Balatonfüreden
tábla mutatja az utat a reformkori városrész felé, Európai uniós
tábla hirdeti a történelmi mag felújítását és a nevezetes Anna-bál
is a hagyományőrzés máig élő bizonyítéka. A történelmi árkádok alatt
36 márványtábla hirdeti a régi korok dicsőségét. E falról azonban
épp a reformkor legnagyobbjának, Kölcseynek huszti gondolata
hiányzik, „régi kor árnya felé visszamerengni mit ér”, ami ezen írás
alapja. A derűt, békét sugárzó vízpart, az évszázados fák árnya új
gondolatok megfogalmazásának bölcsője is, ami mai értelmet adhat az
immár két évszázados reformkori eszméknek. E dicső múltat azonban
megpróbáltatások, a közelmúlt ballépései követték, és csak ezek
kiigazítása után jöhet Vörösmarty megálmodott jobb kora, „mely után
buzgó imádság epedez százezrek ajakán”.
A füredi dicsőségtáblák sorában a báli forgatagban alig tűnik fel
Madarász Emil, egykori szocialista költő neve. Pedig már a tábla
szövegéből is kitetszik, hogy alapjában nincs köze sem Füredhez, sem
a reformkorhoz, nevét a politika vésette márványba, s emelte
méltatlanul a legnagyobbak mellé. Míg Garay Jánostól Csokonain át a
költők balatoni kapcsolatát idézik a táblák, Madarásznál csak a
szocialista eszme sok évtizedes harcosának, a szocialista költészet
kiemelkedő alakjának emlékéről szól a méltatás. Ennek tükre az
idézet is, „Óh szent a harc, mely büszke szárnyat, izzó s virágos
lelket ad.” Madarász neve és versei egykor az iskolai tankönyvekben
szerepeltek, mára életrajza jótékonyan merült a feledés homályába.
Ezen ismeretlenség mérséklésére kell most tevékenységét idézni, ami
bizonyíték arra, hogy nem lenne keresnivalója a füredi panteonban.
A költő már fiatalon tagja lett a Szocialista
Diákok Egyesületének, 1910-ig a Népszava, majd a Friss Újság
munkatársa volt. 1914-ben főhadnagyként vonult be, s a frontra
került. 1918-ban a gödöllői katonatanács tagja, a város katonai
parancsnoka. 1919-ben a Vörös katona című lap politikai biztosa,
fegyveresen vett részt a diktatúra védelmében. Bécsben internálták,
majd bekapcsolódott a Proletár című lap munkájába. 1923–1946 közt a
Szovjetunióban élt. Több prózai és költői kötete jelent meg oroszul.
A háború alatt eleinte Taskentban élt, 1943-tól a moszkvai rádió
magyar osztályán dolgozott. Hazatérése után az Új Szó, majd a
Népszava főmunkatársa, Fagyejev, Polevoj, Virta, Szerafimovics és
más szovjet írók munkáit fordította magyarra, 1962-ben halt meg.
Az idézett tevékenységek alapján akár az is felvethető, hogy nem
kellene-e már ezt az aranyozott márványtáblát eltávolítani a füredi
dicsőségfalról. A válasz mégis nemleges, mert múltbeli tanulság
hordozója, csak a gondtalanul bálozóknak és főképp az
idegenvezetőknek kellene a költő tevékenységét politikai értékén (és
irodalmi értéktelenségén) kezelni.
