HÍRHÁTTÉR |
|
Rendhagyó tudósítás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatójáról
2008-10-03.
Gyutra
Tibor felhívta a figyelmet a rendőrök azonosíthatóságával
kapcsolatos zűrzavarra... most is volt olyan azonosító szám,
mely alatt személy nem volt fellelhető, vagy ami még rosszabb,
mindjárt kettő-három név is felmerült. ... A készülő
törvényjavaslat 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti, ha
valaki sípolással vagy kereplővel megzavar egy tüntetést
ellentüntetőként, vagy adott esetben virágot vagy tojást dob a
tüntetés résztvevőire... a rendőrség nem hajlandó semmilyen
információt adni az alkalmazott gázzal kapcsolatban,...
megtudhattuk, hogy ez magyar gyártmány, melyet a Fűzfői Nike cég
állít elő. Továbbá arról is informáltak, hogy rendszeresített
eszköznek számító az ún. CS gázt nem, azonban a CR gáz
használatát előre be kellett volna jelenteni egy olyan
nemzetközi szervezethez, amely vegyi fegyverek nyilvántartásáért
és felügyeletéért felelős. ... az NJSz megvédi mindazon
rendőröket is, akik jogsértés áldozataivá válnak. elvállalták
Szima Judit a Tettrekész Rendőr Szakszervezet főtitkára
védelmét, az ellene folyó hajtóvadászat részét képező büntető
eljárásban, amely bujtogatás miatt folyik ellene. Bűne hogy
csupán emlékeztette a rendőr társait, ha vármelyikük
büncselekmény megvalósítására kap parancsot, az tagadja meg.
Rendhagyó
tudósítás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatójáról,
melyet 2008.09.25-én
tartottak meg a Gong étteremben.
Témák:
Ügyvédek ismertették azokat
a jogeseteket, és az ügyek haladását, végeredményét – amelyek
napokban, és az azt megelőzően történt, valamint a 2006-os
eseményekkel állnak kapcsolatban, s melyekben képviselték
azokat, akiket bántalmazás, sérelem, megalázás ért.
Külön
kiemelve is beszámoltak a jogvédők által a szeptember 20.-ai
eseményen tapasztaltakról. Ez utóbbi témában filmfelvételeket
mutattak meg, valamint kilőtt
hüvelyeket.
Galla János
bemutatta a felszólalókat majd Dr. Gaudi Nagy Tamás a Nemzeti
Jogvédő Szolgálat ügyvivője bevezetőjét követően felkérte
Gyurta Tibort, kollégáját, hogy első napirendi pontként
beszéljen a szeptember 20-án is tapasztalható visszásságokról,
melyek szintén bizonyítják, hogy a rendőrség, mind a mai napig
nem áll helyzete magaslatán, sem szakmailag, sem jogilag, (sem
erkölcsileg, - teszem hozzá), s hogy még mindig mennyire
kiszolgáltatottak az utcán politikai szabadság jogaikat
gyakorolni kívánók.
A
provokált emberek között akadt néhány kevésbé béketűrő, akik
cipőket majd később petárdát, dobtak az emlékmű irányába, (A
provokáció egyfelől a szobornál elhelyezett kordon volt – mely
megakadályozta a lábbelik elhelyezését melyet előzetesen
bejelentettek, másfelől egy teljesen vétlen idős embert is
berángattak és elhurcoltak) Míg a rendbontókat pedig a rendőrök
meg sem próbáltak kiemelni. Láthatólag nem is
ez volt a cél. Holott korábban teli
kürtölték a sajtót, hogy jobban felkészültek, mint eddig
bármikor. Ez ugyan igaz lehet, csak éppen másféle forgatókönyv
alapján készültek, mint ami elvárható lett volna.
Gyutra Tibor
felhívta a figyelmet az akcióban résztvevő rendőrök
azonosíthatóságával kapcsolatos zűrzavarra is. Itt két esetben
tapasztaltak törvénysértést a rendőrségnél. Ezzel kapcsolatban
megjegyzik, hogy mind a mai napig nincs a rendőrségnek központi
nyilvántartása, az azonosító számokról. Így valójában nem is
lehet tudni, hogy egy-egy azonosító szám kit is takar. A
sisakon lévő azonosító szám pedig még kevésbé alkalmas erre.
