Élni és nem 
			halni: Luther
			(Luther 95 tételével)
			
				
			2010-05-06.
			
			Nagy Sándor "Naleksz" 
			(keresztyén újságíró, tervező, a Hírháttér munkatársa)
			 
			
			Élni és nem halni: LUTHER
			Földünk 
			emberisége kevés olyan egyedével fajsúlyoztatta magát az 
			univerzumban, mint Luther Márton. Fajunk ilyen volumenű lelki 
			mentsvárai térben és időben messze találhatóak, de a kiállás minden 
			esetben ugyanaz: mindenki igazságáért akár egyedül és csak látszólag 
			reménytelenül a sötéten uralkodó, elnyomó és kizsákmányoló tömegek 
			ellen.
			
			
			
			Luther 
			társadalmi megértettségének forradalmi fokát erősen megalapozták 
			olyan korábban élt mozgalmi emberek (előreformátorok), akik közös 
			alapról indultak el. Ez az alap nem a klérus által hirdetett és 
			engedélyezett tan volt, hanem az egyedül érvényes és zsinórmértéknek 
			tekintett Biblia, az Isten beszéde.
			Előreformátor 
			volt a tudós Wiclif János (John Wyclif) is, aki 1360-tól az oxfordi 
			egyetem tanársegédje. Ő 19 tételben szólal fel a kiátkozások, a 
			szentek és a szentképek tisztelete ellen. Ez utóbbit meg kell 
			ismételni még egyszer a mai magyar szentistvánozóknak, 
			szentkoronázóknak: a szentek és a szentképek tisztelete ellen. Ő is 
			a Bibliát ismerte el egyedüli hitbeli kútfőnek; le is fordította 
			angolra. Halála után harminc évvel kiátkozták, csontjait kiásták és 
			elégették.
			Wiclif 
			hatására kezdett Husz János (Jan Hus, nevét – amely ”ludat” jelent – 
			szülővárosáról, a csehországi Husinecről kapta) 1402-től Prágában, a 
			Betlehem kápolnában bibliatanításokat hirdetni. 1414-ben Konstanzban 
			– a császári menlevél ellenére – a klérus bebörtönöztette és máglyán 
			elégette. Husz János élettörténete már-már Luther száz évvel későbbi 
			fellépésének főpróbája volt. Amolyan demo verzió. Később egyenesen 
			az a legenda járta, hogy Husz e szavakat intézte hóhérjához: „Most 
			megégettek egy libát, de száz év múlva olyan hattyú jön el hozzátok, 
			akit sem megsütni, sem megfőzni nem tudtok!”
			A hajdani 
			firenzei szerzetes, Savonarola Jeromos működése a reformáció 
			küszöbére esik; 1495-től 4 éven át uralkodott a városon, fanatizált 
			híveivel és gyermekekből szervezett hadseregével. VI. Sándor, a 
			legromlottabb pápa bíbornoki kalappal kínálta meg, de akasztásra és 
			máglyahalálra ítélték, és hamvait az Arno folyóba szórták.
			
			
			
