Hírháttér - Hírek mögött a valóság

TomCat feltárja a Jobbikról, amit a Hírháttér hiába hangoztatott hosszú-hosszú hónapok óta - TomCat cikke Molnár F. Árpád részletes elemzésével, az ÚDK kommentárjával

Mottó:
Az igazság csak azoknak ellensége, akik maguk is a hazugság gyermekei

2008-10-28.
Molnár F. Árpád

TomCat tényfeltáró cikke közben Molnár F. Árpád részletes elemzését olvashatják. Minden aszerint történik, ahogyan hónapokkal ezelőtt előre feltártuk. Az elkövetkezők is aszerint fognak alakulni.

(Kékkel szedve Molnár F. Árpád kommentárja. Vastagítva TomCat azon szavai, melyek a Hírháttér által külön kiemelésre kerültek.)

Ő még nem tudja, hogy mi lesz vele.

Eretnek, és tőlem meglehetősen váratlan megállapítást fogok tenni. Olvasóink jelentős része talán felzúdul rajta, de aki csak azt szereti olvasni, amit ő maga gondol, az fáradjon át egy bizonyos fehér hátterű hírportálra, amely már érezhetően életciklusa végén jár. Lehet tovább folytatni azt az utat, amelyet a nemzeti radikalizmus 2006 óta követ, de az nem vezet sehová. Ezen az úton a Jobbik sem jut már sehová. A Jobbik ugyanis nem képvisel politikai erőt, és nem képes változtatásra. (Hogy a Jobbik nem Rendszerváltó, jó pár hónapja hangoztatom, mint ahogy azt is, hogy aki ezt vagy ennél sokkal enyhébb kritikát mondott, azt mint a nemzet ellenségét kezdték el üldözni. Így történt velem is. A kritikával szemben annak idején a legnagyobb gyűlölettel talán az MSZP, a Fidesz és az MDF lépett fel. Később - Gyurcsány óta - az MSZP és az SZDSZ vette át a vezető helyet, majd megosztva következtek a Jobbikkal és annak szavazóbázisa magjával. Később az MSZP és az SZDSZ is kikopott a kritikával szembeni üldöző gyűlöletből, a Jobbik pedig e téren egyeduralkodóvá lett az országban.)

Aki most dühödten lehúzta az egeret, hogy máris tiltakozó kommentet írjon, vagy ennyi olvasás után már küldi is szét tüntetőtársainak a cikket, kiállította magáról a droidbizonyítványt. A regisztrációk megszüntetését is később kell kérni. Előbb befejezném.

2006-ban rendkívüli helyzet állt elő az úgynevezett belpolitikában - vagy inkább hazánk állapotát mondanám. Azóta lényegében minden a feje tetején áll. (A Hírháttér ezt úgy is mondta annak idején, hogy Gyurcsány az addig megannyi olyan titkos állami maffia- és rendőrségi módszert, amelyeket addig életre-halálra titkoltak, és ha mondtuk is, szinte senki külsős nem akarta elhinni, 2006 őszén kivitte az utcákra. Ezzel jelentős változást idézett elő, mert az emberek - az addig hallgató beavatottak is - sok mindenről kezdtek nyíltan beszélni dühükben, amiket addig mindenki elhallgatott, aki pedig azelőtt a 2006-ban viszont láthatóvá lett állami gaztetteknek csak töredékét mondta el, kirúgták az állásából, koncepciós perekbe keverték, börtönökbe és kórházakba zárták, életveszélyesen megfenyegették, és sokan voltak - a civilektől a rendőrökig - akiket politikai gyilkosságok útján tettek el láb alól. Az állami maffia ellenem 2001-ben kezdődő politikai ámokfutása is kísértetiesen hasonló okokból kezdődött el és folyik a mai napig. Hogy életben maradtam, szó szerint Isten Kivételes Terve és Gondviselése, mert ebben bizony ember egy gyufaszálat odébb nem tett, csak negatív irányban.) Ilyen helyzetben rendkívüli jelenségek is bukkannak fel. Nem csak a kézzel fogható és szemmel látható tüntetések, rendőrségi akciók, kétségbeesett kormányintézkedések tartoznak ide, de az olyan politikai jelenségek is, amit összefoglaló néven nemzeti radikalizmusnak nevezünk. Rendkívüli volt, hogy ennyien kimentek az utcára, rendkívüli volt a tévéostrom, a rendőrterror, és az a hideg polgárháború is, amit mostanában elveszítünk.

