtak a világról, mint most, jelentette be pl. Juszt László - elszólván magát -, hogy: "Kupleráj van a titkosszolgálatoknál". Azóta sem kellett megmagyaráznia, miről beszél és honnan a pokolból tudja ezt. Nem kérdezte senki, nem forszírozta senki. Mert mindenki tudta, hogy miről beszél. A jobboldal, a baloldal, a pártok képviselői és a média. A véres szájú álliberálisok, és a hazafi hősöket játszó ún. jobboldaliak. Kéz a kézben hallgattak, egy közös sötét lélekből, miközben nemzetünk valódi java elhullott, hogy ők kényelemben zsírosra kereshessék magukat, és jól élve tobzódhassanak. Mindenki tudta, miről beszél.
És meghajol Gyurcsány, és kézen fogva őt meghajol Orbán, és meghajolnak mind a nevükben bal- és jobboldali demokraták, mert kell a zaj a szabadságról, kell a zaj a demokráciáról, vannak csip-csup semmilyen ügyek is, mint a cigánykérdés és a vizitdíj, demokráciánk legfőbb veszélyeinek kikiáltva a semmit, de azért mondjuk és tegyük együtt, hogy: "Cssst! Titok! A Nagy Babilon! "Őrizzük meg titkainkat!" Mi meg azt üzenjük nekik: A klotyón, ahol ültök, ott húzzátok le magatokat. Miután leírtam az Interneten, hogy a Magyar Gárda nem rendszerváltó, hanem államgörény, aminek a feje fölött nemcsak elrepült az a moslék vérgőzös NBH-madár, de még csak fészket sem rakott a Gárda fejére, mert mindig is rajta tanyázott, megláttam a Gárda demonstrációján azt a mocskos, moslék és förtelmes NBH-s címermadarat az egyik transzparensükön, alig módosítással az eredeti förtelemhez képest. Láttam a fasizmus jelképét. A tenyészet címerét, a Sátán sötétségének titkait őrző söpredékgarancia madarát. A gyávák,
Tudnak arról - mindenki a megfelelő mélységig, amíg a katonai és
állami titkosszolgálatok összezárnak -, hol élnek, s hogyan hullanak
el a legjobbak, ami ellen nem tesznek semmit, hiszen félnek. Gyávák
és kicsik. Szürkék és tehetségtelenek. Firkálgatnak, még börtönbe is
kerülhet nagy ritkán közülük egy-egy, de szavuk csak annyi,
amennyiről a sötétség országában egy MSZP-s vagy egy Fideszes, netán
egy MIÉP-es vagy munkáspárti mer szólani. Annál többet, amit a tévé
bemond, vagy egy pártszónok kiált az emelvényen, mondani egyik sem
mer. Többek persze egy Kiss Péternél, egy Orbán Viktornál, de
kisebbek annál, hogy akárcsak ki mernék mondani azokat a
kifejezéseket: "politikai gyilkosság", "rák", "infarktus",
"titkosszolgálatok", "hangszórók és füldugók", "összegzés". Tudják a
világot és hallgatnak róluk. Nekik megvan belőle a kényelmük, megvan
Babilonból nekik a juss, nekik jó így, ők jól élnek belőle. Jól
élnek a Nagy Szajhából. Jó a vér, amit ad, jó inni, s közben
cigányozni, románozni, vizitdíjazni, a gyilkosokat tolvajoknak, a
gyávákat hazafiaknak nevezni.
Ezekre az emberekre valójában egy döglött macskát sem lehet rájuk bízni. Olyanok, mint a Bibliai Példázatban Isten Beszédében Egyiptom ereje: aki rájuk akar támaszkodni, átszúrja annak kezét. Csúfságára és gyalázatára válik annak, aki rájuk támaszkodik, aki segítségért hozzájuk fordul. Lesz annak a bizalma csalódás, jövője vereség, veszteség és a vakok végzete. De mi tudjuk, hogy e világ sírján is teremnek isteni gyümölcsök. És teszünk róla, hogy akik vagyunk, majdan legyünk. Nem ők számítanak, a hátrahagyottak, hanem azok, akik előttünk vannak. Akikből még lehet valaki.
Molnár F. Árpád
|
(Molnár F. Árpád honlapja) |
|
|