(Lapunk úgy látja ez a 2006
óta máig folyó gyakorlat, éppen azt a célt szolgálja, hogy
névtelenségbe, arctalanságba burkózva, bárminemű törvénysértést
elkövethessenek mindenféle következmény, felelősségre vonás
nélkül. Azt már meg sem kérdem, hogy ezek után honnan veszi
magának Tóth Gábor a bátorságot, hogy a maszk viselését
szabálysértésként minősíthessék a jövőben. A tisztesség – már,
ha ez a fogalom még létezik ezen berkekben – úgy kívánná, hogy
előbb azonosíthatóak legyenek azok a rendőri állományba tartózó
bűnösök, akik mind a mai napig gyáván bujkálnak a felelősségre
vonás elől, hasonszőrű feljebbvalóik hathatós támogatásával. Az
ügyészek és bírák tehetetlen(?) néma tudomásulvétele mellett,
felmentésükkel. - a szerk.)
Mint
kiderült, most is volt olyan azonosító szám, mely alatt személy
nem volt fellelhető, vagy ami még rosszabb, mindjárt kettő három
név is felmerült.
(Ez emlékeztet az „itt-a-piros-hol-a-piros"
nevű kifosztó játékra, csak itt most az „itt rendőr hol a
rendőr"néven fut. van 3 név valamelyik alatt csak megbúlyik egy
azonosító szám, vagy egy sem. Ezt játékot valamikor büntette a
törvény. - a szerk.)
Az azonosító számok körüli
káoszt Gőbl György is tapasztalta,
S ezt levélben, panasz fomájában
meg is fogalmazta:
Ezt
követően Dr. Zétényi Zsolt a Nemzeti Jogvédő
Szolgálat elnöke beszélt a még folyó aktuális ügyekről. Ilyen
volt pl a „Képíró ügy". Melyre talán még sokan emlékeznek:
(Az ügy röviden:
A Simon Wiesenthal
Központ igazgatója 2006. augusztus 1. napján arról
tájékoztatta a katonai igazságügyi szerveket, hogy a
dr.Képíró Sándorral szemben kiszabott fegyházbüntetés
nem került végrehajtásra, mert az elítélt Argentínába
távozott, ahonnan 1996-ban tért vissza Magyarországra.
Kérte a szükséges intézkedések megtételét a büntetés
végrehajtása érdekében.
Ám ezzel szemben az
igazság az, hogy
dr. Képíró Sándorral szemben
kedvező eredményű újrafelvett katonai bűnvádi eljárást
folytattak le vagy a jogegység érdekében használt
semmisségi panasz folytán hoztak új ítéletet. Ezzel
büntetlen előéletűvé nyilvánították és ennek
következményeként 1944. február 18. hatállyal korábbi
tiszti rendfokozatába visszahelyezték.
Mindez megszakítás
nélküli tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve.
Miután pedig a 10 évi fegyházbüntetést kiszabó jogerős
ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette,
hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is,
amelynek a végrehajtása érdekében a bíróságnak
intézkednie lehetne.
Ezzel tehát az első fokú bíróság
lényegében azt állapította meg, hogy nincs olyan jogerős
elítélés, amelynek a végrehajtásáról intézkedni lehetne.
Mindenesetre a Simon Wiesenthal
Központ igazgatójának „vakbuzgalma", és a hírre éhes
média felületességének eredményeként egy alaptalan
vádat röpítettek szét, mely viszont alkalmas volt a
példányszám fellendítésén, illetve a hallgatóság
növelésén túl arra, hogy egy idős
ember becsületét meghurcolják,
és életét megrövidítsék, oly módon, hogy mai napig
tartó állandó zaklatásnak teszik ki ez által. - a
szerk)
Ezt követően
Gaudi-Nagy Tamás visszatért a közelmúlt
eseményeire. Arról a törvényjavaslatról beszélt, mely
épp most van az országgyűlés előtt, s mely példátlan
módon szigorítaná, szűkítené be az alapvető
szabadságjogok gyakorlását, többek között a gyülekezési
- és vélemény nyilvánítási jog szabadságát.
A vitára, mely a
törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságról
zajlott, meghívtak több jogvédő szervezetet is, többek
között NJSZ képviselőit is.
