Előszó 
								gyanánt.
								
								A kommentárban olvasható szövegből a 
								könyv-idézetek 
								kék 
								
								színnel, a gazdasági elemzés 
								zöld 
								
								színnel
								
								iródtak.
								
								[A gazdasági tárgyú idézetek forrása 
								
								John B. Judis 
								tanulmánya a 
								The New 
								Republic 
								hasábjain, 
								fordító Ara Kovács P.]
								
								
								-----------------------------------------------------
								
				
				
					|   | 
					
					 
		  
		Amíg a magyar alsóbbrendűség addig sem képes 
		eljutni, hogy szembe nézzen saját kérkedő és nagyképű butaságával, hanem 
		helyette az abszolút tartalom nélküli, sőt, minden értelmes gondolattal 
		szemben a legnagyobb önpusztító, kurucinfó-szintű és minőségű 
		ellenségességgel viseltetik, addig arra lesz kárhoztatva, hogy a hozzá 
		képest nagyságrendekkel értelmesebbek uralkodjanak fölötte. A goj 
		magyarok legnagyobb ellensége mindvégig az igazság és az IGAZSÁG volt! A 
		magyar nemzeti zajképviselet a titkosszolgálatoknak való szervilis 
		gyávaság, és a bölcsességgel, valamint minden felsőbbrendű erkölccsel és 
		az ISTENNEL szembeni sátáni rosszindulat megtestesítője lett. 
		(Molnár F. Árpád)  | 
				
			
								
								Az 
								orvostudomány mai állása szerint a legtöbb 
								betegség gyógyítható, főleg ha idejében 
								felismerik. Kivéve egyet, a butaságot, 
								amely jobbára csak gójoknál fordul elő 
								[valami génszerkezeti hiba miatt]. Amikor a 
								Talmudot írsogálták, a genetika még fejletlen 
								volt. A szerzők azonban zseniálisan ráéreztek a 
								dologra és úgy fejezték ki, hogy a zsidóknak 
								isteni lelkük, "neschmanjuk" van, míg a gójoknak, 
								emberi testben, csak "nepeschük", azaz állati 
								lelkük van. E kis megkülönböztetés helytállósága 
								iránt egyre kevesebb kétség merülhet fel.
								
								Persze a 
								természeti lények szerfölött bonyolult 
								szerkezetek, még az egysejtűek is. Így adódhat, 
								hogy nem minden gój kifejezetten hülye. Ezeknél 
								esetleg genetikai rendellenességek foroghatnak 
								fent és ennek tudható be, hogy egyes 
								megnyilatkozásaik olyan okosak, mintha "neschmannjuk" 
								lenne.
								
								Egyik 
								ilyen egyén a nagy mesemondó, illetve álmodozó
								Jókai Mór. [Jókai politizált is. Ebben a 
								minőségében a seggnyalásig menően filoszemita 
								volt. Erről a tiszaeszlári perrel kapcsolatban 
								állított ki magáról bizonyítványt. E per és a 
								politikus Jókai egy másik írás tárgya lesz.]
								
								
								Jókai, az író, 
								olyan termékeny volt, mint egy cigányasszony. 
								Egyik könyve - a sok közül - "A jövő század 
								regénye", amelyet 1872-74-ben írt. A 
								"regényes történet" 1952-ben kezdődik és 
								2000-ben ér véget [alig lőtt mellé...]. A 
								következőkben a könyv "Világromlás" c. 
								fejezetéből idézek és ehhez kapcso lódva mutatom 
								ki: mi gójok tényleg nem vagyunk normálisak. 
								Persze az abnormalitás sok féle lehet. Mi 
								egyszerüen buták vagyunk mint a segg. Ennek 
								egyik tünete a mások által írott szövegektől 
								való beteges undorodás, illetve az olvasott 
								szöveg megértésére való képtelenség [dislexia]. 
								Így olyasmiket sem tudunk megérteni, amit mások 
								már megértettek és próbál(ná)nak velünk is 
								megértetni. Ilyen ez a könyv, ill. a most 
								következő fejezete is. Csakhát úgy kell olvasni, 
								hogy egy filoszemita írta, akinek legfőbb 
								gondja, hogy elménket megcsalja, szemünket 
								elvakítsa, tekintetünket rossz irányba terelje. 
								Erre majd próbálok ügyelni. Ami miatt a könyv 
								mégis tanulságos, a kapitalizmus lényegének 
								döbbenetes erejü átélése, ábrázolása.
								