			Luther, aki 
			utóbb elnyerte a „német Herkules” nevet, az észak-németországi 
			Eislebenben született, feltehetően 1483-ban. Apja bányász és sikeres 
			üzleteket kötő ember volt és biztosította fiának a jó nevelést, 
			akinek nem volt túl nagy tehetsége a tudományhoz, mert amikor 18 
			évesen levizsgázott, 57 diák mezőnyében a 30. legjobb eredménnyel 
			„büszkélkedhetett”.
			Annál 
			lelkiismeretesebb(!!!) volt azonban, s ezért az erfurti egyetemre 
			küldték, amely az egyik legelőkelőbb helynek számított a korabeli 
			Németországban. Apja abban reménykedett, hogy társadalmi helyzetét 
			is bebetonozhatja, ha fiát ügyvédnek taníttatja. Luther azonban 
			1505-ben, 21 évesen szakított végleg a világi hívságokkal. Menekülve 
			egy szörnyű vihar elől, ígéretet tett fohászában, ha túléli 
			szerzetesnek áll. A vihar elcsendesedett, ágostonrendi szerzetesnek 
			állt, két évre rá pappá szentelték, de a papi hivatáshoz túl nemes 
			lélek volt. Az első istentisztelet alkalmával leblokkolt, iszonyat 
			vett rajta erőt, hogy ő, a halandó ember egyáltalán megszólíthatja 
			szörnyűségesen fenséges Istenét.
			1510-ben 
			Luther zarándokútra indult Rómába. A Szent Lépcsőn tett korabeli 
			szokás szerinti szertartás nem győzte meg arról, hogy bűnbánó 
			lelkének összes bűne eltöröltetett. Lett volna erre persze egy 
			praktikusabb megoldás is: csak egy búcsúcédulát kellett volna venni.
			Luther korában 
			a megváltócédulák árusítása olyan sátáni ötlet volt, ami az évezred 
			bizniszét kínálta, csekély befektetéssel, kockázatmentes profittal, 
			bármilyen konkurencia eleve kizárásával és az ügyfelek (fejmosott 
			mindenki) garantált elégedettségével. 
			Kezdetben 
			búcsúcédulákért a pápa bizonyos pénzösszeg lefizetése ellenében 
			elengedte az imák elmondásából, böjtölésből és zarándoklatokból álló 
			egyházi büntetést (az ún. penitenciát) a bűnüket bánó bűnösöknek. 
			Később búcsúcédulákat árusítottak a halottak több-kevesebb évi 
			purgatóriumi szenvedéseinek a pénzbeli megváltására is. Luther 
			idejében már teljes gőzzel üzemelt az üzlet, azaz nemcsak élő 
			emberekre lehetett kiváltani a papok által hazudott kegyet, hanem 
			halottakra is. 
			1517-ben X. 
			Leó pápa a Szent Péter bazilika felépítésére búcsúcédulákat bocsát 
			ki. Albert mainzi érsek (akinek kapzsiságára jellemző, hogy csak ő 
			közel tízezer ereklyét és negyvenkét "szent" egész testét mondhatta 
			magáénak, ami az egyház által pontosan meghatározott értékrend 
			szerint 40 millió évi purgatóriumi szenvedés megváltására volt elég)
			kapta a feladatot, hogy 
			Németország középső és keleti felében megszervezze a búcsúcédulák 
			árusítását. A pápa
			átengedte neki a jövedelem 
			felét, a többivel pedig adósságát törlesztette a Fugger bankháznak. 
			A búcsúcédula-árusító szerzeteseket Fugger ügynökök kísérték, és a 
			kegyes adományok felét azonnal le is foglalták. 
			A pápa és a 
			Fuggerek közös ügyleteit a kisebb tartományurak nem nézték jó 
			szemmel, de nem merték kikezdeni. Tehetetlenül nézték, hogy a papok 
			és uzsorások osztoznak azon a pénzen, amit ők szerettek volna 
			megkaparintani.
			Az akkor 
			általában prédikációkban dübörgő marketing dörzsölt reklámszlogenje 
			népszerű rigmus volt:
			Mikor 
			hallod, hogy az érme a perselybe hullik,
			A lélek a tisztítótűzből azonmód kiugrik.
			Naná, hogy aki 
			csak tehette - révült állapotában - inkább kétszer, mint egyszer se 
			alapon vásárolt be a búcsúból: az élők mellett az összes elhunyt 
			szeretteit kiváltatta, bele sem gondolva abba, hogy pl. az élő vagy 
			holt már ezt életében esetleg megtette vagy esetleg más hozzátartozó 
			is igyekezett már a pokol torkolatából kirángatni a szerencsétlen 
			odavalót.
			Kereskedők és 
			tőkések is szívesen fektettek pénzt a „szent” üzletbe, a 
			legmodernebb technikát is felhasználták, így Gutenberg műhelyének 
			első ismert nyomtatványa éppen a búcsúcédula volt és a "haláltánc" 
			metszet.
			
			
			
			Bölcs Frigyes 
			szász választófejedelem, "a fejedelmek között a legműveltebb és a 
			műveltek között fejedelem" kastélyt, vártemplomot építtetett 
			Wittenbergben. 1502-ben egyetemet alapított, ahol kora legjobb 
			tudósait gyűjtötte össze. Eléggé erősnek érezte magát ahhoz, hogy 
			kitiltsa országából a búcsúárusokat. Ezért jó néven vette, hogy a 
			védelme alatt álló wittenbergi egyetem erkölcsfilozófia-professzora, 
			Luther Márton felemelte szavát a búcsúárusítás ellen.
			Luther 1517 
			október 31.-én vitaindító célzattal a várkapura kifüggesztette a 
			maga 95 pontját. Vagyis azonnal olyan 95 ponttal nyitott, amiből 
			egyet sem mert félelemből vagy egyet sem tudott butaságból kimondani 
			szűk és széles környezete.
			
			
			
			Luther a 
			teológia tudományok doktora is volt, emellett tudta milyen a teljes 
			nélkülözés, az önsanyargatás, sőt az önkorbácsoló szerzetesi élet. 
			Olyan világos, egymásra épülő és egymást bizonyító pontokat 
			fektetett le, hogy azokkal csak egy sültbolond állt le vitázni. 
			Csakhogy már akkor sem csak egy sültbolond akadt. Volt belőlük 
			rendesen; több millió.
			Luther 
			közvetlen ellenfele, a helybéli megváltócédula-felelős, Johann 
			Tetzel (Albert mainzi érsek szorgos ügynöke) a lutheri 95 pontra még 
			válaszolt a maga 106 pontjával. Vállalta a nyilvánosság előtt zajló 
			megmérettetést, ám ez a nemes ellenfelekre jellemző stratégia hamar 
			fordulatot vett, mivel az ő pontjait valamiképp senki sem olvasta.
			Betolta 
			fiókjának legmélyebb részébe Luther leleplező dokumentumát, majd 
			egyszerűen megkukult, titkosított és hozott egy olyan döntést, 
			aminek semmi köze sincs a tényfeltáró beadványhoz, csak egy célja 
			van: a „mitugrász” ellenfelet kiiktatni, azaz közhatalmi erőkkel 
			kivégeztetni. Egy mai informatikai hasonlattal élve: ha akkor 
			Luthernek lett volna egy közérdekű honlapja, Tetzel biztos mindent 
			megmozgatva csak a betiltásán fáradozott volna, lett volna a szerver 
			akár egy másik kontinensen.
			