Igen, elveszítjük. Ha tetszik, ha nem. A nemzeti radikalizmus ugyanis nem tesz semmit a győzelemért. Látszattevékenységet folytat, tiltakozik, hadonászik, zászlót lenget, ami ugyan nagyszerű közösségépítő erővel bír, de nagyon el van tévedve az, aki pusztán azért, mert jól érzi magát ebben a közegben, azt hiszi, máris miénk az ország. Sajnos nem. A kékvörös gazemberek agymosó gépezete lassan, de biztosan tünteti el mindazt, amit 2006 óta elértünk. Azok, akik két éve még oly lelkesen tolongtak a Kossuth téren, tényleg megunták, és hazamentek. Akik maradtak, a társadalom nagyon kis szeletét képviselik: a klasszikus munkásosztály utódját, az urbánus dolgozó embert. Annak ellenére, hogy a társadalom továbbra is tudja, hogy nincs rendben az ország, a nemzeti radikalizmus hagyományos vonulata az elmúlt két év alatt nem volt képes használható alternatívát felmutatni. Nem volt képes kitörni elszigeteltségéből, nincs országosan elismert saját értelmisége, nincs médiája. (És miért nincs? Azért, amit a Hírháttér hosszú hónapok óta hangoztatott: mert maga a Jobbik üldözte el saját legerősebb pártfogóit és bázisait főleg azzal, hogy a für lajos-féle, egész életükben álrendszerváltó titkos ügynökökkel az élén minden, a legapróbb ügynököket és szakértőket is üldözte és átkozta, továbbá mindenkit hazaárulónak bélyegzett, minősíthetetlenül ocsmány stílusú és minőségű sajtójával rágalmaztatott, börtönbüntetésekre és halálra kívánt, akik röfögések és csaholások helyett bármiféle szakértelemmel és tényfeltárással tűntek fel. Az volt ugyanis Vona Gábor és sajtója örök vezérmotívuma, hogy aki ért valamihez, az azért ért, mert államügynök, ergó aki nem teljesen képzetlen, az ellenség és hazaáruló. Emlékezzünk: Hitlerrel is valami hasonló végzett, amikor faji alapon üldözte el a legértelmesebb embereit az Egyesült Államokba, mely emiatt mára a világ legerősebb katonai és gazdasági hatalmává vált. Akiknek eszük volt, az USÁ-ban folytatták munkájukat, feltalálták az atombombát, megnyerték a Világháborút, az USÁ-t pedig a világ legnagyobb nemzetévé tették.) Az teljesen mindegy, hogy a Magyar Szigeten nagyszerű előadásokat hallani, és több, mint ötvenen nézik ezeket. Az is teljesen mindegy, hogy az ország ismeri Morvai Krisztina, Vona Gábor vagy Toroczkai László nevét. E nevek mögött azonban nincs valódi tartalom. Nincs erő átfogó politikai változtatásra, s nincs erő a barikádok áttörésére. Sem fizikailag, sem átvitt értelemben. A nemzeti radikalizmus állásháborúba keveredett, amiből az kerül ki mindig győztesen, akinek több az erőforrása. Nos, ez az, ami nekünk nincs. (Persze, hogy nincs, hiszen ami csak volt, azt mind elüldözték. Aki Vona Gábort - mióta hangoztatja ezt a Hírháttér(!) - nem csalhatatlan félistenként, a Jobbikot pedig nem tökéletes bálványként fogadta el, amely kapcsán a világon semmiféle jobbító célú ötletet sem szabad felvetni, mert azt elvégezte a Párt, méghozzá mindig legfelülről kinyilatkoztatva, így akinek csak ötlete van, azt meg kell támadni, le kell gázolni, mert a Párt ellensége, továbbá a Párton kívül nem létezik élet, csak az ellenség, így a Jobbiktól lassan minden értelmes ember elkezdett eltávolodni, a Hírháttér pedig hiába hangoztatta a fanatikusok és a rosszindulatú, kurucinfósokhoz hasonló ügynökök előtt a reális helyzetet és a szükséges változtatásokat (melyekről kimondtuk - messze hónapokra előre -, hogy nem lesznek meg a szükséges változtatások, hanem a párt és az ország további hanyatlása következik), nem akarták meghallani, de hatalmas és elszánt gyűlölet, valamint gyilkos rosszindulat volt a reakció. Nem akarták meghallani, és ez nem csak a kurucinfó-féle állami söpredékkel halálra fertőzöttek miatt volt így, hanem azért is, amit szintén hangoztattam, hogy Vona Gábor abszolút tökéletessége és csalhatatlansága hamis oltárán nem csak mindenkit és mindent feláldozott, de meg is követelte, hogy mindenki más is így tegyen. Márpedig ahol az Egó mindenek előtt való, ott jövőre alapozni nem lehet, mert az Én pillanatnyi és csak vélt érdeke mindent el fog söpörni. Aki nem alázattal tekint az Emberiségre, hanem azt személyes karrierje és/vagy vagyona fogyóeszköze tárgyának tekinti, saját hasznát keresve és az állami fasizmusnak szolgálva, csak hamis fércműveket fog létrehozni. Nekünk pedig ilyenkor az a dolgunk, hogy elejét véve a hamis bálványoknak, leleplezzük őket, hogy ha bármelyikük a jövőben jelentősebb hatalomra tenne szert, az emberek bizalmát már soha többé ne nyerhesse el. Kőrösi Imre pl. hiába tár fel többet, mint az egész Jobbik és Gárda együttvéve, ha egyszer az Emberiség valós körülményeit napi kényelemért és titkosszolgálati Pártfegyelemből teljesen elhallgatja. Az igazság az, hogy ugyanez a szellem végzett Für Lajossal is, aki persze annak ellenére, hogy szintén a titkosszolgálatok, tehát a Sátán szabályai szerint létezik, Kőrösi Imréhez képest tényfeltárásban mégis a jelenlegi országgyűlési képviselők között is maximum középkategóriásnak számít, azaz nemhogy nulla, de abszolút negatív produktum. A szégyen viszont az, hogy olyan nyomorult ez az ország, hogy Kőrösi Imrénél jobb tényfeltárókat egyelőre (és csak egyelőre!) kizárólag a Hírháttér produkál, és Kőrösiéket úgy leiskolázta semmi pillanat alatt pl. Gálfalvy Gallik Béla, ami már nem utcahosszt, hanem csillagközi távolságokat jelent a mára (jelenleg) csupán néhainak nevezhető lakatospal.hu minőségéhez és stratégiai felfogóképességéhez, valamint alamuszi bujkálásához és megalkuvásához képest, hiszen ők is tudnak az Echelonról és az Emberiség kilátástalan helyzetéről. De azt hitték, hogy egy a sztratoszférában száguldó repülőgépből létezik menet közben kiszállás, és még fizetnek is érte. Egyébként mint Vonáék esetében, Orbán Viktor kapcsán is - aki talán valamennyi gerinctelen politikus között a legjobb modorral jellemtelen - a folyamatos leleplezés a dolgunk, mert veszélyük abban áll, hogy el tudják adni a semmit. Viszont Orbán előnye, hogy a legpuhább diktatúrát, mely a nép ellen a legkevésbé rosszindulatú, megannyi ember közül talán egyedül ő képes biztosítani. Az az ember, aki Magyarország egykori miniszterelnökeként személyesen kezdeményezte és hagyta jóvá az ellenem folytatott valamennyi üldözést. Magyarul az a helyzet, hogy nincs miből választani. Aki pedig kifogásolja, hogy puszta elemzésből nem tudom gyűlölni Orbánt annak ellenére sem, hogy - magyar vonalon - minden kirobbant politikai üldözésem első számú okozója és felelőse, akkor vessen rám követ, ha ennél több higgadtságot tud felmutatni bármely jellemtelen halálos ellensége kapcsán.) A kékvörösök pedig már ellentámadást indítottak. Ennek eredménye volt szeptember 20-a, emiatt esett szét a Magyar Gárda, s az is bátorítja őket, hogy a társadalom nem lát olyan hasznos erőt a nemzeti radikális mozgalomban, hogy kiálljon érte. Két év alatt nem sikerült az embereket ismét az utcára vinni.