								"A 
								világromlás"
								
								Sok 
								romláson ment már keresztül a világ a pénz 
								miatt. Az évkönyvek feljegyezték azok közé 
								Law bank generaléja bukását, a Missisippi 
								részvényszédelgést, az osztrák �devalvációt�, az 
								amerikai bankok pusztulását; de oly csapás még 
								nem érte, mint mikor azt fölfedezték, hogy az 
								osztrák nemzeti bank trezorjaiban a kincs: 
								hamis pénz.
								
								
								Megfoghatatlan, elhihetetlen szörnyesemény volt 
								az! Hogyan történhetett meg az, hogy háromszáz 
								milliónyi vert arany, ezüst � megpróbált 
								ércrúdhalmaz � átváltozzék similorrá 
								
								[mannheimi arany v. szinodor, arany szinü 
								ötvény, mely 83,7% rezet, 7% ónt és 3% cinket 
								tartalmaz], 
								
								argentánná 
								[argentan 
								... öntvény, mely az alpakka és ahhoz hasonló 
								összetételű ötvények forrasztásán kivül a vas- 
								és acéltárgyak forrasztására is használható, 
								fehér színe és nagy szilárdsága miatt. Az 
								ömlékeny (lágy) argentán forraszt 35 rész réz, 
								57 rész cink és 8 rész nikol, a pogány (kemény) 
								argentán forraszt 38 rész réz, 50 rész cink és 
								12 rész nikol ötvénye alkotja.] 
								Minden egyes zacskón rajta a pénzt megszámláló 
								hivatalnok neve, odapecsételve a bank billogával; 
								és azok mind egytől egyig derék, feddhetlen 
								életű, becsületes emberek� És a pecsétjük alatt 
								levő pénz mégsem ezüst, sem arany.
								
								A bank 
								összes igazgatósága mind köztiszteletben álló 
								�úr�, gazdag ember; maga is egész vagyonával ez 
								intézethez kötve; és azok annyira ellenőrizve 
								vannak egymás által, hogy nem is követhetnének 
								el csempészetet; és még ily óriási csempészetet: 
								aminek keresztülvitele természeti lehetetlenség!
								
								� És az 
								általuk jól őrzött kincs mégsem arany, és nem 
								ezüst�
								
								Az 
								állam összes nemzetgazdasága e bankra van építve. 
								Jól mondá ama 
								'démon', 
								ki a munkát véghezvitte, hogy mikor az ki fog 
								derülni, egyszerre koldussá lesz minden ember: 
								palotában, kunyhóban nem lesz más, csak 
								koldusok: kétségbeesett, sárba esett koldusok.
								
								Na! Ezt a
								'démont' keresi, helyesebben keresteti, 
								Jókai rossz irányban, rossz helyen.
								
								Az 
								állampapírok, a legjobb iparvállalatok 
								részvényei, a kölcsönbankok pénztári jegyei, 
								mind kivétel nélkül, nem hogy �estek�, de 
								megszűntek lenni, a nullára szálltak.
								
								S minő 
								irtóztató kép a közéletben!
								