			
			
			Tehát Tetzel 
			vérében is ott voltak azok a júdási antitestek, amelyek a fülkagyló 
			bőrének vérerein keresztül közvetlenül súgják az agyba, hogy „akár 
			mindenki pusztuljon, csak én még egy napot élhessek a piszkosságaim 
			gyakorlásával!”. Az önakasztásnál is szánalmasabb vége lett 
			életének: haláláig a lincseléstől rettegve, bezárva döglődött saját 
			falai között.
			A sötét 
			középkor teljes hatásfokkal működő gyilkoló gépezete az inkvizíció 
			volt. Két egymással szemben forgó fogaskerékként az egyházi és 
			állami hatalmasságok (jelen esetben X. Leo és V. Károly) 
			összejátszásaikkal – önkényes akarataiknak megfelelően - bárkit 
			ledaráltak. Luther híre feléjük viharfelhőként tornyosulva jutott 
			el.
			
			
			
			A pápa 
			megparancsolta Luthernek, hogy jelenjen meg Rómában, és védje meg 
			magát az eretnekség vádjával szemben, ám Bölcs Frigyes az újdonsült 
			üstökös pártjára állt, és védelmébe vette. 
			Luther nem 
			ment Rómába, 1520-ban diákjai előtt Wittenberg kapujánál nyilvánosan 
			elégette a pápa kiátkozó bulláját. Nem halt hát meg, mert esze 
			ágában sem volt meghalni és ezért úgy, ahogy az emberek legtöbbje, 
			bizony a mai napig sem halt meg. 
			
			
			
			V. Károly 
			császár az 1521 évi birodalmi gyűlésen kijelentette, hogy ha 
			egyetlen szerzetes áll szemben az egész kereszténységgel, akkor 
			nyilván az az egyetlen szerzetes van tévedésben, mert az 
			elgondolhatatlan, hogy az elmúlt 1000 év során az egész egyház 
			tévedett, méghozzá folyamatosan. Ezután Luthert eretneknek 
			nyilvánította. Bölcs Frigyes ismét megmentette és kimenekítette a 
			gyűlésen jelenlévő Luthert.
			Ezután míg a 
			birodalom a vallási mozgalom nyomán kibontakozó parasztlázongásoktól 
			forrongott, a római katolikus egyház is majdnem belebukott a mocskos 
			üzletbe. Ez óriási érvágást és tekintélyvesztést hozott az addig 
			megrendíthetetlennek hitt intézményrendszerben.
			Miután Luther 
			kinyilvánította, hogy a cölibátust Isten szolgáitól nem lehet 
			megkövetelni, elvette a szintén pap és szerzetes, apácarendjét 
			elhagyó Borai Katalint (Katherine von Bora). Hat gyermekük született 
			és mellettük volt még tizenegy unokatestvér és válogatott árva. 
			Luther ajtaja mindig nyitva állt a nélkülözők előtt, habár látogatói 
			a házát némelykor túl zajosnak találták. Sőt néha már Katherine-nek 
			kellett elküldenie férje egyes vendégeit, hiszen ők is túl szegények 
			voltak, semhogy mindenkin segíthettek volna. Luther ugyanis 
			könyveiért (1517-től három nyomdászt is ellátott állandó munkával) 
			semmilyen ellenszolgáltatást nem fogadott el, hiszen ezeket Jézus 
			Krisztus kedvéért írta. Egyetemi fizetése pedig nem verte az egeket.
			Mára a 
			halmozottan jelenlevő, működéseikben előttünk titkosított, 
			szintetikus „istenek” világát éljük. A sötétség burkában raboskodó 
			almabolygónk felületén a szárazföld - vagyis az emberiség 
			bioszférája - szabadon ki van téve a láthatatlan féregfogak mohó 
			harapásának.
			
			
			
			Ilyen irtó 
			hatások ellen emberi lényként szinte lehetetlen védelmet jelentő 
			várat építeni. Anyagnak hitt matériával nem is lehet. Luthernek 
			tiszta, azaz burkon kívüli, kozmikus fényből eredő gondolataival 
			sikerült. Sikerült, mert szerencsénkre nem mindenhatóak az 
			emberiséget csak pusztító ellenséges erők. A Legfőbb Hatalom ellenük 
			védettséget és világszenzációt kirobbantó bűvkört adhat.
			
			 
			Felhasznált 
			források:
			Jonathan 
			Hill: A keresztény gondolkodás története – 2003, (Hungarian 
			translation: Boldizsár Fejérvári, 2005 – Athenaeum 2000 Kiadó);
			Nerada 
			Mátyás: A reformáció és előzményei - 2006. október
			
			Melléklet:
			
			A 
			95 TÉTEL
			
			Írta 
			és közzétette LUTHER MÁRTON (1483-1546) német reformátor 1517. 
			október 31-én Wittenbergben, a vártemplom kapujára szögezve.
			
			Az igazság kiderítése és igyekezetétől indítva, megvitatásra 
			kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton 
			atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott 
			ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem 
			jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg 
			távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen.
			
			
			1.  Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: "Térjetek meg!" - azt 
			akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen (Mt 4,17).
			
			2.  Ezt az igét nem vonatkoztathatjuk a bűnbánat szentségi 
			gyakorlására, azaz a bűnvallásra és a jóvátételre, ami a papok 
			közreműködésével történik.
			
