|
|
Koncepciós perek és átörökített módszerek Sztálin
örökségének nyomdokain - A Tánczos-ügy állampszichiátriai
visszaéléseiről
2007-10-03.
/Molnár F. Árpád/
A
politikai foglyok és más őrizetesek elleni kínzások és azok
módszerei a média és az áligazságszolgáltatás tudtával és orra előtt
zajlottak mindenkor, Hitler rendszerében éppen úgy, mint Sztálin,
Hruscsov, Brezsnyev, Gorbacsov, Kádár, Antall, Boross, Horn, Orbán,
Medgyessy és Gyurcsány alatt mindvégig. A hallgatás közös, a
bűnpártolás közös és örök. A rendszerváltó álerők - mint a
Lakitelkiek, akiknek majdnem 20 év kellett ahhoz, hogy kimondják,
nem történt változás - mindezekről ugyancsak hallgatnak, a politikai
foglyokat nem keresik meg, nem védik, nem hozzák nyilvánosságra sem
az elkövetők, sem az áldozatok neveit. Viszont halhatunk egyre
többet gyilkossági ügyekről és korrupciós
cselekményekről. Azaz egy Párt van, egy banda, egy maffia, és
senki nem akar valójában rendszerváltozást. A Lakitelkiek most is és
ezt követően is úgy fognak futni a politikai foglyoktól és a valódi
tényfeltárástól, mint az ördögök a világosságtól.
Tánczos Gábor ügye egy a temérdek ügy közül, azonban kevés
olyan maffiaügy akadt, amiről ennyi minden látott volna napvilágot.
Jegyezzük meg, hogy a Tánczos-ügy leleplezése sem a Lakitelkiek és a
Fürök eredménye, mert ők ebben az ügyben sem csináltak semmi
hasznosat, viszont éltek, mint hal a vízben, bőségben és gazdagon.
Most a Tánczos Gábor Ellen elkövetett kényszervallatási módszerekről
és az állami maffia által megrendelt, a lakitelki gyülevész banda
által is ismeretes és elhallgatott bűntettekről fogunk szót ejteni,
szemben velük, ahol csak beszéd van, de vannak a beszéd mellett
bizonyságtételekként Fürök és Makoveczek
is, azok minden tetteivel és önminősítéseikkel egy az egyben.
Horn Gyula miniszterelnök és a képen látható, a nép
elleni sortüzek kapcsán újra világhírnévre szert tett Kuncze
Gábor belügyminiszter magyar vonalon a legfelsőbb szinten
szervezték a Tánczos-ügy gaztetteinek apró kimunkálását. |
|
Tánczos Gábort, a körmendi gyermekgyilkossággal mindenki tudtával
hamisan megvádolt és többszörösen elítélt fiút, annak
letartóztatását követően nem sokkal Sárvárra hurcolták, az ottani
fogdának is a leghátsó részébe, hogy mind kevesebb információ, hang,
kiáltás és segélykérés juthasson el a többi őrizeteshez és bárki
kívülállóhoz. Azaz hogy ne legyen szem előtt, és ki ne derüljön,
miket művel az állam: először Horn és Kuncze vezetésével az élen,
aztán Orbán Viktorral és Pintér Sándorral folytatván.
A cella belsejében kitették a megölt kislány, H. Zsófia fényképét.
Egy Magdics Tamás nevű személyt helyeztek a Gáborral egy cellába,
akit állami szervezésre vittek oda és mozgattak az együttlétük 40
napján keresztül mindvégig. Magdics Tamás a történelmien rossz
hírnevű, mindvégig sztálinista hírnevét és embereit megőrzött
Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) embere volt,
aki - többek egybehangzó vallomása szerint - e cég alkalmazásában
állott, és azért lett a Gábor mellé helyezve, hogy az állami
utasítások teljesítését ott folytassa. Mindenki tud arról, hogyan
bánnak az őrizetesekkel az IMEI-ben, ahol a kínzásnak és az
embertelen, koncentrációs táborbeli brutalitásnak olyan örök
hagyományai vannak, temérdek államilag fizetett és körülbástyázott
köztörvényes bűnöző alkalmazottal az orvosoktól az ápoló
személyzetig, a Veér-vörös Oscar-díjas professzoroktól a gyurcsányi
nyilas stílusú és minőségű főorvosokig.