								A piacok 
								telve gyármunkásokkal, kiket munkaadóik 
								ezerével eresztettek szélnek. A bezárt 
								pékboltok, mészárszékek előtt éhes néptömeg, 
								mely értéktelenné lett pénzjegyeiért kenyeret, 
								húst követel. A fővárosoknak minden utcáin egész 
								sorszámra a bezárt boltok; mintha örök 
								nagypéntek volna. A vasutakon semmi közlekedés, 
								a föld terményeire semmi vevő. Nincsen min 
								vásároljanak, ha már az arany sem arany.
								
								Itt a 
								kutya elásva.
								
								Az osztrák 
								bank kincseiben nemcsak az osztrákok voltak 
								meglopva, hanem ki volt lopva a föld minden 
								színű embereinek kebléből a szív, fejéből az ész. 
								Megbódult minden ember, és szaladt a saját házát 
								felgyújtani. Minden országban megrohanta a 
								közönség a bankokat, a takarékpénztárakat, a 
								bankárokat, követelte betéteit vissza, egyszerre 
								és viharosan, s ez őrjöngő boszorkányszombatban 
								táncra kellett kerekedni a becsületesnek a 
								gazemberrel, szilárdnak a szédelgővel, a 
								hitelező is repült, az adós is repült a 
								forgószélben, s nem volt senki alatt többé föld!
								
								A brassói 
								utcaszegletek �padjain� aranyat beváltó kupectől 
								elkezdve fel a Rothschild-házak 
								?világhatalmú 
								főnökeiig minden pénzüzér egy színvonalra 
								jutott: egyik sem tudta, hogy pénz-e az, amit 
								még a fiókjában őriz vagy szemét.  Itt 
								a filoszemita csúsztatás! Jókai a Rotschild 
								házakat is a vesztesek közé sorolja. Az 
								angol bankok �folyószámla� [contocorrent] 
								üzletei kibonyolíthatlan káosszá zürődtek össze: 
								a tengernyi csekkeket egyszerre minden ember be 
								akarta váltani, a letétek, ha értékpapír, 
								kidobattak a piacra; ha tőkepénz, tömegesen 
								visszavonattak; ki mit megmenthetett a pénzéből, 
								arra ráült, tovább nem adta; a földbirtok, a 
								lakházak értéke a nevetségig alásüllyedt; nagy 
								birtokok, paloták kerültek a kalapács alá, s 
								tizedrésznyi adósságért negyedrész áron 
								árvereztettek el, s három nap múlva már a vevő 
								is bankrott volt, mert a megvásárolt birtok még 
								felével alászállt; Amerikából ezerhatszáz bank 
								fizetés felfüg gesztéséről értesített a távírda 
								és a légjárók; a nagy liga roppant tőkepénze 
								egyszerre szétfoszlott, mint a köd; nem gondolt 
								már senki arra, hogy az Otthon társaságot 
								megbuktassa; bukik az már, ha bukandó, magától 
								is; sietett minden pénzkirály a saját 
								magánvagyonát védelmezni; megszűnt a 
								pénzpiacon minden érdekközösség, minden 
								tájékozás. Világromlás volt ez!
								
								S a 
								romlást nem csak a pénzvilág érezte teljes 
								mértékében: eleintén csak azok az emberek, akik 
								kereskednek, akik kockáztatnak, tőkepénz, 
								pénzforgatás után élnek; eleinte még a népesség 
								egyes osztályai bizonyos nemével a kárörömnek 
								szemlélték az olymp bukását, azt mondták: 
								�Minket nem ér ez el! Urakat és szegény 
								embereket, kik esszük azt, amit a föld adott; 
								tenyerünkben van az igazi arany, a munkaerő; 
								ez soha nem veszti értékét!� De nagyon 
								csalatkoztak, mikor ezt mondták, a vihar nem 
								hagyta még a fűszálat sem összetöretlen: a 
								földmívesnek elvették a szájába tevő falatot 
								adóhátralékban, s lefoglalták lábán a gabonáját 
								potom tartozásokért; a kézműves üres piacon 
								ütötte fel sátorát, senki sem jött vásárolni...
								
