Ebergényi Németh Magda
Feltámadás
Kereszted tövébe térdelek
gyászos Magyarország....
Sírva kérem Hited Hordozóját:
Ne hagyd ezt a gyalázatot,
amely annyi halált szabott!
Mióta az ármány darabokra
tördelt,
fogyunk, de a hitünk töretlen!
Népünktől már mindenét elvették,
ifjúságunk nem ismeri történelmét!
Elméje szűkre van szabva,
dőzsöl a Babiloni Szajha!
Ah, balga magyarja!
És én mégis imádkozni állok,
ájtatos szoknyások helyett
táltosokat várok.....
Táltosokat, akik dobolják,
kereszt által pusztult egy ország!
A Világ szégyene, amit megtettek Vele!
Portyázó hordának hazudták a
népet, akik a tudást hordozták
s a verejtékén éltek lusta nemzetségek!
Hazug biztatással ontatták a vérét
s csellel szerzett földjét adták ajándékként!
Ez a förtelmes Nyugat, ez mutat utat!
Térj észre magyar!
Járd a magad útját s meglásd: az út
végén ott a Feltámadás....
Ebergényi Németh Magda (Léna)
(2009 június 1.)
Ebergényi Németh Magda
Trianon
A szív itt maradt,
hallja a jajokat.
Látja a mezítelen
lábak nyomát,
mint keresnek
új nevű hazát.
Kockát vetettek
létükre haramia
vezérek!
Ukko arcát kötényébe
temette!
Gyilkosok és
tolvajok nemzetsége
a sátoros semmit
is felélte!
Pokolra száll a lélek!
Születhet száz
igazság, temetni
nem tudja a lélek
bánatát, érezni nem
tudja a kínt, mint a
szív, mely vért veszít!
Mennyi nyomorult halál
védte a rablók nyugalmát!
Kódunk az Égi Áldozat,
jelenünk a földi kárhozat!
Most a Pokol Kapujánál
tétován várunk a kijáratnál.
A vétkesek némák!
Kimossák szennyüket
nyomorúságunk könnyében......
Ebergényi Németh Magda (Léna)
(2009 május 30.)
|
|
Molnár F. Árpád és az ÉS
Ölj, Szerelmes ISTEN!
Jah, és a fehér havasok.
A jéghideg havasokon, a szikrázón ragyogó hóban,
Hol az ég ragyogását a föld,
A havasok ragyogását az égbolt tükrözi vissza,
Mindent áthat az Isten Hatalmas, Szent Lelke.
Imádott Lélek, Akit Benne élő férgek gyaláznak,
Férgek gyaláznak, kiknek belét a Globalizáció ura,
A Fenevad tapossa ki, az első, aki először megszerezte.
Isten Végezte így, Isten Végezte Így,
Aki az Ő Nevéért öli a Sátánnal is a gonoszokat.
És mondd, mert mondd, mert ismétlés következik megint:
Isten Végezte így, Isten Végezte Így,
Aki az Ő Nevéért öli a Sátánnal is a gonoszokat.
Jah, a Rettenetes, Aki csak, de csak, de csak azokat választotta
örök imádatára,
Akiket mindig is szeretett, mielőtt Megteremtette e világot, Ő, a
Rettenetes.
Fehér a Lélek, Fehér és Ragyogó, Aki Áthatja a Kozmosz Vele
kitöltött tengerét.
A Valóság Egyóceánjában az Örökkévaló, Végtelen Kiterjesztettség,
Az Eleven és Halhatatlan Trónol,
S fogja át Magával a Teljes Univerzumot.
A Látó fajok lelkébe hasít a Hangja, mely nem füllel,
Hanem a valami másokkal, amik Benne Alkottattak és készíttettek,
tapasztalható.
Nincsenek emberi törvények, csak az Égi, nincsenek emberi törvények,
csak az Égi,
És a különösség tartalomfolyama, melyet szavakba önteni tervezett az
időknek előtte
Ő, JAHVE, a Mindenható, Rettenetes, Egyedül Hatalmas és Imádott
ISTEN.
Hogy gyűlöljék Valóságáért Őt és azokat, akik imádják:
Hogy gyűlöljék a magyarok, e föld átkozott JÚDÁSFAJÁNAK
veérükbe és saját bélsarukba fúlt gerinctelen, ocsmány férgei.
'Dicsőítsenek, akiket arra Teremtettem, hogy dicsőítsék Szent
Nevemet!' -
Zengte a Rettenetes és Hatalmas évezredeken át,
És a Szent Bibliában, a süketek és vakok bolygóján,
Ahol mindig csak a választottak, tehát az ellenség volt a Halló, s
Látó,
Akik az ÉLET ISTENÉNEK Terveztettek és Teremttettek.