|
Leninnek is ugyanaz a fasiszta karlendítés volt a
veérében, csak éppen nem pont ugyanazt kiáltotta közben,
hogy "Heil Hitler!" |
Ez az állami pszichopata, IMEI-s Magdics kényszerítette a Gábort 40
napon át a legmocskosabb módokon, hogy megtörje az állami
elvárásoknak megfelelően, mint roppant jól tájékozott és rutinos
szakmabeli ezen a téren, aki az államhatalmi, mindig az államnak
dolgozó és takarító IMEI-ben nyerte szakmai rutinját. A Gábor
cellájában a kislány kitett fényképét órákon át, mozdulatlanul
kellett néznie a hamis váddal letartóztatott fiúnak. Ha megmozdult,
ha rosszul lett a temérdek gyógyszerektől - amikkel azért tömték
tele, hogy egyfolytában rosszul legyen (régi kádári módszerek ezek),
valamint hogy ne legyen képes képviselni magát semmilyen fórumon -,
és már nem bírta tovább az órákon keresztüli mozdulatlanságot, akkor
Magdics, az IMEI-s ütötte-verte, a mellkasára térdelt, hogy ne
kapjon levegőt, és amikor már úgy látta, hogy a Gábor eléggé fullad,
leszállt róla. Gyakran megesett, hogy a mellkasán ugrált a rendkívül
jól visszhangzó folyosó utolsó cellájában, ahová valamennyi őrizetes
esetében rendszeresen, rendkívül gyakran járt az ellenőrzés. A
folyosó - jegyzem meg - sosem volt üres, ugyanis aki ismeri ezeket a
fogdákat, tudja, hogy az államőrök szüntelenül a közelben
tartózkodnak és rendkívül gyakran végeznek ellenőrzést - ha eltérő
politikai utasítást nem kapnak!
Az állam úgy helyezte oda Magdicsot, ahogyan minden politikai ügynél
az úgynevezett "igazságügyi elmeszakértő" bűnözőket szokták, akik
minden ilyen esetben tendenciózusan arról érdeklődnek, amit a
politikai koncepció - előléptetésekért és bűnügyi védelemért cserébe
- kíván. Így esik meg, hogy a politikai foglyokkal rendszeresen
közlik, amikor ezt követeli a bűnözői állami koncepció, hogy nem
ismernek sem tanúkat, sem bűnözőket, máskor pedig azt, hogy
ártatlanul vádolnak olyanokat, akik igen közel állnak az álszakértők
munkahelyéhez vagy lobbijához. Ezeket nagyon gyakran ilyen
nyilvánvaló módon, a poloskák által viszont azonnal leleplezhető
módon szokták közölni, mert a Kádár-érából is ittrekedt politikai
bűnözők - így az igazságügyi elmeszakértők - mindig azt mondják:
úgyis megkapják a politikai védelmüket.
Tévednek, és vannak, akiknél már nem segít az sem, ha mint a rák,
hátrálnak kifelé a sosem tapasztalt becsület és erkölcs irányába.
Magdics tehát állami ember volt, akit úgy helyeztek a Gábor mellé,
mint őrizetest, aki elkövetett valamit. Ennek ellenére a
kényszervallatást éjjel-nappal Magdics, az IMEI embere végezte,
kivéve azon rövid időszakokat, amíg a rendkívül rossz állapotban és
pokoli rossz közérzetben levő Tánczos Gábort rendőrségi
kihallgatásra vitték, mert ott is lekevertek olykor egy-egy nagy
pofont, hogy a fenyegetésekről ne is beszéljünk. Magdics - annak
ellenére, hogy státusza szerint őrizetes volt - szabadon járt-kelt a
cellába be és abból ki. Az IMEI-ben hagyományos úton erről nem lehet
érdeklődni, mert ott nagyobb a bűnügyi összefogás és egységesebb a
bűnpártolás, mint amikor az ember a Nemzetbiztonsági Hivataltól vagy
a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat embereitől érdeklődik, mert ott
gyakran van ellensúly, így van építő cselekedet is. Olyanok ezek a
szervezetek - melyek eklatáns példái az OPNI és az IMEI -, mint
korunk koncentrációs táborai, amelyek méltán szárnyalják túl még a
börtönök politikai foglyai ellen elkövetett állami bűntetteket is.
