|
|
Még egyszer egy tudósításról
– szakmailag…
2008-09-05.
Stoffán György
|
Ráckeresztúr temploma |
A Ráckeresztúron megrendezett IX. Keresztúr-találkozóról írott
tudósításom egy mérce volt mindössze. Mit hajlandó a magyar sajtó
tudomásul venni, és mit nem. Míg a zsidó fesztivállal tele van a
média, addig a kárpát-medencei magyarok találkozójáról egyetlen hang
sem volt sehol (Duna TV HÍRTV, ECHOTV, MTV1-MTV2). Megyei szinten
(Fejér Megyei Hírlap) az általam elküldött tudósítást kiherélték.
No, de nem is ez a lényeg. Ez a tudósítás rövid, tényszerű, de
"nincs benne semmi", ami felháborodást, megütközést, kurvaanyázást
és egyéb megszokott indulatot váltana ki. Ergo: nem érdekes. Pedig
egy ilyen találkozó építő lenne, értékeket hordoz és a legfontosabb
dolog, amit el tudok képzelni a nemzeti összetartozás és eszmélés
érdekében. Itt, a mariaorszaga.hu-n, (és a Fejér Megyei Hírlapban a
lényegtől megfosztva) jelent csak meg... noha a Kárpát-medencéből
huszonhárom településről érkeztek vendégek, koncertekkel, és például
Wass Albert esttel fűszerezve a viszontlátás ünnepét. A magyar sajtó
tehát, tokkal-vonóval aljas, gerinctelen és nemzetellenes - mindkét,
avagy minden oldalon, néhány kivétellel! Legalábbis a fenti szonda
(nem ipsos!) kimutatása szerint. Hasonlóképpen a határon túli
sajtóhoz, hiszen az erdely.ma honlapnak is megküldtem az anyagot, de
ott sem jelent meg a Keresztúrok találkozójáról semmi, noha
Székelykeresztúr és Ördögkeresztúr is ott volt a találkozón,
amelynek egyik védnöke – Duray Miklós és több más kiemelkedő
személyiség mellett - Tőkés László volt.
Ha tehát a klasszikus újságírásnak, tudósításnak megfelelően nincs
az írásban gyűlöletre uszító, önsirató, zsidózó, cigányozó és más
hasonló elem, akkor a tudósítás értelmetlenné válik ma
Magyarországon és a mindig síró, önsajnáló magyar nyelvterületen.
Persze én is szívesen írnék és írok más eseményről, de most kíváncsi
voltam hol tart a magyar újságírás erkölcsi, és tudati szintje...
Itt, Kedves Olvasó. És ez elkeserítő. Cikket érdemel külön, amelyet
hamarosan közreadok. Ugyanis olyan mélyen fertőzött ma a sajtó jobb
és baloldalon egyaránt, hogy ennél mélyebbre nem lehet süllyedni. A
jobboldalon a frusztráltság, az önkínzás és a (jogos) undor látható,
a balon a gyűlölet minden ellen, ami nem vörös, cionista, és
liberális, azaz, minden ellen, ami magyar. Objektív, tényközlő
írások, amelyek az összetartozásról, a szeretetben való együttlétről
és az egyetértésről szólnak, tehát az újságírás alapvető feladatát
teljesítik, már a szerkesztőségekben elakadnak, vagy kiheréltetnek.
Vajh hány nemzeti vagy nem nemzeti újságíró iskola figyel fel erre a
drámai helyzetre, azaz, a társadalmat mételyező tényre? Egyik sem.
Mert már ott kezdődik a félrenevelés és az objektivitás súlyos
háttérbe szorítása. A magyarok találkozója tehát nem hír, ám a zsidó
fesztivállal minden tele volt…
Ha azonban azt írtam volna, hogy: - a szemét kommunistabérenc
gyurcsányista cionista, hazaáruló Gyenesei miniszternek volt pofája
még térdet hajtani, keresztet vetni is és énekelni, imádkozni a
templomban, no meg a Teremtő Istent emlegetni… - és így tovább,
akkor a cikk bizonyára kiemelt helyen szerepelt volna. Ám, én csupán
tudósítottam, szárazon, a tényeknek megfelelően, arról, amit láttam
és tapasztaltam, majd a tudósítás végére odaillesztettem a saját
véleményemet: - „mintha béke lenne Magyarországon és a Kárpátok
gyűrűjében”… A többit eldönteni az olvasó dolga – lenne.