Ahol Gaudi-Nagy
Tamás megkérdőjelezte jogalkotási szándék őszinteségét,
lényegében azt mondta, amíg nincs igazi szándék 2006.
szeptembere óta történt jogsértő ügyek rendezésére, s
amíg kérdéses, hogy ez a javaslat valóban a békés
többség érdekét szolgálja-e, s az alapjogot gyakorló
személyekkel szemben csak a büntetőjog az egyetlen
eszköz a kormányzat számára, a meglévő társadalmi
problémák tisztességes kezelése helyett, addig nem
hihető a szándék őszintesége.
Továbbá javasolta,
hogy a kormány vonja vissza ezt az előterjesztését, s
első lépésként, bizonyítandó szándékának őszinteségét,
nem különben vonja vissza a passzív engedetlenségről
szóló, – amúgy alkotmányellenes – szabályozást is, mely
súlyosan sérti és korlátozza a gyülekezési szabadságot.
Felszólalásában példákkal támasztotta mondandóját.
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP)
reakciója Gaudi felszólalására tipikus és sajnos
mondhatni, mostanra megszokottan megosztó volt. „...mert
azt mondom, hogy az a civil szervezet, amely nyíltan és
kódoltan fajgyűlölő, náci nézeteket vall, még csak nem
is tagadja, magunkfajtáról, és magukfajtáról beszél,
kirekesztésről beszél, nyilvánvalóan bizonyos
embercsoportok eltakarításáról beszél, az nem lehet
emberjogi szervezet."
(Vajon kire gondolt
Fogarasiné? Nem tudtuk meg, mert ahhoz ő is elég gyáva
volt, hogy nyiltan vádoljon bárkit is. Vagy talán tények
nem voltak a kezében - már, ha a jobboldalt akarta
támadni. - a szerk)
A szavazás
végeredménye mindenesetre 9 igen és 9 nem volt. Vagyis
a törvényjavaslatot a résztvevők nem tartották vitára
alkalmasnak.
Azért néhány
részletet említsünk meg ebből a rendkívül „érdekes"
javaslatból, - Gaudi hozzáértő megfogalmazásában „csapda
rendszer"ből.
Ha megszavaznák:
akkor egy tüntetés
résztvevője lényegében bármikor számíthat arra, hogy a
hatalom hálójába kerül, és a szinte kormányzati
megrendelésre történt rendőri intézkedéseknek bármikor
áldozatává válhat.
3 évig terjedő
szabadságvesztéssel fenyegeti ha pl. valaki sípolással,
vagy kereplővel megzavar egy tüntetést
ellentüntetőként,
vagy adott esetben virágot, vagy tojást dob
a tüntetést résztvevőire – Lex tojás (lásd:
Homoszexuális parádé)
Zárt alakzatban
való menetelés, illetve az ott kiadott parancsszavak, ha
ez másokban félelmet kelt, a csoport
résztvevője büntethetővé válik, anélkül, hogy ő maga
bármilyen egyéb közbiztonságot veszélyeztető magatartást
tanusítana – Lex Gárda
(Felteszem ez csak
a civilekre fog vonatkozni, ha a rohamrendőrők
fenyegetően lépnek fel az nem számít majd. Vagy ha mégis
mindenkire egyaránt vonatkozna, - szegény reguláris
csapatok!- többé nem léphetnének egyszerre, nem
verhetnék ütemesen a lábukat, vagy üthetnék a pajzsukat.
Vajon közvéleményt fognak kutatni közben, hogy hány
embernek tetszik, és hány tartja félelmesnek? Hát ez
viccnek is rossz lenne. Teljesen egyértelmű a cél! A
kirekesztés, az ellenvélemény elfoljtása bármi áron, és
a félelemkeltés. Ez aztán az igazi megkülönböztetés! -
szerk)
Köznyugalom, vagy
erőszakos bűncselekmény előkészületét is büntetni
rendeli, pl. egy erre való felhívást is.
Közösség csoportja
tagja elleni erőszakot – itt előkerül a nemzetiségi,
etnikai, politikai csoport fogalma is. (lásd: Horn
„pofonja")
Látható,
hogy ez a javaslat aktuálpolitikai megrendelésre
történt. Ráadásul egyszerű többséggel megszavazható
lesz.
Az egész csak arra
jó, hogy a hatalmuk elleni bármiféle ellenkezést,
másként gondolkodást, elfojthassák, megtorolhassák.
Csupán a látszatot próbálják törvényi köntösbe burkolni.
Bár Gönczöl Katalin szerint e törvényjavaslatot
valójában a szinesfém büncselekményekre találták ki. –
vajon ő maga elhiszi ezt?