A Jobbik állítólagos 7%-os népszerűsége hipp-hopp el fog olvadni 2010-re. Hiába a Magyar Gárda, hiába Morvai Krisztina. Az a bizalom, amivel az emberek 2006-ban e kis párt felé fordultak, nem nekik, hanem az öszödi beszéd hatásának köszönhető. Ám már több, mint egy éve olyan pályán játszanak, amin labdába se rúghatnak. Mivel tehetnék? Vona Gábor szép és őszinte beszédeket mond - igen. Morvai Krisztina is - köszönjük. (Morvai Krisztina ) Van sok árpádsávos zászló, és nagyon szeretjük egymást. Ez is jó. Egyéb? Ó, igen, minden megyében legalább négy-öt szimpatizáns, akik a kocsmában kikiáltják a helyi szervezetet. (Na, itt kezdődnek a problémák. Ugyanis azzal az arrogáns, ellenséges, a brutalitást napi szinten és a lehető legközönségesebb kurucos módon Gyurcsánytól és Draskovicstól követelő brutális, hazaáruló és Emberiség-ellenes hozzáállás olyan - egyébként általam előre bejelentett - degradáló, lealjasító hatással járt a Jobbik pártra és a gárdára nézve, amely a progresszív, már szakértőnek nevezhető és haladó erőket és embereket eltávolította. A jelenségek orvoslását hiába kíséreltem meg a Jobbik vezetőinél és áltámogatóinál közbenjárva. Azért beszélek áltámogatókról, mert a "szövetségesek" őrülten egoisták voltak, a Jobbikot saját gőgjükért vetették el, miközben Vona előtt - hazug módon - megigazították magukat. Ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy a párt vezetése totális függőségben szenved Vona Gábortól, akinek szava - annak ellenére, hogy a vezetői már sok mindenben nem értettek vele egyet - szentnek számított. Az az igazság, hogy a Jobbik alvezérei között akadnak, akik sokkal alkalmasabbak lettek volna a Jobbik irányítására. Vona Gáborból a demokratikus szellem nagyon régóta hiányzik, és nem tudom, azt megelőzően egyáltalán volt-e valaha benne érdemlegesen ilyesmi. Azt a bölcsességet, amelyet csak kegyelemből kaphat meg az ember, Vona Gábor nem kapta meg.) Ha pedig Vona Gábor véletlenül arra jár, megbeszélik a helyi művházzal, hogy engedjék be. Ez minden. Szavak és zászlók. Ezek pedig külsőségek, amelyeket tartalomra szokás rátenni díszítésnek. (A Hírháttér úgy mondta ezt mindig, hogy az ugrásszerűen megszaporodó nemzeti jelképek valójában a tartalom hiányának elfedésére szolgálnak. Ahol az erkölcsi tartalom elsekélyesedik vagy negatív skálára zuhan, ott a zászlók, szobrok, egyenruhák stb. megsokasodnak és átveszik az erkölcs helyét. Örök módszer volt ez minden diktatúrában.)