			3.  De nem is vonatkoztathatjuk kizárólag csak a belső bűnbánatra, 
			mert a szív töredelme mit sem ér, ha nem hozza magával külsőleg a 
			bűnös mivoltunk elleni sokoldalú halálos küzdelmet.
			
			4.  Ez a gyötrődő küzdelem tehát mindaddig tart, míg az ember 
			gyűlöli vétkes önmagát (ez az igazi belső bűnbánat), vagyis a 
			mennyek országába való bemenetelig.
			
			5.  A pápa nem akar senkit mentesíteni és nem is mentesít a jóvátevő 
			bűnhődéstől, hanem csak attól, amit saját illetékességében vagy az 
			egyházi jogszabályok szerint maga rótt ki.
			
			6.  A pápa nem bocsáthat meg másként egyetlen vétket sem, csak 
			azáltal, hogy azt Istentől megbocsátottnak jelenti ki és fogadja el. 
			Viszont kétség kívül megbocsáthatja az ő számára fenntartott 
			eseteket: ezek semmibevétele esetén a vétkesség kétség kívül 
			megmarad.
			
			7.  Isten senkinek nem bocsátja meg vétkét anélkül, hogy 
			egyszersmind alá ne vetné a megalázkodót mindenben a helyette eljáró 
			papnak.
			
			8.  A bűnbánati egyházjogszabályok csak az élőkre érvényesek, és 
			azok szerint haldoklókra semmit sem szabad kiróni.
			
			9.  Ennélfogva jót tesz velünk a Szentlélek a pápa által, mikor (a 
			pápa) a rendelkezéseiben mindig kivétellé teszi a halál óráját és a 
			szükséghelyzetet.
			
			10.  Képzetlenül és hibásan járnak el azok a papok, akik a 
			haldoklóktól egyházjogszabály szerinti bűnbánati teljesítményt 
			követelnek a purgatóriumban.
			
			11.  Bizonyosnak tűnik, hogy azt a konkolyt, hogy az egyházjog 
			szerinti jóvátevő bűnhődést át lehet változatni purgatóriumbeli 
			bűnhődésre, akkor hintették el, mikor a püspökök aludtak.
			
			12.  Régente az egyház által meghatározott büntetéseket nem a 
			feloldozás után, hanem a feloldozást megelőzően szabták ki, hogy 
			ezzel próbára tegyék a töredelem őszinte voltát.
			
			13.  A haldoklók halálukért mindennel megfizetnek, és az egyházjogi 
			szabályok számára már halottak, joggal illeti meg őket az azoktól 
			való feloldás.
			
			14.  A haldoklóban lelki épségének és szeretetének tökéletlensége 
			szükségképpen nagy félelmet támaszt, annál nagyobbat, minél 
			tökéletlenebb volt.
			
			15.  Ez a félelem és borzadás magában is elég (hogy mást ne mondjak) 
			a purgatóriumi szenvedést előidézni, mivel a reménytelenség 
			borzalmával határos.
			
			16.  Láthatjuk, hogy a pokol, a purgatórium és menny úgy különbözik 
			egymástól, mint reményvesztés, a kétséggel küzdés és a biztonság.
			
			17.  Látható, hogy a lelkeknek a purgatóriumban arra van szükségük, 
			hogy mind félelmük fogyjon, mind szeretetük szaporodjék.
			
			18.  Nem látszik bizonyítottnak sem érvekkel sem szentírási 
			helyekkel, hogy (a purgatóriumban lévő lelkek) kívül lennének a 
			szeretetet kiérdemlő vagy azt fokozó állapoton (Isten irgalmán).
			
			19.  De az sem látszik bizonyítottnak, hogy legalábbis mindnyájan 
			biztosak és biztonságban vannak boldogságra jutásuk felől, jóllehet 
			mi ebben teljesen bizonyosak vagyunk.
			
			20.  Tehát a pápa a minden bűnhődés teljes elengedésén nem 
			egyszerűen minden bűnhődés elengedését érti, hanem csak az általa 
			kiróttét.
			
			21.  Tehát tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt mondják, hogy a 
			pápa bűnhődés elengedése ez embert minden bűnhődéstől feloldja és 
			megmenti.
			
			22.  Éppenséggel semmit nem enged el a purgatóriumban levő 
			lelkeknek, amit ebben az életben kellett volna az egyházi 
			jogszabályok szerint teljesíteniük.
			
			23.  Ha valaki egyáltalán megkaphatja minden bűnhődése valamilyen 
			elengedését, akkor biztos, hogy ezt csak a legtökéletesebbek 
			kaphatják meg, tehát igen kevesen.
			
			24.  Természetesen az emberek legnagyobb részét becsapják, amikor 
			nagy hanggal, minden megkülönböztetés nélkül ígérik meg nekik a 
			bűnhődés feloldását.
			
			25.  Amilyen hatalma van a pápának a purgatórium felett, ugyanolyan 
			hatalma van bármely püspöknek vagy lelkésznek a maga püspökségében, 
			illetve gyülekezetében.
			
			26.  Nagyon jól teszi a pápa, hogy a (purgatóriumban lévő) lelkeknek 
			nem a kulcsok hatalmával ad elengedést, (amivel (ott) nem 
			rendelkezik), hanem közbenjáró könyörgés által.
			