A magyar sajtó tehát már nem az újságírás alapvető értékeinek és
követelményeinek felel meg, hanem állandó harcban áll még önmagával
is. Meg kell tanulni a lapírást, a tudósítást, az objektivitást –
újra. Ugyanis nem az olvasó alakítja a médiumokat, hanem azok az
olvasót. A felelősség hatalmas, mert a sajtó tette olyanná a
közvéleményt, az emberek gyűlölettel teli érzésvilágát (mindkét
oldalon), amilyennek ma látjuk. Az állandó, cselekvés nélküli
jobboldali siránkozás éppen úgy gyűlöletté aljasodott, mint a
baloldali és liberális magyarellenesség. És mindkét oldalon azt
gondolják a sajtó munkatársai, hogy amennyiben beállnak ebbe a
gyülevész hadba, úgy a respektjük is nő az olvasó szemében (mindkét
oldalon), noha csupán a pénzért írnak össze minden ostobaságot,
járatják le magukat, és hiányos szalmai tudásukról tesznek tanúságot
(a baloldalon). A jobboldalon a tehetetlenség dühe okozza a magából
kifordultságot a sajtó munkatársainak „alkotásait” illetően. Igaz
ezen az oldalon is vannak pénzért pártmegbízást teljesítők, de ezek
is inkább hajlanak immár a primitívség és visszataszító
munkálkodásra, mint a pallérozott, nehéz és követelményekkel teli
újságírásra. Nincs tehát különbség az önjelölt, képzetlen tollnokok
és a képzett és jól fizetett újságírók között –, néhány kivételtől
eltekintve.
Összességében tehát az értelem, az érzés, a szeretet és az
objektivitás hiányzik ma már az egész újságíró-társadalomból. Mi
tükrözi ezt a leginkább?
Több a napokban megjelent hír: - például a Mazsihisz köszöntője
Boros Péternek, amelyben ez az összeférhetetlen sziléziai jellemű
vezetés a születésnapi levelében is fasisztázik, aljaskodik,
indulatokat és antiszemitizmust kelt. A zsidó fesztivál, amelyről a
baloldali sajtó nem az értékeket adja közre, hanem ajnározza a
rendezvényt parttalanul dicsérve mindenkit aki azon részt vesz,
közben a ráckeresztúri találkozóról egyetlen szó sem esik. A
jobboldali sajtó azért nem közöl anyagot Ráckeresztúrról, mert ott
egyetértés, béke és jó hangulat uralkodott három napig a
Kárpát-medencei magyarok között. Ugyanakkor fejvesztve szidja a
zsidó fesztivált, mert az, ami…
Mindkét oldalról hiányzik tehát az objektivitás, amelyet e cikkben
annyit emlegetek, és amely bizony az alapja az újságírói, tudósítói
munkának. Vannak különböző lehetőségek arra, hogy lapíró véleményt
nyilvánítson, akár cinikusan, akár lelkiző stílusban, viccesen vagy
éppen kikelve magából. Ám mára a glossza, a tárca stb… összeolvadt a
hírközléssel, s mindenki azt gondolja, hogy ez így helyes.
Az újságírás hivatás, nem pedig foglalkozás. És a hivatást úgy kell
tekinteni, és végezni, hogy annak az alapszabályai ne sérüljenek,
mert az kihat az olvasóra, a társadalom egészére. Lehet persze a
politikai újságírásban eltérő vélemény, hiszen mindig is volt jobb
és baloldali sajtó, de volt idő, amikor a kormányok – Horthy Miklós
alatt – igen szigorúan betartatták a lapírás szabályait, szakmai
előírásait. Erre vonatkozólag még a Csendőrség kézikönyvében is volt
útmutatás.
Summa summarum: Jó lenne értelemmel, szeretettel és objektivitással
írt cikkeket olvasni, tényszerűen valós hírekről hallani, s kellő
intelligenciával, hozzáértéssel megírt glosszákban, tárcákban
olvasni a véleményeket. Ha azonban ezeket az elvárásokat
megtapasztalnánk, akkor azt is észre kellene vennünk, hogy sok
„újságíró iskola” bezárna, és igen kevesen űznék ezt a hivatást,
amelynek szakmai feltételei és követelményei nem kisebbek és
kevesebbek, mint a precíziós műszereken végzett munkáé.