A Jobbik nagy hibája, hogy azt sugallja, képes a változtatásra, ha bekerül a Parlamentbe. De nem fog. Az, hogy a MIÉP pár éve egyetlen ciklusra bejutott, ahol jól el is szigetelődött, nem jelent semmit. A Jobbik amatőr párt: tükröződik ez kommunikációjukban, célkitűzéseikben, rendezvényeiken. (Ez utóbbi gondolatot milyen régóta hangoztatja a Hírháttér! Mennyi támadás ért minket emiatt! Ellenben fontos elmondani, hogy nem attól függ a Jobbik Országgyűlésbe kerülése, hogy az emberek felfogják-e végre, hogy a Jobbik sem megváltó, és mikor értik meg végre azt is, hogy soha, sehol a Világtörténelemben megváltó párt nem volt. A célja egy valódi tényfeltárónak - tehát a Jobbik és sajtója által üldözöttnek - az, hogy az emberek megértsék, hogy ez a párt sem hozott semmi újat, ezt is titkosszolgálatok hozták létre, sőt, annak kvázi tetején is egy vezető, soha, semmit fel nem fedett titkos ügynök ül, és ezek, valamint sok egyéb miatt a Jobbik evidens következményekként a lényegről éppen hogy tervszerűen elterelte a figyelmet, és az elkerülhetetlen és abszolút változásokat nem elősegítette, hanem mérhetetlen, és hamarosan mindenki előtt leleplezett pusztítást hajtott végre nem csak a magyarság, hanem az egész Emberiség ellen. Amikor Megkaptuk Istentől, hogy az egész bolygó elől elrejtett Igazságokat elsőként és mindenki fölött feltárhatjuk, akkor jött a Jobbik, amelyik mozgósította az ország tevékeny erejét, mégpedig a lealjasító, fanatizáló aktivitás irányába, hogy a világ magyarsága akkor, amikor mára befejezetten minden népek fölé emelkedhetett volna, ne a bolygó tetejére, hanem egy buta, primitív, gyűlölködő, a szerbekre emlékeztető disznóól kurucinfós jellemű és kvalitású mocskába boruljon. A jövő az más kérdés, a jövőről sokan igen pontos információkkal rendelkeznek. Egy biztos: Vona Gábor további hanyatló ágát bizonyítja, hogy olyan nyilatkozatot tett a minap, miszerint nekik (már csak) be kell fejezniük a rendszerváltást. Ezzel Vona mi mást tett, mint pénzért és pozícióért, a Sátán államfasiszta oltárán áldozott a sötétség fejedelmének, legnagyobb és soha nem rehabilitált hőseink tömegsírjain taposva.) Azt az ismertséget, amit kemény munkával felépítettek, én egyedül is megcsináltam. A Bombagyár messze hatékonyabb, mint a Jobbik minden sajtókommunikációs eszköze. Ezzel nem lebecsülni szeretném őket, de tény: nem hatékonyak a módszereik. (Én pedig feltártam titokban, célszemélyekhez juttatva, továbbá nyíltan és mindenféle (a belsősök értsék: hagyományos) munkamódszerrel, mik a helyes teendők, és ha nem azokat teszik, mik lesznek a következményei. Ezért ellenséggé lettem kikiáltva, a Jobbik pedig ezzel is halálpontosan azokba a csapdákba sétált, amelyeket előre bejelentettem, ahogy azt is, hogy lesz ebből ébredés, lesz takargatás, és lesz történelemhamisítás, amikor a jobboldali portálok hatalmas nagytakarításokat akarnak majd rendezni az Interneten.) Tovább rontja a helyzetet a párton belüli erőltetett hierarchia. (Nagyon pontos leírás, ahogyan a következő szavak is, amik miatt - amikor magam képviseltem - a Jobbik valamennyi párthoz képest ocsmányabb stílussal megvert pártfogói valami elképesztően moslék és igénytelen, valamint ostoba stílussal gyalázkodtak, ugyanis álláspontjuk szerint a Jobbik tökéletes és csalhatatlan volt.) Elnökök, helyi elnökök, alelnökök, szóvivők, mindenki mindenkivel alá- és fölérendelt viszonyban, és az apró pártocska máris kezd megmerevedni, rugalmatlanná válni, mert mindig valakitől engedélyt, hozzájárulást kell kérni, tanácskozni kell, értekezletet kell összehívni. Mikszáthi időket idéz a párt személyes kapcsolatrendszere is: emennek azért van szava, mert egykor a MIÉP-ben akárki volt, amannak azért, mert bemondó volt a Pannon Rádióban, ez egyszer adott kétmilliót, ezért nem szabad kihagyni, az pedig olcsón nyomtatott nekünk szórólapot, és azért van szava. Személyesen is tapasztaltam ezeket a viszonyokat, hiszen jól ismerem a Jobbik vezérkarát, a körülötte tevékenykedőket. Jobbra-balra le vannak kötelezve a jobbikosok, s hiába minden jószándék, a hangzatos jelszavaktól inkább távolodnak, mintsem közelednének hozzájuk. Mintha csak a Fideszt látnánk kicsiben. Egy nagy párt elnökségét párt nélkül. S ez az elnökség rendíthetetlenül hisz abban, hogy már lábuk alatt a piros szőnyeg, amely a Parlamentbe vezet. (A jó szándék főleg a párt egyes megyei és városi vezetői esetében érhető tetten, mely kiknél tehetségtelen naivitással, kiknél pedig hiába való, egyébként romlásra váró tehetséggel párosul. Vona Gáborról, Fürről és a Jobbik túlzottan is haszontalanságra beavatott ügynökeiről a jó szándékot már nehezen tudom elképzelni, különösen a sajnos túlzottan is tekintélyelvű, egomániás és öncélúan nárcisztikus, ezért igazi sorscsapássá lett Vona Gáborról.)