Heller Ágnes - ha nem a rendszer ellen tüntetőkre vezényeltetne
politikai, pártszolgálatos rendőrbűnbandákat - sokat tudna mesélni
ezekről a körülményekről, nem mint áldozat, hanem mint jól, sőt,
túltájékozott. Kár, hogy a hazugságvizsgálatot nem teszik kötelezővé
részére és a hozzá hasonlók ismereteinek feltárására és
nyilvánosságra hozására. Pedig szükség van erre a módszerre.
|
Josef Mengele tábori "orvos" |
A Gábor nappalra főleg Xanaxot, estére a nagyon erős Dormicumot
kapta. Mint arról beszámolt - tanúk erősítik meg -, félt az
orvosoktól, és félt mindenkitől. A kábítószerektől állandóan pokoli
rosszul volt, amik mellé társultak az egyéb kínzások azért, hogy
irányított vallomásra késztessék. Emlékezhetünk arra, hogy a
tárgyalások során is rendszeresen elájult. Védekezésre ereje nem
volt, a gyógyszerek pedig padlóra fektették. Demszky Gábor sok
mindent tudna erről elmondani, és nem mint áldozat. Hátha a
hazugságvizsgálatot sikerül Demszky-ügyben is elérni, melyet
különösen politikai bűnözők esetében régen kötelezővé kellett volna
tenni. Senkinek, aki nem részesült ilyen elbánásban - a nácik
mintájára hívhatjuk ezen szakértői bűntetteket "különleges eljárás"-oknak
-, fogalma sincs arról, milyen érzés ez a helleri koncentrációs
táborok közérzetét messze túlszárnyaló, állandóan fennálló kínzás. A
média szervezett bűnözése olyan egységesen zárt Tánczos-ügyben, hogy
arra a körülményre, hogy a Gábor a gyógyszerektől esett össze
csaknem az összes alkalommal, ha tárgyalásra vitték, nem volt
hajlandó beszámolni, annak ellenére sem, hogy a média fizetett
vérencei végigülték a tárgyalásokat, és minden részletről kíméletlen
precizitással tudtak!
Orbán Viktor 1998 őszén vette át a Tánczos ügy
irányítását, aki Pintér Sándor belügyminiszterrel szervezte
tovább annak koncepciós szálait, nemzetközi irányelvek
szerint a globális szervezett bűnözés ólomkatonájaként |
|
Én megteszem helyettük ezt is, külön felhívva a figyelmet a Magyar
Televízió akkori hírstábjára, akiknek bűnügyi módszerei örök
érvényűek maradtak a történelemben Tánczos-ügyben is, és felhívok
mindenkit arra, hogy ebben az ügyben is el kell kapni az
elkövetőket, és példás büntetésre juttatni valamennyit.
A Gábor arról a médiában sosem megjelenő, de nagyon-nagyon sokak
esetében eltussolt tényről számolt be, hogy nemcsak jártában
szédült, de fektében is mozgott vele az egész cella, olyan rosszul
volt azoktól az "orvosi"-nak nevezett beavatkozásoktól, amelyek
nyugtatóként semmiben, de folyamatos és állandó kínzásként
tökéletesen megfeleltek, és pokollá tették az életét, képtelenné
téve bármiféle ellenállásra vagy védekezésre. Magdics, az IMEI-s
bűnöző és pszichopata államféreg ebben az állapotában ütötte-verte,
járt-kelt ki-be a fogdába, és töltött fél éjszakákat az őrök orra
előtt a Gábor ütésével, verésével, és a pillanatnyi politikai
koncepciók szerinti álvallomások megíratásával, melyek csodálatos
módon mindig a rendőrség álláspontját adták vissza, így a 40 nap
alatt születő 4-5 áltanúvallomásban tetten érhető módon 4-5-féle
verzió formájában.
Amikor Magdicsot 40 nappal később visszarendelték a Gábor mellől,
több úgynevezett "beismerő vallomás"-ra nem került sor. Azaz - itt
is igazolt - Magdics, az állami pszichopata volt az állami
verőember, teljes összhangban az úgynevezett "orvosokkal", akik
eközben gyógyszerezték a Gábort, a kötelező segítségnyújtás abszolút
elmulasztása mellett a kínzást fokozó elszántsággal, a fasizmus
minden rendszerében szokásos havi fizetésért cserébe. Ennyi
mindenkor, minden egyes ügyben elég az olyan államsöpredék bűnöző
alkatú pszichopatáknak, amilyenek a Kádár-rendszeren keresztül
kontinuálisan átörökített, szinte semmit nem frissült igazságügyi
elmeszakértők teljes állománya és bűnöző államhordája.