								Ilyen a 
								világ képe, mikor egyszerre eltűnik 
								mindenünnen a pénz!
								
								Úgy 
								kacagott e világromláson a 'Néva melletti démon': 
								nála már nem lett e vihar által rosszabbá semmi� 
								
								No, itt a 
								csúsztatás! Amerika már fel volt fedezve, amikor 
								Jókai látomásait írta. [Már lezaljott Solymosi 
								Eszter pere, a "vérvádper" amibe Jókai alaposan 
								beleártotta maghát és alaposan mellé is 
								tenyerelt íz antiszemitizmussal kap csolatos 
								próféciájával. ...] Tudnia kellett, hogy a démon 
								a Hudson folyó mellett tanyázik, ahol New York 
								fekszik, barlangja pedig a Wall Street.
								
								De Jókai 
								'Mazrur' 
								személyében testesiti meg a démont, aki 
								megoldást igér, de nem nyújt. És ekkor a 
								megcsalatott népnél 
								"a 
								 megcsalatkozott reményre még lázasabb 
								paroxizmusa következett a kétségbeesésnek. A 
								nép háborút ordított 
								
								Oroszország 
								ellen, s Mazrurt akasztófára követelte"  Ez 
								mintha a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 
								víziója lenne. Vagy Jókai már akkor (?) tudott 
								valamit? Anticipálta a forradalmat? Hát ez 
								érdekes!
								
								Jókai és a 
								mű érdeme a pénzügyi válság okainak, 
								történéseinek és következményeinek démoni 
								hűséggel történt ábrázolása. Amit írt, a 
								lényeget illetően, ijesztő párhuzamokat mutat a 
								jelenlegi "pénzügyi válsággal". Más kérdés, hogy 
								a lepecsételt aranyzsákok kiürítésének ma már új 
								módszerei vannak, amelyeket Jókai nem láthatott 
								előre. Ő valami boszorkányságot, varázslatot 
								sejttet, holott csupán egy több lépcsőben, 
								rafináltan, eltervezett csalási manőver
								ről van szó, amit Soros "a pénz 
								alkímiájának" nevez.
								
								A globális 
								tolvajlás FED-del kezdődött... 
								"A 
								Federal Reserve rendszert az 
								
								1913. 
								december 23-án 
								
								elfogadott 
								
								Federal 
								Reserve-törvény 
								hozta létre. A Federal Reserve Bankok 
								
								1914. 
								november 16-án 
								kezd ték meg működésüket. A törvény egyúttal 
								megnyitotta az utat a 
								
								Federal 
								Reserve bankjegyek 
								kibocsátása előtt. A bankjegyeket a Reserve 
								Bankok bocsátották ki és a pénzintézeteken 
								keresztül forgalomba kerültek.Eltérően az 
								államilag kontrollált jegy bankok többségétől, a 
								Federal Reserve 'vegyes' állami-privát 
								rendszerű. 
								
								Elnöke
								
								jelen 
								leg [2008
								
								
								novembere] 
								
								Ben 
								'Shalom' Bernanke.
								
								Hogy az úr 
								mifajta lehet, töprengjenek rajta az 
								antiszemiták. Ami viszont a rendszer "vegyes" 
								jellegét illeti, kb. annyira lett  vegyes, mint 
								a Kohn úr által hamisított libafasirt, melynek 
								keverési aránya egy liba - egy ló volt... Az a 
								kapkodás amivel Obama igyekszik a pénzügyi 
								ellenőrzés kapcsolótáblája közelébe férkőzni 
								igazolja, hogy az államnak sem rálátása sem 
								ráhatása nem volt a FED machinációira.
								