Emiatt pedig elhanyagolják saját védelmüket. Teljesen felkészületlenül érte őket a Gárda elleni, övön aluli támadás. Nagyon sokan kiábrándultak a Jobbikból. Nem csodálkoznék, ha ez a kis malőr legalább két százalékukba került volna. A Gárda létrehozása nagyszerű ötlet volt, de immár több, mint egy éve megvan, és nem csak a civilek, de maguk a gárdisták is egyre gyakrabban kérdezgetik, hogy tulajdonképpen mire való? Kérdezem ezt én is, mint a Gárda pártoló tagja. A Jobbik egyre inkább elengedi a Magyar Gárda kezét, és a gárdisták közül is sokan szakítanának Vona Gáborral. Nem tetszik nekik az a vonal, amit Vona követ. A leggyakrabban elhangzó vád, hogy a Jobbik egyre inkább egy fideszes polgári kör próbál lenni. Pletykálják azt is, hogy Vona paktumot kötött Orbánnal, miszerint bejuttatja a Jobbikot a Parlamentbe 2010-ben, ha az cserébe szakít a "szélsőséges" jelenségekkel, mint például a Magyar Gárdával. De aki látott már közelről választást, tudhatja, micsoda marhaság ez. A választás még egy Fidesz méretű pártnak is kemény harc, nem úgy megy az, hogy csak úgy beviszegetünk másokat a Parlamentbe. Különben is, minek tennék? Az összeesküvés-elmélet szerint azért, hogy ott kimondják azt, amit a Fidesz nem mer. Csakhogy erre már van egy Kövér Lászlójuk. Marhaság ez. A Jobbikot nem veszi komolyan a Fidesz, éppen azért, mert nekik vannak profi politikai elemzőik. (A Fidesz és különösen Orbán Viktor mélyen politikus-típus. Ez azt jelenti, hogy neki elég egyetlen apró jelzés, és máris lemond a hatalomról. Abszolút Pártszolga, aki mindig meghajlik a Globalista Egypártrendszer cionista és egyéb urai előtt. Jellemgyengeségét jól kompenzálja a kellemes stílusa és az, hogy eddig igen magas, szinte példátlan színvonalon kerülte a nyílt konfliktusokat olyanokkal, akik erkölcseinek a nyomába sem léphet. Esetében ezen és más jellemvonások a többi politikushoz képest az alacsony diktatórikus skálát is eredményezik. Ellenben kvázi mindezen kompenzáló hatások hiánya miatt van az, hogy a Vona Gáboroknak hatalmat soha nem lenne szabad adni, mert kirívó a fenyegetése annak, hogy azt leginkább éppen a szegények, valamint különböző népcsoportok és a nép tömegei ellen használják, bukottabbnál bukottabb ideológiák kötelezővé tétele mentén, noha Vonánál megvan a lehetőség arra, hogy esetleges hatalmi gyarapodásával despotikus hajlamai a hétköznapi gyilkos politikus irányába "szelídülnek".)