			27.  Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a 
			ládába dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll.
			
			28.  Csak annyi bizonyos, hogy a ládában megcsörrenő pénz által 
			nagyra nőhet a haszonlesés és a kapzsiság. Az egyház közbenjáró 
			szolgálatának eredményessége azonban egyedül Isten jótetszésétől 
			függ.
			
			29.  Ki tudja, hogy vágyódik-e minden purgatóriumban lévő lélek 
			arra, hogy őt onnan kiváltsák? A legenda szerint sem Szeverinusz, 
			sem Paszkálisz (pápák) nem igényelték ezt.
			
			30.  Senki sem biztos a maga töredelmének valódisága felöl, még 
			kevésbé a következmény: a teljes elengedés felől.
			
			31.  Amilyen ritka az igazán bűnbánó ember, épp olyan ritka az 
			igazán elengedést nyerő, vagyis nagyon ritka.
			
			32.  Örök büntetést kapnak tanítóikkal együtt, akik a 
			búcsúcédulákkal biztonságban hiszik magukat az üdvösségük dolgában.
			
			33.  Nagyon kell óvakodnunk azoktól, akik azt mondják, hogy a 
			pápának azok az elengedései (azaz búcsúi) Istennek ama 
			fölbecsülhetetlen ajándék, amely által rendbe jön az ember dolga 
			Istennel.
			
			34.  Ugyanis a búcsúnak ez a kegyelme csak a bűnbánat szentségével 
			(és) ember által kiszabott jóvátevő bűnhődésre vonatkozik.
			
			35.  Nem keresztyénséget prédikálnak, akik azt tanítják, hogy aki 
			lelkeket akar kiváltani vagy gyónási kiváltságot vásárolni, annak 
			nincs szüksége töredelemre.
			
			36.  Minden igazán szívén talált keresztyén részesül a bűnhődésnek 
			és a vétkességnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is.
			
			37.  Aki csak igazi keresztyén, akár élő, akár halott, az részese 
			Krisztus és az anyaszentegyház minden kincsének, s ezt Isten adta 
			néki, búcsúcédula nélkül is.
			
			38.  A (bűnhődés) pápai elengedését és a (kegyelemben) részesítést 
			mégsem szabad semmiképpen sem megvetni, mert az (mint mondtam) az 
			isteni elengedés kinyilvánítása.
			
			39.  A legképzettebb teológusnak is igen nehéz egyszerre 
			megtapasztalnia a nép előtt a bőséges búcsút és az igaz töredelmet.
			
			
			40.  Az igazi töredelem keresi és szereti a bűnhődést, viszont a 
			búcsú bősége elkényelmesít és a bűnhődést gyűlöletessé teszi, 
			legalábbis esetenként.
			
			41.  Óvatosan kell az apostoli (azaz pápai) búcsút prédikálni, 
			nehogy a nép félreértse és elébe helyezze azt a szeretet 
			jócselekedeteinek.
			
			42.  Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa véleménye 
			szerint a búcsúvásárlás semmilyen tekintetben nem állítható egy 
			sorba az irgalmasság cselekedeteivel.
			
			43.  Arra kell tanítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot tesz, aki 
			a szegénynek ad, vagy a rászorulónak kölcsönöz, mint hogyha búcsút 
			vásárol.
			
			44.  Ugyanis a szeretet cselekedete által nő a szeretet és javul az 
			ember, de a búcsú által nem lesz jobb, csak a bűnhődéstől mentesebb.
			
			45.  Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy aki látja a 
			rászorulót és azt elhanyagolva búcsúra költ, az nem a pápa 
			elengedését szerzi meg, hanem Isten rosszallását.
			
			46.  Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy - hacsak nem 
			dúskálnak a fölöslegben - mindazt, ami az élet fönntartásához 
			szükséges, tartsák kötelességüknek házuknépe javára fordítani és 
			semmiképp se pazarolják búcsúkra.
			
			47.  Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a búcsúvásárlás nem 
			parancsolat, hanem szabad döntés dolga.
			
			48.  Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa a búcsúban 
			való részesítéssel inkább az őérte való áhítatos imádkozást akarja 
			elérni sem mint a készpénzt, mert az előbbire nagyobb szüksége van.
			
			49.  Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa búcsúi akkor 
			hasznosak, ha nem beléjük vetjük bizalmunkat. Viszont nagyon 
			ártalmasak, ha általuk elvész az istenfélelmünk.
			
			50.  
			Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy ha a pápa tudna a 
			búcsúhirdetők zsarolásairól, azt akarná, hogy inkább égjen porig 
			Szent Péter bazilikája, mint azt, hogy juhainak bőréből, húsából és 
			csontjából épüljön fel.
			
			51.  Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa, ha szükséges 
			volna, kész lenne (ahogy illik) még Szent Péter bazilikájának 
			eladása árán is saját pénzéből segíteni azokat, akiknek legtöbbjétől 
			némely búcsúhirdetők kicsalják a pénzüket.
			
			52.  Hiábavaló a búcsúcédulák alapján bízni az üdvösségben, még ha a 
			búcsúmegbízott, sőt akár a pápa a saját lelkével kezeskednék is 
			érte.
			
			53.  Krisztus és a pápa ellenségei azok, akik a búcsú hirdetése 
			miatt Isten igéjét más templomokban teljesen elnémítják.
			