A mára már
kritizálható kor szocialista értékítéletén túllépve a még közelebbi
múlt emlékeit is kőbe faragva tükrözi Balatonfüred. Az emlékparkban,
a Kossuth-forráshoz legközelebb áll a legújabb mű, címe
Történelemkönyv, ami valószínűleg a legnagyobb Antall Józsefnek
állított emlékmű. A nyitott könyvet formázó hatalmas kőtáblán a
legendássá vált idézet: „törvényes értelemben a magyar közjog
alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a
kormányfőjeként – lélekben, érzésben, tizenötmillió magyar
miniszterelnöke kívánok lenni”. Antall tevékenysége rácáfolt arra,
amit a fenti idézetben még 1990-ben ígért. Persze a fogalmazás
diplomatikus, „tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni”,
ugyanúgy üres beszéd, mint a mai politikusok szájából, hogy „szabad
országban kívánok élni”. Ennél csak egy nagyobb hazugság van, amikor
a mindenkori politikusok a már megvalósult szabadságot és a
tényleges demokráciát hirdetik. Az Antall-i emlékmű egyébként egy
soha nem méltatott háromszöget képez Eötvös Károly és Deák Ferenc
mellszobrával. Az az Eötvös, aki egyébként a Balatonpart
szépségeinek leírója, múlhatatlan érdemeit nem ezzel, hanem a
tiszaeszlári perben a zsidóknak tett szolgálataiért szerezte, amint
Deáknak is legfőbb érdeme a Habsburgokkal való kiegyezés. E
megalkuvások sorába illik az a megegyezés, amit Eötvös és Deák
jogutódaként Antall kötött a nemzetközi zsidósággal, a kommunisták
és Habsburgok örököseivel. Ennek az emlékműve áll kőbe faragva
Füreden, amit a magyar hazaárulás jelképeként Eötvös és Deák
alakjával láthatatlan kezek rendeztek mesteri háromszögbe a
Tagore-sétány szomszédságában.
Ezek után joggal
felvethető a kérdés, mit szolgál ma az Anna-bál. A reformkor, a
történelmi események idézése hazafias tett lenne, ám a politika ezt
is megmásítja. 2009-ben a bál fővédnöke és díszvendége Kósa Lajos,
Debrecen polgármestere volt. Méltatásban pedig nem volt hiány, ám a
látványos külsőségek a jelenkor legnagyobb hazugságait fedték. Kósa
az a nagyformátumúnak távolról sem nevezhető álnemzeti politikus,
aki Eötvös, Deák és Antall szellemi jogutódjaként immár a nemzetközi
szabadkőművesség bérence, zsidók, kommunisták, Habsburgok érdekeinek
kiszolgálója. Így élvezte ezúttal az Anna-báli „királyságot”, aki a
bálkirálynőnek aranyalmát nyújtott át. E környezetben nincs
időszerűbb Széchenyi szavainál: „A magyar szó még nem magyar érzés,
az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság
köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a
haza meggyilkolásán…” Aki kétségbe vonná a fenti gondolatmenet
hitelességét, annak álljon itt a legegyszerűbb bizonyítékul az
eseményről közvetítést adó Duna Televízió képernyőjének felirata.
Ezen Dr. Kósa Lajos név szerepelt, aki azonban nemhogy nem doktor,
de még diplomája sincs. E tényt 1989 után 13 évvel elsőként e sorok
írója hozta nyilvánosságra, ami az eltelt évek ellenére sem épült be
igazán a hazugságok etalonjaként a köztudatba. Pedig egy új
reformkorhoz, a nemzeti gondolatok újrafogalmazásához hiteles
politikusok kellenének. S ha megerősítem, a füredi dicsőségfalról
Madarász Emil márványtábláját nem levenni kell, az Antall emlékművet
nem szétzúzni kell, akkor a Kósa-féle politikusokra egyértelműen
áll: őket kell végleg eltávolítani a közéletből. E nélkül nincs
megújulás, pedig új reformkor eljövetele lenne kívánatos.
Dr. Nagy Attila
orvos, közíró
HÍRHÁTTÉR MULTIMÉDIA A világot irányító Echelon-Rendszerek
magyarul első és kizárólagos leleplezője http://hirhatter.com
Tel.: 30/919-6386 ; 76/320-450
Elérhetőség: 6000 Kecskemét, Reptéri út 15/b.,
fsz.2.
A Háttérhatalom léte és
technológiái, valamint az Emberiség helyzetének megértéséhez a Hírháttér kapcsolódó
alapirodalmából: A
teljes Ringier médiamaffia-hálózat betiltotta!
HÍRHÁTTÉR:
Ezt a földet újraírja 2008-10-02.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
A Háttérhatalom, ama Nagy
Babilon -
Meglátni a Pokol Kapuját... /Christian Crown - Fenyvesi Theresa - titok és Molnár F. Árpád/(Film, 31 perc) (Megtekinthető és letölthető!)
2009-01-15.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
A Háttérhatalom Neve: A
Titokzatos Nagy Babilon - A
Jelenések Könyve Elkezdődött /Molnár F. Árpád/
/Zene: 8 zeneszerzőtől/(Film, 97 perc) (Megtekinthető és letölthető!)