Majd ezt követően megmutatták azt a
videót amelyben pontosan látszik hogy mi is történt a
Szabadság téren. A felvételen pontosan látszik, hogy
előbb lőttek, s csak később érkezett felszólítás.
Továbbá a Hazatérés Templománál történt eseményeket is,
ahol felszólították ugyan a templomban lévőket. hogy
hagyják el a területet, viszont az utat minden irányban
elzárták. Ráadásul még le is
fújták a kívül állókat a náluk lévő gázpalackból,
(paprika spray?)
A jogvédők a
rendőrségtől magyarázatot kértek írásban, melynek
egy-egy példányát a sajtótájékoztató résztvevőinek is
átadták.
Egyebek közt
bemutattak egy kilőtt könnygázhüvelyt. Megtudhattuk,
hogy bár a rendőrség nem
hajlandó semmilyen információt adni az alkalmazott
gázzal kapcsolatban, de igen valószínűsíthető, hogy CR
gázról van szó, (erről
is olvashatnak a levélben).
Nagy számban
találtak kilőtt hüvelyeket, valamint könnygázgránátot is
bemutattak, amely sárgás port tartalmaz. Ahogy elmondták
a könnyfakasztó anyagok közül egyedül a CR gáz az, amely
sárgás kristályos por, sőt azt is
megtudhattuk, hogy ez magyar
gyártmány, melyet a fűzfői Nike cég állít elő . Továbbá
arról is informáltak, hogy rendszeresített eszöznek
számító az ún. CS gázt nem, azonban a CR gáz használatát
előre be kellett volna jelenteni egy olyan nemzetközi
szervezethez, amely vegyi fegyverek nyilvántartásáért
és felügyeletéért felelős. S ha ez nem történt meg,
akkor az kirívóan nagy nemzetközi botrányra okot adó
körülmény.
A sajtótájékoztató befejeztével
kérdések következtek.
Szabad Riport: most, hogy már mindenféle védő
eszközt, maszkot, mellényt stb. betiltanak, hogyan,
milyen eszközökkel védekezhetnek a tüntetésen
résztvevők?
Gaudi-Nagy Tamás:
Oszlassuk el a félreértést, mindenfajta önvédő eszközt
lehet jogszerűen használni, ideértve mellvértet, sisakot
stb. Volt egy ilyen szabálymódosítás, egy rendeletmódosítás,
de ezt hatályon kívül helyezték. Ellenben bár
mindenfajta védő felszerelést lehet használni, sokan
arról panaszkodtak, hogy az úgynevezett aktívszén-szűrős
gázálarc sem volt képes kiszűrni ezt a gázt. Tehát ilyen
értelemben védtelenek azok is, akik ezzel a gázálarccal
védekeznek.
Ezenkívül hogy mivel lehet
még védekezni? Hát ezek után nem sokkal. Mindenkinek a
feje fölött ott
lebeghet, hogy bármikor, valamilyen mondva csinált okból
megtörténik annak a tüntesnek a feloszlatása.
Nem beszélve arról az összefüggés rendszerről, amit
Grespik László kollégánk szokot felvetni, bizonyos
Gaus-görbe elmélet, hogyha valóban van egy békés
többségen belüli csoport, és nem kizárhatóan olyan
elemek jelentik ezt a bizonyos erőszakos csoportot, akik
nem a tüntetés által ismert személyekből tevődnek össze,
akkor joggal vetőhet fel a gyanúja annak, hogy ezek a
személyek adott esetben valakiknek a megbízásából
jelentek ott meg, és gerjesztették a balhét.
Azt jelen esetben nem tudjuk nyilván megmondani, hogy ez
most pontosan hogy volt, de egy biztos, hogy igenis
érdekében áll a kormányzatnak, hogy ilyen erőszakos
cselekmények történjenek, amely után erre hivatkozva
úgymond lecsaphat a tüntetés résztvevőire. Ez pedig
aztán példátlanul nagy botrány.
Egyébként el kell mondanom, hogy a szeptember 17-én az
öszödi beszéd második évfordulóján a Rendszerváltó Fórum
által tartott Kossuth téri réndezvényének környékén is
észleltek szemtanúk olyat, hogy a rendőr gépjárműből,
tehát a szolgálati feliratos gépjárműből négy személy
szállt ki, két rendőr egyenruhás, és két ilyen
klasszikusan csuklyás tüntetőnek tűnő személy, „londs
dale" feliratú pulóverekben. Tehát ezek a dolgok
egyáltalán nem légből kapottak.