								Az 
								amerikaiak már 1913-ban is "világ léptékben" 
								gondolkodtak. Évtizedekig mesterkedtek azon, 
								hogy szélhámos bankrendszerüket rálőcsöljék a 
								világ államaira, népeire. Sikerült! Létrejött
								
								a 
								
								Bretton
								
								
								Woods-i 
								konferencia
								
								után 
								létrehozott világgazdasági rendszer. Lényege az 
								volt, hogy szabályozta a világ legerősebb ipari 
								hatalmainak keres kedelmi és pénzügyi 
								kapcsolatait. A rendszer volt az első példa a
								
								
								történelemben
								
								arra, 
								hogy tárgyalásokkal hoztak létre egy 
								
								
								
								monetáris 
								rendszert, amely független államok közti 
								pénzügyi kapcsolatokat szabályoz.
								
								44 
								szövetséges állam 730 küldötte tárgyalt a 
								
								
								Mount 
								Washington Hotelben 
								az 
								
								
								Egyesült Nemzetek Monetáris és
								
								
								
								Finanszírozási Konferenciáján.
								
								1944.
								
								
								júliusának 
								első három hetében a küldöttek megegyezésre 
								jutottak, és aláírták a 
								Bretton 
								Woods-i Egyezményeket.
								
								Ma már 
								nyilvánavó, hogy Amerika hamiskártyásként ült az 
								asztalhoz és kezdettől cinkelt lapokkal 
								játszott.
								
								Az 
								egyezmény keretén belül létrehozták az 
								
								
								
								Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot
								
								[IBRD], 
								amely ma a 
								
								Világbank-csoport 
								öt szervezetének egyike és a 
								
								
								Nemzetközi Valutaalapot
								
								[IMF].
								
								IMF (!) 
								ugye milyen ismerősen és kedvesen hangzik ez a 
								név...
								
								Olyan 
								szabályrendszert, intézményeket állítottak föl, 
								valamint olyan eljárásokat vezettek be, amik a 
								nemzetközi pénzügyi rendszert voltak hivatottak 
								szabályozni. Ez említett intézmények 
								
								1946 
								után léptek működésbe, miután elégséges számú 
								tagállam ratifikálta létrehozásukat.
								
								A 
								Bretton Woods-i rendszerben minden ország 
								kötelessége volt a monetáris politika 
								elfogadása, ami meghatározta valutájának 
								[rögzített] átváltási arányát az aranyhoz mérve 
								[±1 százalékpontos eltérés volt lehetséges]. Az 
								IMF dolga volt többek között a 
								fizetésimérleg-hiányok ideiglenes 
								'befoltozása' is. ... A dollár a nemzetközi 
								áruforgalom elfogadott közvetítője és általános 
								tartalékvaluta lett. Ha az országok több dollárt 
								halmoztak fel, mint amennyit felhasználni 
								képesek voltak, az USA-ban bármikor aranyra 
								válthatták. Mivel azonban az USA-nak 
								tartósan magas volt a kereskedelmi többlete, 
								kezdetben kicsi volt annak a veszélye, hogy az 
								amerikai aranytartalékok kimerülnek.
								
								A piló 
								tajáték kezd így müködni. Eleinte minden jól 
								megy... De Amerika mindig is szeretett 
								háborúzni, amelyhez - mint tudjuk - három dolog 
								kell... 
								Bretton 
								Woods a vietnami háború idején ingott meg, 
								amikor az USA több milliárd dollárt költött a 
								háborúra, és kereskedelmi hiányt halmozott fel, 
								ami elindította az inflációt. Az államok [a 
								tagállamok]  megpróbálták a felülértékelt 
								dollárjukat nyugatnémet márkára átváltani, erre 
								válaszul Richard Nixon elnök előbb becsukta 
								az arany kaput, majd felkérte Nyugat-Európát 
								és Japánt, hogy egyezzenek bele új átváltási 
								árfolyamba, amelyben a dollár keve sebbet ér, 
								mint az arany; a jen és a nyugatnémet márka 
								pedig kevesebbet, mint a dollár. ... Nixon 
								sikerrel járt, de stabil árfolyamrendszer nem 
								jött létre. Az árfolyamok ingadozni kezdtek. 
								Amikor pedig az 1970-es évek végén az infláció 
								nőtt, a rendszer 'megbillent'.
 