Az elmúlt hónapokban számos komoly embert láttam gyorsan kiábrándulni a Jobbikból. Olyan embereket, akik potens eszközöket, szellemi tőkét képviseltek, de a Jobbik nem vett róluk igazán tudomást. Elnökségi tagoktól is hallottam, hogy nem jó irányt vesz a párt, ez nem vezet sehová, nem szabad ülni a babérokon. Van nekik néhány ezer tüntetőjük Budapesten, szépen vasalt zászlóik, és mosolygó házi angyaluk, de ez minden. Választóik, állítólagos támogató tömegük nem más, mint fanatizált tüntetők hada, akik inkább rocksztárnak, mint politikusnak kijáró rajongással övezik őket. Ez a népszerűség is rohamosan olvad, s hogy kíméletlenül fogalmazzak, a Jobbik rövidesen kimegy a divatból. Ez ellen pedig a jelenlegi struktúrával, vezetéssel nem tehetnek semmit, legfeljebb azt, amit már tesznek: homokba dugni a fejüket. (Kvázi az első pillanattól kezdve ezt tették. A jóvá tehetetlen veszteség viszont igazán az, hogy nem csak a saját, de gyakorlatilag valamennyi tevékeny magyar fejét is az önpusztítás homokjába dugták, ezzel arra kárhoztatva a világot, hogy a világosságot és a jövőt ne az ég felé tekintve, hanem az élettelen föld sötétségében keressék.)