Verőembereket visszatérően rendeltek a Gábor mellé. Volt, hogy
ezekre úgy derült fény a természetesen bekamerázott cellában (az
egyik legnagyobb visszhangot kiváltott ügy volt ez akkoriban
nemzetközi szinten is), hogy a Gábor némán mutatta meg Édesanyjának
a kék-zöld foltokat (hangosan ugyanis meg sem mert szólalni),
amikről az államorvos - akihez legalább két naponta vitték - nem
volt hajlandó tudomást venni. A Gábor a maffia körülmények között
némán felhúzta az ingjét, mire az Édesanyja kiabálni kezdett:
- Mit művelnek maguk itt a fiammal!
Ilyen ügyeket követően a botrányok és a feljelentés következtében
volt, hogy az egyik verőembert elvitték a Gábor mellől, és egy ideig
szünet következett, hogy aztán újabb verőember kerüljön a cellába,
gondos állami előválogatás és felkészítés szerint.
Romano Prodi olasz miniszterelnök, akiről Litvinyenko
vallomása előtt is tudtuk mind, hogy KGB-ügynök, csak a
média hallgatott erről is olyan hatalmas egyetértésben, a
képen éppen megborul balra |
|
Fontos körülmény, hogy a hamis vádakkal a politikai maffia részéről
többszörösen elítélt fiú arról számolt be, hogy reggelente - így az
államféreg, a kínzásokhoz szokott Magdics felvezető körei alatt -
arra ébredt, hogy tűszúrások vannak a karján, amelyeknek az
eredetére nem emlékezett. Tűszúrások egy zárt cellában! Kérdéseimre,
miszerint mi lehet az oka annak, hogy a tűszúrások eredetére nem
emlékszik, olyan válaszok érkeztek, hogy lehet, hogy a maffia olyan
kábítószereket pumpált bele, melyek utólag törlik az emlékezetet, de
lehetnek altatásban beadott injekciók is, melyek célja - ez így
hangzik el a tanúk részéről - a tudatmódosítás és az ügy politikai
koncepciók szerinti manipulálása. Ez utóbbi verzió azt állítja, hogy
éjjel mentek be a fogdába, és úgy adtak be a Gábornak injekciókat.
Nem meglepő a totális bűnözői környezetben - államorvosok,
államsmasszerek, állami IMEI-s verőember és állami kényszervallató
rendőrtisztek (azaz még csak hétköznapi elítélt sem akadt egy sem!)
-, hogy eme éjjeli tűszúrások eredetéről senki nem számolt be a
Gábornak sem, és a Magdics is úgy hallgatott, mint a kuka.
|
Veér András professzor a Kádár-rendszer óta zárta
pszichiátriákra a politikai maffia számára nem kívánatos
egyéneket. A róla is készült, fasizmust bemutató film
Oscar-díjat kapott. |
Ez az eljárás azon információkra emlékeztet, amelyekre pl. a Dénes
Gábor RSZVSZ-őrnagy (belső elhárítás) állami üldöztetése,
kapcsolatai és halála ügyében való nyomozásaim során tettem szert
dömpingjében 2002-től. Először a 2000-es Olajbizottság indítója,
Pallagh László képviselő mondta nekem, amikor lakásomból felhívtam
telefonon, hogy valamit tehettek a Dénes Gábor italába a
munkahelyén, amitől olyan állapotba került, hogy munkahelyéről - a
rendőrségről - egyenesen pszichiátriára vitték. Ott
legyógyszerelték, rászoktatták a narkotikumokra, majd - sokak
szerint - öngyilkosságnak álcázva meggyilkolták.
Tony Blair leghíresebb megbukott gyilkossági ügye David
Kelly tanú megsemmisítéséhez fűződik |
|
Emlékezhetünk David Kelly esetére is, amikor még ezen a rendkívül
buta és rosszul tájékozott Magyarországon is azt pedzegették a
kívülálló, egyszerű emberek is, hogy David Kelly könnyen felvághatta
az ereit esti sétája alkalmával, hiszen elég egy kis gáz, és máris
ellenállhatatlan akaratot érez az ember az öngyilkosságra. Így
választhatta ő is a kényelmes megoldások - gyógyszerek, emeletről
való leugrás, vonat alá ugrás stb. - helyett dúsgazdag vezető
politikusként az utcán sétálás közben, minden előzetes nélkül a
profi érfelvágás és elvérzés tipikusnak nem éppen mondható
baklövéses, de állami korrupciós ügyek és bűnügyek után nyomozó
személyek esetében nem ritka fajtájú esetét. Ennél sokkal profibban
szoktak megtervezni egy politikai gyilkosságot, mint ahogyan Tony
Blair nyelt nagyokat a pekingi egyetemisták előtt, mikor egyenes
kérdéseket kapott David Kelly állami meggyilkolásáról.