								
								Azután...
								
								A 
								növekvő feszültségek miatt a rendszer 
								
								1971-ben
								összeomlott (!!!), miután az 
								
								
								
								Egyesült Államok 
								fölfüggesztette a 
								
								
								dollár
								
								
								aranyhoz
								
								
								rögzített 
								
								
								árfolyamát 
								(!!!).
								
								Gondolom, 
								tetszenek érteni!? A pénzügyi rendszer valuta 
								[deviza] elszámolásai addig dollárban történtek. 
								A partnerek az arany, unciánként kalkulált 
								árához viszonyitottan, "addig", minden 
								pillanatban tudhatták, mi mennyi? Ettől kezdve 
								bekövetkezett az az állapot, amit Jókai oly 
								művészileg ábrázol:
								
								"...sok romláson ment már keresztül a világ a
								pénz miatt ... de oly csapás még nem 
								érte, mint mikor azt fölfedezték, hogy az 
								osztrák nem zeti bank trezorjaiban a kincs: 
								hamis pénz. 
								Ezt az 
								"idilli" állapotot persze a mai viszonyokra 
								vetítve kell szemlélni, de csak annyiban, hogy 
								Ausztria helyébe egyszerüen be kell 
								helyettesiteni Amerikát. A többi szinte szó 
								szerint passzol. Amerika a nagy átverést 
								annakidején "szabad" államok közötti szerződések 
								útján hajtotta végre. Mit tetszenek gondolni, 
								hány állam véleményét kérte ki mielőtt a 
								rendszerből kivonta az aranyfedezetet? Egyét 
								sem. Egyszerüen csak kijelentette, mint a 
								Pásztorok A "Pál utcai fiúkban": "einstand", és 
								vitte a golyókat, azaz a tagtársak pénzének 
								fedezetét.
								
								A rendszer 
								összeomlott ugyan, de nem mult ki. 
								Főnixmadárként támadt fel - valahogyan "Bretton 
								Woods II" cégnév alatt. És mi lett ezután? 
								Az 1971-es összeomlás talán olyan belátásra 
								bírta Amerikát, hogy csinján kellene háborús 
								kodnia, békeidőben? Á dehogy! A Szovjetunió 
								széttépése után Amerika páratlan méretű 
								fegyverke zésbe kezdett, ki ellen (?), mi ellen 
								(?). Persze az esztelen fegyverkezés önmagában 
								nem biztositéka az igazi "boomnak" ehhez háború 
								kell! Előbb öbölháború, utána totális háború 
								Irak ellen. Ez utóbbi koholt vádak alap ján. Egy 
								honlapon látható az őrülten pörgő szerkezet, 
								amely az iraki hábo rú költségeit jelzi 
								másodpercenként. A számláló állása 2009.03.25- 
								én 20:47-kor a következő volt. [Lásd 
								jobboldalon.] Nem tudom az afganisztáni 
								háborunak van e ilyen pörgettyűje. Ha van, az is 
								nyilván darál dereka san.  Ennek ellenére vannak 
								"pali államok", amelyek tőkéjüket amerikai 
								bankokba fektetik be. Kina pl. ötszázmilliárd 
								dollárt. Az - eddig - a következőképp müködött.
								
								"...Mindez 
								lehetővé tette az amerikai adók alacsonyan 
								tartását és a jóléti intézkedések meghozatalát, 
								miközben a dollár nemzetközi valuta maradhatott. 
								A BW II. nélkül az USA nem viselhetne hadat 
								Irakban és Afganisztánban úgy, hogy nem növeli 
								az adókat."
								
								Mi sem természetesebb, minthogy a második "Woodsnak" 
								is össze kell omlania. Persze előbb Amerika 
								pénzügyi rend szere omlott [omlik] össze. A 
								többi meg akkor, amikor a boruló dominók 
								odaérnek.
								