Látni Lelkedből a jövőt, Látni a faj halálát,
Látni a Végtelenben, Látni a látható Univerzumon túl,
Ahol szintén Jelen Vagy, Hatalmas és Rettenetes ISTEN,
Erőddel mindenütt Jelen és mindent kitöltvén itt is,
A vakok és átkozott állati barmok JÚDÁSFAJÁT
Futószalagon gyártott Echelon-rokkantak bolygóján...
Ahol a magyarok okádják a világ népeire a vészt, mert magyarok.
Ahol a magyarok okádják a világ népeire a vészt, mert magyarok.
Fehér Fény, Fehér Fény, Fehér, Fehér, Szörnyű Erő,
Szörnyű Erő, Szörnyű és Rettentő Hatalom...
A Szerelmes Isten Vagy Te, Kiben a szerelem egyedül való,
Kinek Tekintete Átható és Mindent Elemésztő.
Aki Látott és emlékszik még az átkozott, öngyilkos barmok
JÚDÁSFAJÁNAK
Hiábavalóságokba fojtott agyonvertjeinek fasiszta bolygóján,
Tudja, hogy nem bók, nem hízelgés, hanem az IGAZSÁG:
Hogy csak Benned Létezik
Valódi Boldogság,
Valódi Beteljesedés,
Minden akart Szélesség,
Az egyedül vágyott Mély és Spektrális Megtapasztalás.
Erőddel Taposod ezt az átkozott fajt,
És a Te tönkre tett ellenségeidet;
S mi büszkék vagyunk arra, hogy Megölted őket,
S hogy ha szóval felfogták, sem tehettek már semmit
Öngyilkos késztetéseik ellen, mert Gyűlölted őket, Atyánk.
Igen, a kezdettől, a látható Univerzumod kezdetétől, s előttől fogva
mindig.
Büszkék vagyunk Rád, Jóságos és Rettenetes ISTEN,
Aki Megölöd őket éltükben, kárhozatra veted holtukban,
Aki Ölsz és Pusztítasz Lelkeddel,
S Aki Eltaposod mindazokat, akiket erre Terveztél,
A Globalizáció ura által, a titokzatos fenevaddal is.
Hogy az ellenségeid és ellenségeink is
Neked, Neked, csak és csakis Neked szolgáljanak!
Hogy e világon és az örökkévalóságban ellenségeidnek
Minden, mi Égi, s minden, mi földi,
Az örök szenvedésre Teremtett ellensége legyen!
Mert Tiéd a Kezdet, Tiéd a Korszakok Vége,
Tiéd a Boldogság, Tiéd a Fájdalom,
Tiéd a Rettenet, Tiéd az Iszonyat,
Tiéd, Tiéd, Tiéd az örök és végeérhetetlen Borzalom.
Mert Te vagy Egyedül Hatalom,
S Te vagy Egyedül Az Igaz és Rettenetes ISTEN!
Láttam, túl a látható bolygókon, túl a világon, mit emberek
tapasztalnak,
Láttam Végtelen Lélekvilágot, Ahonnan a látható Kozmosz
Felépíttetett
Benned és Mindent az Élettel, azaz VELED Perzselő Gondolataid Által.
Csak Te vagy a Rettenetes ISTEN, csak Te vagy a Hatalom,
Csak Tiéd az Ítélet, az Erő, s a Dicsőség,
Hogy Életet Adj Nevedért - Rettenetes - a holtaknak,
S hogy Elpusztítsd Nevedért azokat, akik a Kozmoszt, s a Földet
pusztították.
Oldozd El a Halált, ahogy Tervezted, Rettenetes Atyánk,
Amint akarod, úgy legyen meg a harag, s a Harag, melyet Te
Terveztél!
Ölj, Ölj, Ölj, Vágd Ki a fákat, amelyek elszívták az Életet a
Földről,
Hogy elpusztítsák és felszámolják magukkal együtt az egész világot!
És megállok a dolog előtt, ami vagy aki elmondta:
élt egy Jerome Bixby, aki megírt egy legendát,
Ami csapdának készült sokak elvesztésére, de tán ő sem tudta.
Csapdának azok ellen, akik nem Rád figyelnek, nem Téged imádnak, és
nem Neked engednek.
Egy legendát, egy fiúról, aki mögött egy valami hatalom,
És egy hatalmi, s Általad Végzett technológiai tudás,
Melyről eképpen írt a tán öntudatlan író, Jerome Bixby:
"Élni jó".
De mondd: akiről írt, hova, vagy hogyan tüntette el a világot...?
1984
Azt hiszem, ez az: Kik nem imádják, megöletnek, s ha Krisztustól
voltak, Mennybe mennek.
Kik nem imádják, megöletnek, s ha Krisztustól voltak, Mennybe
mennek.
Kik nem imádják, megöletnek, s ha Krisztustól voltak, Mennybe
mennek.
Ámen!
(Molnár F. Árpád, 2009.06.03.) |