Stoffán György
A Hírháttér kapcsolódó
anyagaiból:
2008-08-31.
-
HÍRHÁTTÉR TV
és
HÍRHÁTTÉR RÁDIÓ:
Valamennyiünk ellenségei és a média felelőssége
/Molnár F. Árpád/
(Zene: Ákos, Harold Budd, Brian Eno.)
Tartalom: Teljesen egyedi, magyar nyelven soha nem hallott
témákat sorakoztató filmünkben közös ellenségeinkről, a világ
legerősebb titkosszolgálatainak vezetőivel szemben, a globális erejű
titkosszolgálati (és katonai) projectekről, a világ újságíróinak valódi
erkölcseiről. És az elmondás során végig szól a zene.
KLIKK az oldalra! (Film
és hangfelvétel: 58
perc)
(Megtekinthető és meghallgatható, a film és a hangfelvétel egyaránt
letölthető!)
2008-08-29.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
Az újságírói
erkölcsökről - Lakatos Pállal
/Lakatos Pál - Molnár F. Árpád/
Tartalom:
Korunk egyik legnagyobb újságírójával, Lakatos Pállal, a Vasárnapi
Újság hajdani főszerkesztőjével beszélget Molnár F. Árpád az újságírók erkölcsi
állapotáról, Lakatos Pál kirúgásának körülményeiről, az újságírók
kapcsán lefizetésről, megvesztegetésről, zsarolásról és
zsarolhatóságról, a kollaboráns sajtóról.
(Film, 14 perc)
2008-08-23.
-
HÍRHÁTTÉR RÁDIÓ:
Bemutatkozó riport a Magyar Ifjúságért Mozgalom ügyvivőjével
/Vass Szabolcs (MIM-ügyvivő) - Molnár F. Árpád/
Tartalom: Vass Szabolcsot, a nemrégiben alakult Magyar
Ifjúságért Mozgalom (MIM) ügyvivőjét Molnár F. Árpád interjúvolta.
Oldalunkon Vass Szabolcs rövid önéletrajzát is elolvashatják.
KLIKK az oldalra!
(6 perc)
(Meghallgatható és letölthető!)
2008-08-12. -
Magyar feltámadás?
/Rozgics Mária (2008.08.08.)/
Részlet: ... vagy meg tudjuk menteni közösen a Hazát, s
vele együtt Földünket, vagy pedig együtt pusztulunk. A Természetet
szerencsére nem lehet korrumpálni, s hiába minden mesterkéltség, az
élhető élet vagy mindannyiónknak az emberhez méltó életteret adja, vagy
elpusztulunk mind egy szálig.
2008-08-02.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
Döntsük le a falakat! -
Amikkel a legtöbb nézői üzenet
foglalkozott
/Molnár F. Árpád/
A tartalomból:
Titoktartási nyilatkozatról, a fogba ültethető poloskáról, az Isten
Létezését igazoló filmről és sok egyébről, amikről egyelőre sehol másutt
nem hallhat a 15 milliós magyarságból.
(Film, 28 perc)
Előző cikk:
2008-09-04.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
Bátorság, rasszok, haza
- A Hírháttér evangélikus
filmje
/Molnár F. Árpád/
Tartalom:
E film prédikáció, evangelizáció, korunk magyarságának meghatározó
kérdéseivel és problémáival, valamint természetesen olyan területek
érintésével, amiket Magyarországon sem a médiában, sem a templomokban,
sem a gyülekezetekben eddig szinte nem érintett senki. A szókimondás a
Hírháttérről indult el.
(Film, 41 perc) |
|
Következő cikk:
2008-09-05. -
A bárányok hallgatnak... -
De meddig?
/Audie Rácz Era/
Részlet: És vajon mit gondolnak a Magyar Zsidók
Világszövetségének tagjai erről? [A Regős-versről - a szerk.] (...) Ez
idáig olybá tűnik, hallgatnak. S nem csak ők, hanem a sok millió
ellehetetlenített magyar is hallgat, akik pedig kifosztottak és megalázottak.
Hallgatnak nyugdíjasok, akiket már családjuk is - ha van - alig győz támogatni,
s választaniuk kell a gyógyszer vagy számla kifizetése közt, egy ledolgozott
élet után. |
|
|
|