Különös, hogy azt mondják: A Tánczos-ügyben egyetlen beismerő
vallomás sem volt aláírva. Azaz a Gáborral megíratták a "beismerő
vallomásokat", ahogyan a rendőrség diktálta a nagyobbnál nagyobb
marhaságokat, aszerint, de aláírásra már nem akarózott sor kerülni.
Ez sem ritka. A bíróság - ez sem különös - mégis elfogadta azokat,
hiába születtek a mindenkori nyomozati koncepciók szerinti, és ezért
a legváltozatosabb irreális marhaságok Magdics, azaz az IMEI 40
napos "őrzése" és "megfigyelése" alatt.
|
A képen látható vérbíró 2006 szeptembere és októbere
kapcsán osztogatja politikai kinevezésre a civilek elleni
vérítéleteket |
Bár a verések és az azonnal lelepleződő állami hazugságok tömegei
minden pillanatban nyilvánvalóvá tették az ügyet, éppen ezek az
állami bűntettek voltak az egyik legfőbb okai annak, hogy az azóta
is szép karrierrel jutalmazott vas megyei bíró, Spitz János
megtiltotta, hogy a Gábor bármiféle nyilatkozatot tegyen a média
felé, a média pedig a megállapodott kereteken belül cikkezett az
ügyről, szépen hallgatva sok olyan körülményről - így a kínzások
módjáról és hátteréről -, amelyek legfőbb eredője, hogy az állam
mindmáig nem hajlandó beszélni a Kádár-rendszerben tömegével
pszichiátriákra zárt politikai foglyokról sem kártérítések, sem
rehabilitációk végett. Persze, hiszen nyugat és kelet egyaránt védi
ezeket a módszereket mind a mai napig. Így a Mitrohin-aktákban
megjelent ugyan eme tömegek ellen elkövetett állami bűntettekről
szóló beszámoló, mégsem tud senki azóta sem nemzetközi
kártérítési pereket indítani legalább több tízezer ember védelmében
és rehabilitációja érdekében a volt Szovjetunió és Magyarország
vonatkozásában.
De ha a hozzám eljuttatott ügyek kapcsán pl. a lakitelki
Makoveczekre gondolunk - egy a sok közül -, és arra, miként
csiripelnek Makoveczékkel egy szövetségben és szervezetben a
lakitelki szövetség Für(j)ei, nem is csodálkozhatunk azon, hogy
ezektől az államérdekelt álrendszerváltóktól sosem kerül egyetlen
ügy és egyetlen módszer sem nyilvánosságra.
A totális összeomlasztás mások nemes, Istentől Adományozott feladata
lesz. Olyanoké, akik nem beszélnek, és nem a média visszhangjaként
működnek, mint a Fürök és a Makoveczek, hanem mindig mérföldekkel az
államcsőcselék előtt járnak, és úgy cselekednek: az igazság útján a
saját karrierjük és politikai védelmük szüntelen keresgélése
helyett.
M.F.Á.
A kapcsolódó cikkekből:
2007-09-23.
- A gyermekgyilkossággal
elítélt Tánczos Gábor ártatlanságát igazoló bizonyítékok erdejéből
Részlet: Nem csak érdekesség, hogy az ügybe sok egyéb mellett
belefolyt a német titkosszolgálat (a BND) is, amelynek lobbijai közül
több olyan intézkedést tettek külföldön és Magyarországon, ami azt
célozta, hogy önmaguk felfedése nélkül nyilvánosságra hozassák azt a
tényt, hogy a Gábor elítélésének oka politikai koncepciók szerint
történt, azaz bűnszervezeti döntés volt.
Géphanggal:
ºMP3
Felolvasva:
VMP3O
Letöltés
VMP3O
2007.07.21. -
Emlékezzünk a
múltra... vagy mire is...? - Biszku Bélák 1990-en innen és túl
Részlet: Az áldozatok száma tengernyi, de kártérítést sem
Washington, sem Brüsszel nem követel azóta sem senkinek, sőt, mindent
megtesz a túlélők és azok hozzátartozóinak elhallgattatására.
ºMP3
|
|
|