			54.  Jogsérelem éri Isten igéjét, ha ugyanabban a prédikációban 
			ugyanannyi vagy több időt szentelünk a búcsúnak, mint Isten igéje 
			hirdetésének.
			
			55.  A pápa gondolata szükségképpen az, hogy ha a csekély értékű 
			búcsút egy haranggal, egy díszfelvonulással és egy szertartással 
			ünneplik, akkor az evangéliumot, ami a legnagyobb dolog, száz 
			haranggal, száz díszfelvonulással, száz szertartással kell hirdetni.
			
			56.  Az egyház kincse, amelyből a pápa, a búcsú nincs eléggé 
			megnevezve, és Krisztus nép is ismeri azt.
			
			57.  Nyilvánvaló, hogy itt nem mulandó javakról van szó, mert azokat 
			sok egyházi szónok nem egykönnyen osztogatja, hanem inkább gyűjti.
			
			58.  De nem is Krisztus és a szentek érdemeiről van szó, hiszen azok 
			mindenkor, a pápa közreműködése nélkül is, munkálják a belső ember 
			számára a kegyelmet, a külső ember számára pedig a keresztet, a 
			halált és a poklot.
			
			59.  Szent Lőrinc ugyan azt mondta, hogy az egyház kincse a 
			szegények, de ő korának szokásos kifejezésével élt.
			
			60.  Nem vakmerőség kimondani, hogy az egyház kincse: az egyház 
			kulcsai (melyeket Krisztus érdeméért kapott).
			
			61.  Világos ugyanis, hogy a bűnhődés elengedésére és a 
			(meghatározott) esetekre (vonatkozóan) elegendő a pápának a saját 
			hatalma.
			
			62.  Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének 
			szent evangéliuma (örömhíre).
			
			63.  De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.
			
			64.  A búcsúk kincsét viszont igen kedvelik, mert utolsókból elsőkké 
			tesz.
			
			65.  Az evangélium kincse olyan háló, amellyel egykor az anyagi 
			javak embereit halászták.
			
			66.  A búcsú kincse pedig olyan háló, amellyel ma az emberek anyagi 
			javait halásszák.
			
			67.  A búcsú, amiről a búcsúhirdetők azt hirdetik, hogy a legnagyobb 
			áldás, - valóban az, de a kereset szempontjából.
			
			68.  Valójában azonban a búcsú az Isten kegyelméhez és a kereszt 
			jóságához mérten a legeslegkisebb dolog.
			
			69.  A püspökök és a lelkipásztorok (jogilag) kötelesek az apostoli 
			búcsú hirdetőit teljes tisztelettel fogadni,
			
			70.  arra, hogy ezek ne a maguk álmait hirdessék a pápa megbízása 
			helyett.
			
			71.  Aki az apostoli búcsú igazsága ellen szól, kiátkozást és 
			gyalázatot érdemel,
			
			72.  de áldott, aki gondosan eljár a búcsúhirdető szavainak önkénye 
			és önfejűsége ellen.
			
			73.  Ahogy a pápa is joggal sújt le villámával azokra, akik a búcsú 
			ügyben bármi módon csalást követnek el,
			
			74.  de sokkal inkább készül villámával lesújtani azokra, akik a 
			búcsúk ürügyén a szent szeretet és a való igazság kijátszásán 
			mesterkednek.
			
			75.  Őrültség azt vélni, hogy a pápai búcsúk akkorák, hogy 
			feloldozhatják az embert, még ha - valaki képtelenséget mondva - az 
			Istenszülőt (Máriát) erőszakolta volna is meg.
			
			76.  Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy a pápai búcsúk a vétkesség 
			tekintetében a búcsú alá eső legkisebb bűnöket sem vehetik el.
			
			77.  Az a szóbeszéd, hogy maga Szent Péter sem adhatna nagyobb 
			kegyelmet, ha ő volna most a pápa - káromlás Szent Péter és a pápa 
			ellen.
			
			78.  Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy neki is és bármelyik pápának is 
			nagyobb erői vannak, tudniillik az evangélium, a gyógyítások 
			kegyelmi ajándékai stb. 1Korinthus 12,9-10. szerint.
			
			79.  Káromlást szól, aki azt állítja, hogy a pápai címerrel ellátva 
			felállított kereszt felér Krisztus keresztjével.
			
			80.  Számot fognak adni azok a püspökök, lelkészek és teológusok, 
			akik tűrik, hogy ilyesmiket prédikáljanak a népnek.
			
			81.  A búcsúról való ilyen önkényes prédikálás azt eredményezi, hogy 
			a tudós férfiaknak sem könnyű a pápa tekintélyét megvédeni a 
			rágalmaktól, vagy éppen az egyszerű hívek fortélyos kérdéseitől.
			
			82.  Például: Miért nem üríti ki a pápa a purgatóriumot szentséges 
			szeretetből és a lelkek oly nagy szüksége miatt, ami minden indíték 
			közt a legigazságosabb - ha számtalan lelket kivált a (Szent Péter) 
			bazilika építésére adott szennyes pénzért, ami igen jelentéktelen 
			indíték erre?
			