TomCat cikkébe az elemzést Molnár F. Árpád ágyazta

TomCat cikkét az ÚDK eképpen kommentálta: Tomcat üdítő jelenség. Amit csinál, abban mindig van valami nem-sablonosság. Tehát ez a fickó gondolkozik. Nem kell vele egyetérteni, és valszeg ő ezt nem is igényli. De hát ez a normális. A bolsevizálódó pártoknál - mindegyik ilyen - pedig, aki ellenvéleményt fejt ki annak annyi. Ez történt legutóbb Dósa Istvánnal. Ami a IX. kerületi választást illeti, ha Tomcat össze tudja szedni a 750 ajánlószelvenyt, akkor meg fogja osztani a jobboldali radikális szavazókat. De hát ez a választás csak egy közvéleménykutatás lesz.

Molnár F. Árpád
Tel.: 30/919-6386 ; 76/320-450
Kecskemét, Reptéri út 15/b., fsz.2.

A Hírháttér kapcsolódó anyagaiból:
2008-10-12. - HÍRHÁTTÉR TV: A Háttérhatalom és a Párt (médiája)
/Molnár F. Árpád/
Tartalom: 100 éves, szinte egészében elrejtett felfedezések és találmányok. A háttérhatalmi média és esélyei. Ezen belül külön hallhatnak Széles Gáborról és az Echo TV-ről, a Kurucinfóról és helyzetéről, a Defend Kft.-s Földi László titkosszolgálati bűnözőről, a Jobbikról, Für Lajosról és Vona Gáborról, valamint arról, hogy az Echo TV betiltotta Vitéz Gálfalvi Gallik Bélának, Bicske polgármester-jelöltjének a Háttérhatalomról szóló tényfeltárása miatt saját műsorát. Az Emberiség tragédiája és kárhozata. (A képen Széles Gábor) (Film, 48 perc)
(Megtekinthető és letölthető!)

BETILTVA! - E filmünk (is) már most elhallgatott történelem 2008-09-29. -
HÍRHÁTTÉR TV (cikkel): A Jobbik és a Gárda őszödi beszéde - Az eltitkolt történelem; Filmlevél Für Lajosnak (ALAPMŰ)
/Molnár F. Árpád/
Tartalom: Olyan államtitkokat tárunk fel a Jobbikról, a Gárdáról, a hazai és külföldi államokról, amilyenekkel magyarul soha, sehol nem találkozott. E tényfeltáró, leleplező előadásunk önmagában is olyan időzített atombomba a hazai álrendszerváltó pártok és már sérthetetlen nemzeti megváltókként követelt személyekről, amely nemcsak elpecsétel pártokat és személyeket a jövőre nézve, de korszakalkotóvá fog válni. (Film, 54 perc)
(Megtekinthető és a cenzúra ellen letölthető!)

2008-09-25. - A megjövendölt jobboldal - Keserű tények, példátlan elemzés
HÍRHÁTTÉR RÁDIÓ: Az elemzés olvasható, továbbá meghallgatható és MP3-ban letölthető.
/Molnár F. Árpád/
A képhez: Változatlan múlt, változatlan háttér, a mindőnk által, mindenkor tudott közös titkok egyike: A rezsimet nem lehet leváltani.
Tartalom: Újra páratlan elemzést olvashatnak a Hírháttéren.