Itt azért el kell mondani, hogy a szeptember 17-i
tüntetésnél is megfigyelhető volt, egy nagyon aggályos
dolog, amit úgymond „ketrec demokráciának" lehet
idézőjelesen nevezni, hiszen mostmár nem először és nem
utoljára a Hősők terén is ez volt. Most szeptember 20-án
körbe volt kerítve a Hősök tere kordonnal, a és Kossuth
tér tágabb környzetét is lényegében hermetikusan
lezárták, kivéve az Alkotmány utcát, tehát aki a
tüntetéshez csatlakozni kivánt más irányból, az vagy
nehezen, vagy pedig szinte egyáltalán nem tudta ezt
megtenni. Emiatt ott is erélyes közvetlen fellépést
tanusítottunk a rendőrségi szóvivőnél, majd ezt követően
félórával ez a fajta szoros kordon megszűnt.
Ezért is
folytatjuk munkánkat, mert bízunk abban, hogy azért a
tevékenységünknek valamilyen szinten lesz foganatja, és
egészen addig tesszük a golgunkat, amíg valóban meg nem
változik az a felfogás, hogy politikai érdekek mentén
cselekszik, hajt végre feladatokat a rendőrség. Ez
megengedhetelen jogállami keretek között.
Szabad Riport: Még két kérdéskörben
szeretnék kérdezni. A börtönökben tapasztalható
attrocitások, amit mondott, hogy megalázták bántalmazták
az ott fogvatartottakat ezzel kapcsolatban az egyik
kérdésem az, hogy azóta történ-e ez ügyben bármiféle
előrelépés javultak e a viszonyok, a másik, hogy ezekből
az esetekből mennyit tudtak bizonyítani és mennyit
sikerült ebből jogi útra terelni? Valamint még egy
kérdésem van, hogy tervezik-e esetleg emléktábla
elhelyzését a Magyar Rádió udvarára, ezeknek az
eseményeknek az emlékére?
Gaudi-Nagy Tamás: Közben mivel Kisberg Szabolcs
is itt van éppen, és mert emlitjük az ő esetét is itt
ebben a levelünkben, szólnom kell a kiemelések, vagy az
ilyen felesleges, gerjesztő cselekményekről az ilyen
tüntetésnél, amit gyakorta idős emberekkel, vagy
újságírókkal szemben alkalmaznak. Emlékezzünk, hogy
Kisberg Szabolcsra a Szabadság téren, teljesen
megengedhetetlen módon erőszakkal támadtak a rendőrök,
tehát ezek a módszerek aztán végképp alkalmasak arra,
hogy ilyen átlagos nyugalmú embereket is kilendítsenek a
béketűrésből. Kérdésére válszolva, sok anyagot
készítettünk, nem tudom, hogy kapott-e ezekből az
anyagokból?
Szabad Riport: Igen
Gaudi-Nagy Tamás:
Akkor azokban is minden benne van. Lényeg az, hogy a
bírókat nem vonták
felelősségre, belső vizsgálat indult, de ennek a
summázata az volt, hogy megállapították ugyan, hogy
súlyos szakmai hibák tömegét követték el, de egyben
megdicsérték őket, a helytállásuk miatt, hogy milyen
nehéz viszonyok között kellett nekik dolgozni. És itt a
történet itt nagyjából véget is ért. Az elkövetők
felelősségre vonását, pedig elmondtam itt az előbb.
Emléktábla állítás, vélhetően a kérdést a Közhatalom
Jogsértettjei Egyesületnek kellene címezni, de nyilván
egy ilyen táblaállításban mi nagyon szívese partnerek
leszünk.
Gaudi-Nagy Tamás: Morvai Krisztina
jelezte még, hogy szeretne szólni,
Morvai Krisztina: Hogyan tapasztaltátok,
rajtatok kívül, kik vannak még olyan erők, akik az ilyen
felháborító jogsértések ellen fellépnek? Gondolok itt
például olyanokra, mint a parlamenti ellenzék,
ügyészség, az Emberi Jogi Bizottság az állampolgári
jogok védelmezője, az Ombudsmani Hivatal. Tehát akik
fellépnek az ilyen jelenségek ellen, mint volt, az
emberi jogok sárba tiprás, a vegyi eszközök bevetése
magyar állampolgárok ellen. Remélem, hogy ezügyben
legközelebb a legnagyobb ellenzéki pártnak az ezzel
kapcsolatos a sajtótájékoztatóján fogunk majd
találkozni. Mert hogy ez egy kiváló dolog, amit a
Nemzeti Jogvédő Szolgálat csinál, és nagyon hálásak
lehetünk érte, de ez nem lehet egy civil jogvédő
szervezetnek a kizárólagos feladata, hogy ilyen
brutális, szisztematikus jogtiprások ellen fellépjen.