			83.  Továbbá: Miért vannak még mindig halotti misék és évforduló 
			ünnepek a lelkekért, és miért nem adják vissza, vagy miért nem 
			engedik visszavenni a halottakért tett adományokat, ha a 
			kiváltottakért való imádság immár a búcsúcédula révén feleslegessé 
			és jogtalanná vált?
			
			84.  Továbbá: Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy 
			megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson 
			egy kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves 
			lelket nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt?
			
			
			85.  
			Továbbá: A bűnhődésre vonatkozó egyházjogi előírások ténylegesen és 
			mint régóta nem alkalmazottak, magukban érvénytelenek és halottak. 
			Miért történik a tőlük való mentesítés pénzzel, búcsúk 
			engedélyezésével, mintha érvényesek és hatályosak volnának?
			
			86.  Továbbá: Miért nem építi föl a pápa - akinek vagyona ma 
			felülmúlja a dúsgazdag (ókori) Crassusok kincsét is - Szent Péternek 
			legalább azt az egy bazilikát inkább a maga pénzéből, mint szegény 
			híveiéből?
			
			87.  Továbbá: Mit enged el vagy mit nyújt a pápa azoknak, akik a 
			tökéletes töredelem által jogosultak a teljes elengedésre és 
			(kegyelemben) részesítésre?
			
			88.  Továbbá: Miből lenne nagyobb haszna az egy háznak, mint abból, 
			ha a pápa - amit most csak egyszer tesz meg - naponta százszor 
			osztana elengedést és (kegyelemben) részesítést a hívek 
			bármelyikének?
			
			89.  Mivel a pápa a lelkek üdvét inkább a búcsúk által keresi, mint 
			a pénz által, miért szünteti meg a már régebben engedélyezett 
			búcsúcédulákat és búcsúkat, mikor azok ugyanolyan hatásosak?
			
			90.  Ha az egyszerű híveknek aggályos érveit puszta hatalommal 
			elnyomjuk és nem értelmes megválaszolással oldjuk fel, azzal az 
			egyházat és a pápát ellenségeik előtt nevetségessé, a keresztyéneket 
			pedig szerencsétlenné tesszük.
			
			91.  Ha tehát a búcsúkat a pápa lelkületének és gondolatának 
			megfelelően hirdetnék, könnyű volna felelni mindezekre (a 
			kérdésekre), sőt fel sem merülnének.
			
			92.  Távozzanak tehát azok a próféták, akik azt mondják Krisztus 
			népének: "Béke, béke." - de nincs béke! (Ezékiel 13,10.16).
			
			93.  Tegyék jól a dolgukat azok a próféták, akik azt mondják 
			Krisztus népének: "Kereszt, kereszt!" - de nincs kereszt!
			
			94.  Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket: Krisztust, 
			bűnhődésen, halálon és poklon át is követni igyekezzenek,
			
			95.  és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem 
			a béke biztonságán át jutnak be a mennybe. 
			 
			
			A 95 
			pontot magyar nyelvre fordította dr. Zsigmondy Árpád latinból két 
			korábbi fordítást is (Takács János 1937, Soproni Líceum 1995) 
			felhasználva. Megjelent 1996-ban L. M. halálának 450. évfordulója 
			alkalmából
			 
			
			
			Nagy Sándor
			Soroksár, 2010. április 28.
			HÍRHÁTTÉR MULTIMÉDIA
								A világot irányító Echelon-Rendszerek 
								magyarul első és kizárólagos leleplezője
								http://hirhatter.com
								Tel. : 30/919-6386 ; 76/320-450
								Elérhetőség: 6000 Kecskemét,  Reptéri út 
					15/b., fsz. 2.
			
				
				
					
			
				
				
					| 
					 
								
															
			
								
															
			  
					Szabó György 
			évente 20 milliárdos Sanoma-cége és vezetői 
					leplezetlenül és folytatólagosan, az Emberiséggel 
			nyíltan kiirtó módon ellenségesek. Láthatóan élvezik a magyarság 
			öngyilkos alantasságát és nyílt, bűnszervezeti anarchiáját.  | 
					
					 
								
															
			   | 
				 
			 
			A Szabó György vezette, az 
			ellenséges titkosszolgálatok által támogatva évi 20 milliárdos 
			bevételre szervezett Sanoma Budapest Zrt. globális 
			terrorszervezet által Karácsonyra betiltott filmlista (Mindet töltse 
			le a
			
			Mozilla Download Helper programmal és terjessze!): 
			 1. A Világkormány totális uralmi technológiája ; 
			 2. Transit és Navstar mögött 
			Babilon, Felül az Ég ; 
			 3. Titok - Elérni egy másik világot 
			(Videoklip) ;  4. 
			2012 - Mielőtt Babilon összeomlott ; 
			 5. Látszat-e a Kozmosz? Lett-e 
			Isten az ember előtt? ; 
			 6. Eleve Elrendelés a popzenében
			(Jelenések Könyve; A NOX-tól a 
			Garbage-ig) ;  7. 
			Abszolút Kontroll! A Trónfosztott Emberiség - Fotonok, Drogok, 
			Nanorobotok ;  8. 
			Az eltussolt repülőkatasztrófa - Magyar állami- és CIA-merénylet 
			Indonéziában
			(A közel 100 halott emlékére) ; 
			 9. A Föld-del(eted) - Együtt az Új Világkorszakba ; 
			10. Titok - Bíró Gergő: A 
		Csitári hegyek alatt - Hírháttér kulcsfilmek  | 
					
			  | 
					
			
				
				
					| 
					 
								
															