2008-09-24. - Alárobbantó cikk a kurucinfó államügynöki cenzúra- és betiltóportálról - Le fogjuk leplezni a hazugokat és a gyűlölet antikrisztusait
/Molnár F. Árpád/
Részlet: Ócska, mocskos államügynökök vagytok, akik mukkanni sem mernek sem politikai gyilkosságokról, sem államilag szervezett elektrosokk terápiákról, sem a titkosszolgálatok szervezettségéről és működéséről, sem a rendőrség belső szerkezetéről, sőt, akik ezek leleplezését végzik és elvégzik helyettetek, mint én, azok ellen indítotok támadást.

2008-09-14. - HÍRHÁTTÉR TV: Jobboldal és titkosszolgálatok - A Hírháttér tényfeltáró, kísérleti filmje
/Molnár F. Árpád/
Tartalom: A Hírháttér kísérleti filmjének első kiadásában saját cikkét olvassa - zenés, képes és filmes illusztrációkkal - Molnár F. Árpád. (Film, 21 perc)

HÍRHÁTTÉR: Az elkészült jövő 2008-08-22. -
Az emberi elme totális kontrollja és a Központi Hatalom, azaz a megjövendölt Babilon
/Molnár F. Árpád cikke/
Részlet: ... ma már az USA állami, katonai hatalmának tudományos szférája sem titkolja - legfeljebb az összes magyar párt, az álrendszerváltó für lajosok és a média -, hogy Hitler előtt köztudott volt a tömegek felfogóképessége és életélményei, indulatai stb. mikrohullámokkal történő manipulációjának kézenfekvő tudománya, s hogy Hitler alatt már rendelkeztek a megvalósításhoz szükséges technológiai eszközökkel.

2008-07-29. - HÍRHÁTTÉR RÁDIÓ: Minden újságíró és blogger leverni való söpredék? - Az egyre szaporodó újságíróverésekről Nyíregyháza Jobbik-alelnökével
/Lipusz Zsolt (Jobbik-alelnök) - Molnár F. Árpád/
(Offenbach Orpheuszával.)
Tartalom: Lipusz Zsolt Jobbik-alelnökkel volt és jelenlegi titkosszolgálati személyekről - így Für Lajosról -, a kamerával közlekedő, a szélsőségesek részéről rendre megtámadott jobb- és baloldali sajtósokról és bloggerekről beszélgetünk, mint fajokról, azt a magyar faj egyes bűnöző rétegei számára nem sok fejtörést okozó kérdést feszegetve, vajon helyes-e mindenkire rátámadni, aki az utcán kamerával közlekedik?
KLIKK az oldalra! (23 perc)
(Meghallgatható és letölthető!)

Előző cikk:
2008-10-28. -
1. Igaz barát ; 2. Tél fájdalmas sóhaja - Zsigai Klára két verse
/Zsigai Klára/
Tartalom: A küzdelmeiről és verseiről közismert Zsigai Klára rövid vallomása után két merőben eltérő mondani valójú és útvonalú versét olvashatják.

Következő cikk:
2008-10-29. -
Roháč, Boross, Mečiar, a KGB és a többiek - Személyes tapasztalatokkal a nemzetközi állami bűnözés sűrűjéből
/Molnár F. Árpád/
Tartalom: Személyes nyomozásaim és politikai üldözéseim konkrétumaival mindenekelőtt a szlovák és az orosz állam bérgyilkosaként elhíresült Jozef Roháčtól kiindulva kivételes tényfeltárást olvashatnak, olyan konkrét eseményeket megismerve, amelyeket soha, sehol és senki nem hozott nyilvánosságra. E cikkben szólóban is megláthatnak olyan összefüggéseket és szervezettséget, amelyekről bizony egyelőre a világon senki nem mer ilyen nyíltan beszélni a 15 millió magyar közül, és amely nem véletlenül váltotta ki a kurucinfó és hasonszőrű pártszemete osztatlan átkozódását.