HÍRHÁTTÉR
- Ahol a jövő életre kelt 2009-02-01.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
DNS és foton, és a
szörnyek istenné váltak /Christian Crown - Molnár F. Árpád/
/Zene: Enigma - Touchness/(Film, 16 perc) (Megtekinthető és letölthető!)
2009-02-02.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
A CIA népirtásokat
pártoló terrorizmusa ellen -
Az Amerikai Nagykövetséggel beszéltünk /Molnár F. Árpád/KLIKK az oldalra!
(12
perc) (Megtekinthető és letölthető!)
2009-05-14.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
Bevezetés a Világ
titkaiba /Molnár F. Árpád/
/Zene: Alban Berg, Sir Edward Elgar, Lendvay Kamilló, Ligeti
György, Reményi Attila/ (Film, 92 perc) (Megtekinthető és letölthető!)
Előző cikk: HÍRHÁTTÉR
- A Headline
2009-08-03.
-
HÍRHÁTTÉR TV:
Politikai
apartheid: Háború a szegények ellen /Soós József (szerkesztő, tényfeltáró) - Molnár F. Árpád
(főszerkesztő, Echelon-tanú)/ /Zene: Molnár F. Árpád és Ligeti György/ (Film, 16 perc) Tartalom:
Kísérteties, ijesztő, sokakra felkavaró filmet
láthatnak. Monok polgármestere, Szepessy Zsolt (...) rendeletben
szabályozná még azt is, hogy a szociális segélyen élő szegények
közül, akiket még fölösleges parkgondozásra sem tudtak marhákként
kihajtani, csak a korrupt és sikkasztó önkormányzat(ok) által
megszabott gazdagok (klientúráik) üzleteiben vásárolhatnak: sok
mindent akárhányszoros áron, mint másutt. A gettósítás és a
gazdagok-szegények közötti egyre diffúzabb szakadékrobbantás (...)
egyre arrogánsabb pszichopátiával párosul. (...) ...a magyarbűnözés
politikai gyilkosságai, önkormányzati és rendőrségi bűnözése, és a
magyarbűnözés interkontinentális tömeggyilkos terrorizmusának és
Föld-pusztításának elfedésére, és az elkerülhetetlen globális
válságcsinálásra. (...) ...egyetlen 100 milliós BKV-álvégkielégítés
tízezrek szociális segélyének összege (...). (...) A fehérbűnözés
CIA-ja, WTC-je, a magyarbűnözés által védett száznál több
robbantásos merénylet, és azok 100%-os eltussolása, (...) politikai
gyilkosságainak tömegei (...). Bővebben vesézzük Kecskemét
terrorista bűnözőjét, Zombor Gábor polgármestert és elődjét,
Gergényi Pétert is, akinek (nemzetbiztonsági minimum!) kizárólag a
Molnár F. Árpád által teregetett bűntettei eltussolása minden magyar
idők egyik legmocskosabb népsortüzesét és 1956 óta nem látott
súlyosságú nemzeti katasztrófát okozta. Nos: mutatunk sok valami
mást is, ebben és kapcsolatokban. Törvényes kivégzések,
összecsapások, feltétlen konstrukciók. (Megtekinthető és letölthető!)
Következő cikk: 2009-08-04. - A profit szegénységet
hoz; Érzékeny rektorok; A bankok ellen /Thürmer Gyula (A Munkáspárt elnöke)/ Részlet:
...a havi két-hárommilliós
fizetés nem ritkaság rektori körökben sem. (...) Az
egyetemek így vagy úgy, de a mi pénzünket, vagy legalább is
zömében a mi pénzünket költik el. (...) Kis túlzással a
gyerek hülyébben jön ki az egyetemről, mint amikor bement.
(...) Medgyessy Péter nagy mellénnyel jelentette be, hogy
rendet tesz a bankvilágban, és kezdi mindjárt az OTP-nél.
(...) Az állam ma a pénzügyi tőke, a bankok eszköze. (...)
Az állam megtűri, hogy a bankok lakásvásárlásra euróban,
svájci frankban folyósítsanak hitelt egyszerű polgárok
számára, akiktől nem várható el, hogy eligazodjanak a
nemzetközi pénzügyekben. Más országokban ez bűncselekmény.
(...) Az állam az IMF-től felvett milliárdokat nem
polgárainak jólétére, hanem a bankok helyzetének javítására
használja. A magyarországi bankok zöme nem is magyar bank...