A média kettős hallgatása – ez is lehetett volna a címe annak a tudósításnak, amely a 2009. január 30-án itthon történtekről szólt. A napi politika túláradó zajában feltűnő hallgatás volt egyrészt arról a többezres demonstrációról, amelyen a résztvevők az Alkotmánybíróság előtt a magyar nemzeti javak elherdálása ellen tiltakoztak. Ami pedig e napon szintén Budán, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli intézményében történt, arról nemcsak a televíziós csatornákon, de még az internetes honlapokon sem számoltak be. A cigányság-rendőrség-kormányzat csatazajában pedig a leglényegesebb esemény éppen itt, az Országház utca 30-ban történt, ahol egész napot betöltő konferencia zajlott Magyarországnak a 2011-ben várható európai uniós elnökségre való felkészüléséről. E konferencia egyébként mintaértékű volt – a hazaárulásban.   

A rendezvény fővédnöke volt Sólyom László köztársasági elnök, védnöke Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, előadói sorrendben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Kolber István kutatásfejlesztésért felelős államtitkár, Göncz Kinga külügyminiszter, Németh Zsolt, az Országgyűlés magyar EU-elnökségi munkacsoportjának fideszes és Mesterházy Attila, a munkacsoport szocialista társelnöke is. A kormány képviseletében az interneten közölt programon egészen a legutolsó napig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök neve is szerepelt, ami nevezett színészi képességeit és bevallott hazugságait illetően is kétségkívül színfoltja lett volna az összejövetelnek. (Távollétében Csizmár Gábor képviselte a kormány és pártja álláspontját. A nevekből ítélve a közjogi méltóságoktól kezdve a vezető pártképviseletig teljes a paletta, akik 2011-ig és azután is csakis Magyarország európai uniós, folyamatos és feltartóztathatatlan diadalmenetét hirdetik, ami már napjainkban is élesen szemben áll az ország valós helyzetével. E sort egyébként Tabajdi Csaba, az Európai  Parlament MSZP-s delegációjának vezetője és Schöpflin György, a magyar néppárti delegáció tagja zárta, teljes szellemi egyetértésben az előzőekkel. A kerekasztal-megbeszéléseken a magyar európai parlamenti képviselők mellett az uniós témák ismert szakértői, a diplomáciai testület tagjai és az Európa Tanács is képviseltette magát.

Kevés szó esik arról, hogy a jó előre eldöntött magyar uniós elnökségre nem önállóan, hanem csoportos elnökségben, hármasban, trióban – aki könnyebben érti, trojkában -  kerül majd sor, azaz két tapasztaltabb állam, Spanyolország és Belgium képviselőinek társaságában. Bayer József, a PTI igazgatója úgy adta meg a tanácskozás alaphangját, hogy az EU-t sikertörténetnek, a nemzetállamok megmentőjének nevezte, a mértékadó pártok Magyarországon mindig is egyetértettek a csatlakozással, és éppen napjaink válsága bizonyítja az uniós tagság előnyeit! (Csak az utókornak rögzítendő: a háttérben megoldatlan összeurópai gázvita, kissé távolabb a gázai konfliktus, gerjesztett világgazdasági és attól függetlenül is létező magyar válság – mintha 1956-ban lennénk.)

RAJTUNK A SOR! – ez volt a rendezvény címe, melyet az MTA Politikai Tudományok Intézete rendezett, és az esemény csak nyitánya volt annak a szakpolitikai sorozatnak, amely 2009. január és 2010. december között kerül megrendezésre. A résztvevők személyével már önmagában is ellentmond annak a megfogalmazásnak, mely szerint az akadémiai kutatóintézet egy semleges egyeztetési fórumot kíván teremteni a 2011-es magyar EU elnökség előkészítésére. A kormányzati ciklusok és a napi politikai változások ellenére kívánja segíteni (valójában feltartóztathatatlanul biztosítja) a központi közigazgatás felkészülését és a társadalom (félre)tájékoztatását hazánk rendszerváltozás utáni időszakának általuk ítélve legjelentősebb politikai eseménysorozatára.