Tehát
kérdeznélek benneteket, János, és Tamás, hogy kit láttok
még a palettán akik ez ellen föllépnek?
A másik
kérdés, Szima Judit a Tettrekész Magyar Rendőrség
Szakszervezete főtitkára tegnap maga is a rendőri
vezetéshez fordult annak érdekében, hogy megtudja, hogy
milyen gázt vetettek be, illetőleg hogy a különböző
munkavédelmi és egyéb előírásokat betartották-e? Mert
hogy a rendőrök is, ahogy azért láttuk, szívtak rendesen
ebből a könnygázból. Tehát jelezték, hogy volt aki
viselt maszkot de nem mindenki. Ezt láttuk a felvételen
is. Nagyon sokszor éri az a vád a Nemzeti Jogvédő
Szolgálatot, és minden olyan kollégát aki föllép az
emberi jogok sárba tiprása ellen, hogy mi bezzeg a
rendőrök oldalán nem lépünk föl.
Úgyhogy kérdezem, ha ilyen
megkeresés érkezik a jogsértett rendőrök részéről, mert
hiszen ők is
emberek, és amikor durva emberi jogsértő eszközöket
vetnek be, amiről valószínűleg ők sem tudják, hogy
micsoda, nekik is szívniuk kell. Valószínűleg ők is
rosszul lettek, s erős a gyanú, hogy amikor azt mondják,
a manipulatív sajtóban hogy öt rendőr megsérült,
valószínűleg a könnygáztól sérültek meg, illetőleg
lettek rosszul. Tehát vállalná-e a Nemzeti Jogvédő
szolgálat az ő képviseletüket?
Gaudi-Nagy Tamás: Köszönjük szépen
Morvai Krisztina kérdését, akinek egyúttal szeretném
megköszönni, hogy a Hazatérés Templománál is bátor
kiállásával segített a helyzet normalizálásában, és
többek között még a Gyorskocsi utcában is az
előállítások kapcsán is segített.
El
kell mondani, hogy gyakorlatilag elég szűk a paletta
azon kinevezettek között akik egyáltalán az ilyen tipusú
tömeges jogsértések ellen, következetesen és minden
fajta politikai érdektől mentesen emenék fel szavukat.
Igazából sajnos nem igen tapasztalunk ilyet rajtunk
kívül azt kell mondani, és hát Morvai Krisztinán kívűl.
Tény és való, hogy Balog Zoltán, az Emberi Jogi
Bizottság elnöke is megjelent. Le a kalappal előtte.
Tehát a helyzet konszolidálásában, adott esetben ő
segített. De az hogy intézményesen,.. valami fajta
tényleg koncepciózus jogvédelmet vállana föl mondjuk
bármely párt... Leginkább még az ellenzéki pártoktól
elvárható ez, hiszen az ő tiltakozási joguk kerül
veszélybe akkor, ha adott esetben bárkit, bármikor
csőcseléknek nyilvánitva úgymond le lehet vadászni. Nem
látjuk ezt.
Az
ügyészségek részéről pedig sajnos azt tapasztaljuk, hogy
amíg meglehetősen kreatívnak mutatkoznak a civilek
felelősségre vonása körében, és sokkal enyhébb
megalapozottságú ügyekben juttatják el a vádig az
ügyeket, addig például egyáltalán nem tapasztaljuk ezt a
hevületet a rendőrök felelősségre vonásában. Pl. ahogy
emlitettem is, még vissza is vonják a fellebbezést, egy
olyan ügyben, ahol még igenis lett volna esély abban az
ügyben a rendőrök felelősségre vonására.
Én
abban reménykedem, hogy nem maradunk egyedül.