									
										
										
										"Az Obama-adminisztrációnak már 
										januárban szembe kell néznie a BW II. 
										összeomlásával és új helyzetre kell 
										felkészül nie. Állami beruházásokra van 
										szükség az amerikai ipar 
										versenyképességének növeléséhez, szigorú 
										feltételek mellett támogatni kell az 
										amerikai autógyártást és előnyben 
										részesíteni a 'zöld' iparágakat." 
										
										
										
										
										
										
										Január már reg elmult. A dűledező 
										kártyavár még "szilárdan" áll... Így 
										Obamának módja van merengeni az iraki 
										kivonuláson. Afganisztánban pedig "erősit". 
										Újabb csapatokat vezényel a húsdarálóba. 
										A taxiórák pörgésével vajmi keveset 
										törődik. Töketlenkedik Iránnal is. 
										Mindenesetre "okos" húzás volt a 
										szopatós Clinton nejének kinevezése 
										külügyminiszterré, hiszen a hölgyemény, 
										még a választási kampány idején, Irán 
										"eltörléséről" vízionált [akárcsak a 
										gall kakas Sárközy]. 
 
								 
								
								A kérdés, 
								hány nap lesz Obama "száz napja"? 
								"Úgy 
								tűnik, hogy a vezető gazdasági hatalmak a 
								nemzetközi pénzügyi rendszer reformját kívánják, 
								új Bretton Woodsot, mely előre figyelmeztet a 
								közelgő pénzügyi válságra. Valószínű, hogy a 
								dollár közvetítőszerepe megmarad, mert sem az 
								euró, sem a jen nem képes a helyére lépni. A 
								kérdés az, milyen is lesz pontosan �Bretton 
								Woods III�, ami nagymértékben függ az új 
								Obama adminisztráció döntéseitől." 
								Hát 
								ha attól függ, olyan lesz, mint a púpos gyerek a 
								présben, hacsak el nem vetél időközben.
								
								És hogy 
								miért sértegetem könyv-recenzió ürügyén 
								polgártársaimat és önmagamat is? Megmondom.
								
								Hát a 
								Surányi miatt... Az MSZP három díszmadara 
								közül egyedül őt fogadná el a miniszterelnöki 
								bársonyszékben a SZADESZ. Miért tetszik nekik?
								
								
								"1989-ben Magyarországnak 65 tonna aranya 
								volt. A választások után a Magyar Nemzeti Bank 
								élére az SZDSZ-közeli Surányi György 
								került. Surá nyi egyfolytában erőltette az 
								aranykészlet eladását, annak ellenére, hogy ezt 
								valójában a kormánypártok nem akarták. 1999-re 
								összesen 58 tonna aranyat értékesítettek, stb., 
								stb." [Ez ugyan a Magyar Fórumból való, de 
								igaz.]
								
								Surányi 
								tehát a "magyar" 
								
								Mazrur (!) akit 
								a hülye Fletó miniszterelnöknek ajánl és akit a 
								kistestvér is elfogadna. Mire? Hogy aranyat 
								adjon el? Dehát azt már eladta, eladatta.  Mazrur 
								javaslatba hozása provokáció! Fletó - aki 
								egyre inkább hasonlít Néróra, abban a 
								periódusában, amikor a gyufát elővette - balhét 
								akar. Ez  csak azért hiusúlhat meg, merthogy mi 
								mindent eltűrünk, elviselünk - mert buta birkák 
								vagyunk, mivel "nepeschünk" van. 
								
								Vagy mégsem? A jövő század esetleg már nem a 
								nyálas filoszemita széplelkeké? Új jóslatokra, 
								új világképre van szük ség, ahol az összes 
								Mazrur más szereposztást kap? Úgy legyen!
								
								
								2009.03.25.
								
								
								Sz. Gy.