HÍRHÁTTÉR |
|
2008-11-02.
Erdő Péter neve háromszoros ok
folytán kerülhet együtt említésre Jean-Marie Lustigerrel, a 2007-ben
elhunyt francia bíboros érsekkel. Mindketten a katolikus egyház
helyi vezetői olyan korban, amikor Európán kívüli hatalom igázza le
az „öreg kontinenst”. E folyamatban Párizs és Esztergom-Budapest
ezúttal nem a keresztény Európa védőbástyái, hanem egy új
világbirodalom kiszolgálói a keleti és nyugati végpontokon.
Erdő és Lustiger, a magyar és
a francia bíboros is tagja (volt) országa Tudományos Akadémiájának,
Erdő Péter egyházjogászként, hamis tudományos háttérrel bűnrészese a
mai jogállamban a politikai követelményeknek alázatosan
engedelmeskedő tudományosságnak. E cikk nem foglalkozik Lustiger
tudományos munkáságával, annál inkább azzal a harmadik
eszmei-rokonsági kategóriával, ami a két bíborost mindennél
szorosabban egybefűzi. Ez pedig a zsidóság, Lustiger esetében
bevallottan, Erdő Péternél a nyilvánosságtól rejtve.
Lustiger valódi énjét a
halálakor megjelent nekrológok is igazolják:
„A keresztény világ egyik
legjelentősebb személyiségét, Franciaország a morális és szellemi
értékek egyik legnagyobb alakját, a zsidó világ pedig egyik
legdrágább barátját vesztette el Jean-Marie Lustiger személyében –
nyilatkozta a franciaországi zsidó közösségek tanácsának főtitkára a
80 éves korában elhunyt francia bíborosra emlékezve. Az egyetlen
katolikus főpap volt, aki újságcikkek is kiemelték, hogy Lustiger
elsősorban zsidó volt, humanista, világpolgár, és csak ezután
következhet a kikeresztelkedésének és Franciaországnak említése.
Párizs érseke Aaron névvel született lengyel származású askenázi
zsidó szülők gyermekeként. „Zsidónak születtem, és mindig is
az maradok. Számomra Izrael küldetése az, hogy a világosságot
elvigye a nemzeteknek. Ez az én reménységem, és hiszem, hogy ennek
elvégzésére a kereszténység a megfelelő eszköz.” Lustiger 1926-ban
született, 1951-ben járt először Jeruzsálemben, és ott kezdett el
először komolyabban foglalkozni saját zsidóságával és népének
üdvtörténeti küldetésével. Az 1970-es években merült fel benne, hogy
Izraelbe költözik. II. János Pál azonban 1979-ben Orléans püspökévé,
két évre rá pedig Párizs érsekévé nevezte ki Lustiger-t, aki
1983-ban elnyerte a bíborosi címet is. Huszonnégy éven át
irányította a francia katolikus egyházat. II. János Pál pápa
bizalmasaként 2005-ben arra kérte az akkor már halálos beteg
egyházfő, hogy képviselje a Vatikánt Auschwitz felszabadulásának 60.
évfordulóján. Ennek kapcsán találgatások kezdődtek arról, hogy János
Pál a megbízással azt jelezte, hogy a párizsi érseket szeretné
utódjául. Ebben azonban részben visszavonulása illetve betegsége
akadályozta meg. A vallások közti párbeszéd egyik úttörőjének
számító Lustiger katolikus hitre térését a zsidó közösség eleinte
elutasította. Mégis odafigyeltek rá, mivel a pápa kíséretében is
gyakorta feltűnt és háttérműködése jelentőssé vált. Ő szövegezte meg
azt a bűnbánati nyilatkozatot, melyben a francia katolikus egyház
bocsánatot kért a zsidóktól. Ő kísérte el II. János Pált annak
2000-es jeruzsálemi útjára, amikor is először járt pápa a
Siratófalnál és ismerte el a kereszténység tartozását az „idősebb
báty” felé, majd 2001-es damaszkuszi útja során is, ahol a pápa
személyében először látogatott meg katolikus egyházfő mecsetet.
Párbeszédre szólított a zsidók és keresztények között. Lustiger volt
az első bíboros, aki felszólalt a Zsidó Világkongresszuson, és az ő
kezdeményezésére indult el New Yorkban az évenként megtartott
zsidó–katolikus találkozó ortodox zsidók és katolikus bíborosok
részvételével.
Erdő Péter múltja és jelen
működése pontos tükre Lustigerének. Zsidóból lehetett valaki Párizs
érseke? Akár a pápai trónus várományosa? Sem a francia, sem a
katolikus világegyház nem vetette fel e kérdést. Ami pedig a pápai
utódlást illeti: Erdő Péter neve is jól csengően hangzik vatikáni
körökben egy későbbi pápaválasztást illetően. Ha lehetett lengyel,
német pápa, a világpolitika igényei szerint akár magyar is
következhet. Erdő Péter a sokat idézett zsidó-keresztény párbeszéd
jegyében („királyi televíziós show-műsorban”) kiállt Schweitzer
Józseffel is. Ugyanők immár hármasban, Vízi E. Szilveszterrel
kiegészülve Hit, erkölcs, tudomány címmel könyvet adtak ki,
bizonyítva a zsidóság, kereszténység és tudományosság legújabb kori
összefonódását. Mivel a Magyar Tudományos Akadémia (történészei,
jogászai, közgazdászai…) a világ szabadkőművességének kiszolgálói,
az előbbi hármas szövetség bizonyítja, hogy nincs ez másként a
legfelsőbb zsidó és katolikus körökben sem, Párizstól Budapestig. E
cikk eszmei folytatása a Jogászok a trónszékben, A jogállam
tudományos bűnszövetkezete c. írásoknak. A fizikailag lefegyverzett,
elhallgattatott Magyarországot ma nem lehet említeni az unió nélkül,
az uniót a zsidó és kommunista történetírás nélkül, a mai Európát
pedig a nemzetközi szabadkőművesség múltjának és jelenének ismerete
nélkül. 1956 szabadságharcának valamennyi évfordulóján továbbra is
időszerű a hármas jelszó: Habsburg, kommunista, cionista unió -
büszke, szabad magyarnak nem való!
Dr. Nagy
Attila
orvos, közíró
A Hírháttér kapcsolódó
anyagaiból:
2008-10-24.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
A hamis apostolok és a Sátán
zsinagógája - Jelenések Könyve
2. Rész
2008-10-07.
-
A MAZSIHISZ és a Jad Vashem
Bizottság hallgat
2008-10-04.
-
HÍRHÁTTÉR RÁDIÓ:
Járhat-e börtön Holocaust-tagadásért?
2008-09-03.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
Regős Péter botrányverse
2008-08-25.
-
HÍRHÁTTÉR RÁDIÓ:
Vért Adtál nekik inni, mert méltók rá -
Egyedülálló prédikációk
Babilon titkaival és az élő Jelenések Könyvével
|
Kapcsolat: azoknezo@citromail.hu |