Mondjuk azért annyit el azért kellene a tisztesség
kedvéért, mondani, hogy az országgyűlési bizottságnak,
ennek a bizonyos meghallgatásán rajtunk kívül három
jogvédő szervezet is elmondta teljesen elitélő
véleményét ezzel a rendészeti törvényjavaslattal
kapcsolatban. Tehát Társaság az Emberi Jogokért, a
Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Politikai
Intézet.
Bár érdekes momentumként az is kiderült, hogy velük már
egyztetett a tárca előzetesen. Velünk meg nem, - érdekes
módon. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez is egy meglehetősen
aggályos körülmény.
Az
hogy egyeztetgetnek úgy jogvédő szervezetek, hogy
gyakorlatilag nem átlátható a dolog. Ezért ez is egy
problematikus kör, hiszen úgy gondoljuk, hogy a Nemszeti
Jogvédő Szolgálat, mind ügyszámát tekintve, mind eddigi
eredményeit tekintve nem megkerülhető tényező a jogvédő
szervezetek között, és aki ezt teszi, akkor az
nyilvánvalóan azzal saját magát leplezi le. Mert ezzel
akkor valószínüleg nem veszi komolyan azt a célt
mondjuk, hogy egyeztessen a jogvédőkkel.
A
másik kérdés: Már volt is ilyen, hogy rendőrök fordultak
hozzánk jogvédelemért, és akkor is védelmet adtunk
nekik, és fogunk a jövőben is védelmet adni. Hiszen
valóban egyébként a nagy feljelentés, amit tettünk a
2006-os őszi tömeges rendőri jogsértések miatt, annak
egyik pontja volt az is, hogy nem biztosították a
rendőri állomány megfelelő védelmét, az alkalmazott
könnygázzal szemben, és már 2006 október 23-án is a
rendőr sérülések egyik jelentős része, közel ötven
rendőr komoly sérüléseket vagy egészség károsodást
szenvedett, az alkalmazott könnygáz miatt. Ha ilyen
megkeresés érkezik, akkor azt elvállaljuk.
Egyébként ehelyütt is tudom bejelenteni,
elvállatuk
Szima Judit a Tettrekész Rendőr Szakszervezet főtitkára
védelmét, az
ellene folyó hajtóvadászat részét képező büntető
eljárásban, amely bujtogatás miatt folyik ellene.
A
bujtogatás nem volt kevesebb, mint a Civil Jogász
Bizottság 2007 szeptember 17-én tartott
sajtótájékoztatón elmondott azon mondata, hogy amely
rendőr büncselekmény megvalósítására kap
parancsot, az tagadja meg. Ugye ez a Rendőrségi törvény
egyik tétele is, hogy
ilyenkor köteles a parancsot megtagadni a rendőr. Ő meg
csupán emlékeztette a rendőr társait,
Valamint
nagyon sok rendőri, rendőri vezetői visszaélésre
próbálnak fényt deríteni, és emiatt folyik ellene
büntető eljárás.
Tehát a Nemzeti Jogvédő Szolgálat megvédi mindazon
rendőröket is, akik jogsértés áldozataivá válnak.
Kalmár László: Bizonyára tudják, hogy 17-én,
amikor 2 éves évfordulót megünnepeltük, akkor egész
egyszerűen az ünneplő tömeget ketrecbe zárták,
szószerint, mint a vadállatokat, cirkuszi ketrecbe
terelték. Abban az igen kellemetlen hideg időben több
idősebb emberrel előfordult, hogy egyszerűen nem tudott
már mit tenni, és ott a placcon kellett elvégezni a
szükségét, mert rendőrök se ki se be nem engedték.
Nekem az a
meglátásom ebben a kérdésben, hogy ha egy védendő
objektumról van szó, ami jelen esetben nyilván a
Parlament, akkor a védendő objektumot kell elkeríteni,
és nem az embereket kell ketrecbe zárni, mintha cirkuszi
mutatványos állatok lennének.
Mi ebben az
ügyben egyébként, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006-tal
tervezzük is, hogy emberi méltóság megsértése miatt
eljárást indítunk, és szeretném megkérdezni Gaudi-Nagy
Tamást, hogy ő ezt hogy látja?
Gaudi-Nagy Tamás:
Teljesen egyetértek, ez valóban kifogásolható, sőt, a
gyülekezési szabadság megsértésének is egyfajta formája,
amely fenyegetéssel akadályozó elkövetési magatartáshoz
közelíthet. Tehát úgy gondolom, hogy érdemes a
feljelentést ebbe az irányba is elvinni.