Ha egyidejű médiatudósítás nem is jelent meg az eseményről, az MTA honlapján (www.mta.hu) bárki hozzáfér egy akadémiai összefoglalóhoz. A tényszerűség kedvéért a következőkben az idézett részek épp e honlapról származnak, ennek párjaként pedig mindazon tények, melyek az előadók szájából ugyan elhangzottak, de a hivatalos leírásában nem szerepelnek. „Legyen a tudomány a középpontban! A 2011-es magyar uniós elnökség sikerének titka: a tudomány középpontba állítása” – így kezdődik az akadémiai sikerpropaganda. „Nemcsak szervezési feladatot, hanem mindenekelőtt intellektuális hozzájárulást jelent Magyarország számára 2011-ben az uniós elnöki teendők ellátása” mondta Pálinkás József szakpolitikai stratégiai nyitányként. Akadémia elnöke szerint minél hamarabb meg kell találnunk azt a központi gondolatot, amelyre Európa számára pozitív jövőképet építhetünk, s erre a kihívásra a tudomány középpontba állítása a legjobb válasz. Pálinkás egy mindenen átívelő együttműködést ígért annak hangsúlyozásával, hogy az Akadémia örömmel ad otthon az értelmiség előtt álló jelentős feladat megoldásában. Legyen az Akadémia a helyszíne és akadémikusai a vezérei annak a 300 rendezvénynek, fórumnak, ami a magyar EU propaganda alapja. Legyen jelen a magyar EU elnökség a közgondolkodásban, az EU-t a közbeszéd tárgyává kell tenni és ehhez használjuk fel a Magyar Tudományos Akadémiát! – mondotta Pálinkás. 

Tovább olvasva az akadémiai honlapon: „Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy NEMZETI ÜGY-ről lévén szó, az elnökségre való felkészülés nem tekinthető rutinfeladatnak, és az ehhez szükséges politikai, személyi feltételek adottak. Az egyeztetés jól halad és kialakulóban van egy olyan konszenzus, amelyre az elmúlt évtizedekben a rendszerváltás és az uniós csatlakozás során már volt példa. A Parlament elnöke a fenntartható fejlődést tartja a legfontosabb kérdésnek, amellyel már a felkészülés és majd az elnökség időszakában is foglalkoznunk kell.”  Szili megemlékezett a rendszerváltás ezévi 20., és az ország uniós tagságának 5. évfordulójáról.

            Nem szerepelnek az akadémiai honlapon Göncz Kinga külügyminiszter mondatai, melyekben hitet tett amellett, hogy 2011-ben várhatóan a lisszaboni keretek között fogunk dolgozni (természetesen nem említve, hogy eddig miért és hol került visszautasításra a lisszaboni szerződés). Göncz hangsúlyozta, hogy azokat a civil szervezeteket kell bevonni a fontos fórumok munkájába, amelyekkel már széles körben elkezdtük az együttgondolkodást.

            Németh Zsolt (Fidesz) gratulált az MTA-nak e konferenciasorozathoz, hangsúlyozva azt is, hogy az EU-t támogató korábbi többpárti fórumokat a Fidesz kezdeményezte. Együttműködő partnert kell találnunk a szocialista pártban, reméljük mihamarabb hatályos lesz Lisszabon, és épp a mi elnökségünk ideje alatt lehet e szerződést majd bejáratni, és ezen úttörő munkában csodálkozzon ránk Európa! – mondotta az Országgyűlés magyar EU elnökség munkacsoportjának társelnöke. Fontosnak tartotta annak a  600(!) főnek a felkészülését, felkészítését, akik e munkát segítik. Hangsúlyozta, jelentős tartalék és átláthatóság szükséges, az anyagi háttér szerepeljen elkülönítetten a magyar költségvetésben. Kiemelten fontos a sajtó felkészítése! – mintha eddig túlzottan szabadjára engedték volna az EU-s kritikai nézeteket.

            E gondolatot még tovább vitte Mesterházy Attila (MSZP), aki bevezetőjében az előbb szóló Kingát olyan szépnek nevezte, amilyen fontos e konferencia. Szerinte újra kell pozícionálni Magyarországon az EU-t, mivel csökkent a társadalmi támogatottsága. Különösen veszélyesnek nevezte az EU-ellenes pártok megjelenését, melyek ellen fontos fellépni.

            Összefoglalva: a 2011-es magyar EU elnökség ügyében Pálinkástól az MSZP-n át a Fideszig, a mértékadó civil szférát is bevonva valamennyi felszólaló sürgette az összefogást. Ehhez az Akadémia kiemelt szellemi és rendezvényi hátteret (mindenkori fórumot) ígér, a kormányzat anyagi hátteret biztosít. Ez utóbbi az ország ismert anyagi helyzetében nem elhanyagolható, tekintve a 300 rendezvényt, 600 fő felkészítését és fizetését, az adófizetők pénzéből támogatott médiapropaganda várható költségeit. Az akadémiai fórum gondolatait nemzeti ügynek nyilvánítva az európai ügyekben a zéró-tolerancia bevezetése is elképzelhető.

Dr. Nagy Attila
orvos, közíró