Polgár Tamás: Van egy értesülésünk, hogy
szeptember 20–án az Országos Cigány Önkormányzat kapott
egy olyan bejelentést, és ezt továbbította a
rendőrségnek, hogy bizonyos, úgymond szélső jobboldali
személyek valamilyen erőszakos akcióra készülve a
délutáni tüntetésen, valószínűleg valamféle fegyvert,
vagy robbanó anyagot állítanak elő, amit a Hősők téren
szét akarnak osztani. Megnevezte ez az ismeretlen, aki
az információt átadta, a helyszínt és az időpontot, hogy
hol fog ez készülni. – Nem túl törvényes módszerekkel
jutott hozzá – Kolompár Orbán továbbitótta ezt a
rendőrségnek, majd ez az ismeretlen személy is
jelentette ugyanezt. Ennek ellenére a rendőrség
semmilyen kísérletett nem tett az eset felderítésére,
nem mentek ki a jelzett helyszínre, és a Hősök terén sem
nagyon figyeltek oda. Szernecsére vaklárma volt. De
azért érdekelne a jelenlévő jogászok véleménye, hogy a
rendőrség milyen jogszabály alapján mérlegelheti, hogy
ha valaki egy ilyen fenyegetést, gyakorlatilag egy bomba
fenyegetést kap, dönthet-e úgy, hogy erre nem
kíváncsiak? Vagy egész más áll a háttérben és akkor
bizony arra kell gondolnunk, hogy valakinek nagyon jól
jött volna, hogyha ez igaz?
Gaudi-Nagy Tamás:
Hogy pontosan mi áll a háttérben, azt nem tudjuk
megítélni, de az biztos, hogy intézkedési kötelessége
van a rendőrségnek, amikor egy ilyen tipusú cselekmény
előkészítése jut a tudomására, már csak azért is, mert
elvileg egy ilyen közveszély okozás szerű cselekménynek
az előkészülete is büntetendő. Tehát azonnal és
hatékonyan kellene és kellett volna a rendőrségnek
fellépni.
Ezzel szemben mondjuk azt
is el kell mondani, hogy a Hősők terén, bőven a 20.-ai
események befejezését követően, kb 1-2km-es körzetben,
amikor mi is visszamentünk a kocsinkért és mentünk a
Gyorskocsi utcába, folyamatos zaklató igazoltatásnak
volt kitéve minden olyan személy, aki, hogy röviden,
sommásan mondjam, magyarnak látszott. Tehát valamilyen
olyan ruha volt rajta, ami arra utalt, hogy ezen a
tüntetésen vett részt. És semmilyen magyarázatát nem
adták a rendőrök annak, hogy mért teszik.
De egy
biztos, az meg egy tény, hogy az Országos Cigány
Önkományzat által szervezett tüntetésen egyetlen egy
rendőri intézkedésre sem került sor. Ideértve az
igazoltatásokat is. Amikor végül is csak rákérdeztünk a
rendőröknél, hogy miért kiváncsiak annyira a mi
személyes adatainkra is, mert egyébként minket is
igazoltattak, - ez nem probléma így önmagában – az
viszont igen, hogy az volt a válasz, hogy azért, mert
ugye kőrözött személy is kézre kerülhet. No most azért
ismervén a bűnügyi statisztikák arányait, úgy gondolom,
hogy a Cigány
Önkormányzat által szervezett rendezvényen kicsit
nagyobb eséllyel találtak volna ilyen személyt. Egy
biztos, hogy megint a kettős mérce működött, és működik
kitartóan.
A sajtótájékotató kép és
videó anyagát megtekinthetik Kroko tanár úr
honlapján
:
fényképalbum
video
2008.09.27.
Audie Rácz
Era
A Hírháttér kapcsolódó
anyagaiból:
2008-09-29.
-
A 2006-os KJE nyílt levele
Draskovics Tibornak, Bencze Józsefnek és Tóth Gábornak
2008-09-18.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
Magyart ver a magyar -
Pajor András plébános saját
versét kommentálja és olvassa fel
2008-07-29. -
Kettős mérce a gazságszolgáltatásban
- Szabálysértésért, ha
civil, 20 ezer Ft büntetés, ha rendőr, feljelentésre is csak
figyelmeztetés
2008-06-25. -
A reform félreértelmezése: öngól!
|
Kapcsolat: azoknezo@citromail.hu |