			  
					
					Spéder Zoltánék az Echelonista 
			Sanoma, és a világ népei lakosainak tömeges állami megsemmisítéséért 
			izgultak leginkább.  | 
					
					 
								
															
			   | 
				 
			 
			Spéder Zoltán (Magyarország 20 
			leggazdagabb embereinek egyike, az Info Rádiót és a BBC-t is magába olvasztott 
			CEMP-csoport és az Index vezetője, volt Csányi-rezidens) és 
			milliárdos társai által üldözött, zsinórban betiltott életvédelmi 
			filmjeink. Figyeljék, ahogy napi feljelentéseink és őket ért 
			megkereséseink ellenére a CEMP-es Spéder-Kardos-Ziegler-társaság kimondottan az abszolút 
			leplezhetetlen népirtásokért és tömeggyilkosságokért folytatott 
			hajtóvadászatot! Világcsúcs!: 
			 1. 
			WTC-szervezések és repülőmerényletek a globális összeomlásig 
			 2. Karácsonyi 
			milliárdosok, Karácsonyi terrorizmus - Az USA-kormányzat által a 
			Delta utasszállító felrobbantási kísérlete 
			 3. 
			Repülőkatasztrófák, tömeggyilkosságok a lakosság ellen 
			 4. Bábeli 
			tömegmészárlások: Sanoma és Videoplayer, Origo és Videa 
			 5. Médiakartell 
			minden népek irtására 
			 6. Akik az egész 
			Emberiséget Pokolra szánták 
			 7. A Sanoma 
			médiamaffia népirtó világterrorizmusa - Gyűlöletháború az Emberiség 
			ellen 
 8. A 
			keresztyénségtől Németh Sándorig - Passzív és aktív tömeggyilkosok  | 
				
			
								
			
			
A Háttérhatalom léte és 
			technológiái, valamint az Emberiség helyzetének megértéséhez a Hírháttér kapcsolódó 
			alapirodalmából:
						
			
			
						
			A 
		teljes Ringier médiamaffia-hálózat betiltotta!
		HÍRHÁTTÉR: 
		Ezt a földet újraírja
		2008-10-02. 
		-  
		HÍRHÁTTÉR TV: 
		
		A Háttérhatalom, ama Nagy 
		Babilon - 
		Meglátni a Pokol Kapuját...
		/Christian Crown - Fenyvesi Theresa - titok és Molnár F. Árpád/   
						(Film, 31 perc)
			
						
						HÍRHÁTTÉR 
		- A babilonisták gyűlölt ellensége
		
		
2008-11-02. - 
			
						Minden idők egyik, ha nem a 
		legnagyobb UFO-inváziója (Fotókkal!) - 
		Amit Babilon elvett, azt a Hírháttér 
		visszaadja
		/Molnár F. Árpád történelmi leleplezése/
			
		HÍRHÁTTÉR 
		- Átadja a titkokat
		2008-11-28. 
		-  
		HÍRHÁTTÉR TV: 
		
		Kollektív életálom - 
		ismeretterjesztő film
		/Molnár 
		F. Árpád/  
		(Zene: Ennio Morricone: A Polip)   (Film, 16 perc)
						2008-12-26. -
		
						Beszervezésem elő(zmé)nyei
		/Tánczos Krisztina (Tánczos Gábor nagynénje)/
						
			
2009-01-15. 
		-  
		HÍRHÁTTÉR TV: 
		
		A Háttérhatalom Neve: A 
		Titokzatos Nagy Babilon - A 
		Jelenések Könyve Elkezdődött
		/Molnár F. Árpád/  
		/Zene: 8 zeneszerzőtől/  
		
		
						(Film, 97 perc)
						HÍRHÁTTÉR 
		- Ahol a jövő életre kelt
		
						2009-02-01. 
		-  
		HÍRHÁTTÉR TV: 
		
		DNS és foton, és a 
		szörnyek istenné váltak
		/Christian Crown - Molnár F. Árpád/  
		/Zene: Enigma/  
		
		
						(Film, 16 perc)
						
2009-05-14. 
		-  
		HÍRHÁTTÉR TV:
		 
						Bevezetés a Világ 
			titkaiba
		/Molnár F. Árpád/  
		/Zene: Alban Berg, Sir Edward Elgar, Lendvay Kamilló, Ligeti 
						György, Reményi Attila/   
		
		
						(Film, 92 perc)
						
						2009-05-20. 
			- 
						Nemzetbiztonsági csúcsbotrányok, 
			Emberiség elleni terroristák - Kulisszatitkok
			/Molnár F. Árpád/
						
						Orbán 
			Viktornak való ajánlás helyett: 2009-05-23. - 
						
						
						A Cégen belülről: Az NBH és a 
			hajdani Orbán-kormány soha, sehol, senki által nem publikált 
			titkosszolgálati módszereiből és eszközeiből
		/Molnár F. Árpád/
			
			ALAPMŰ! 
			: 2009-06-21. - 
			
			Elmeprogramozás, teljes 
			kontroll: háttérhatalmi, katonai stb. titkosszolgálati Echelon-áldozatok az egész bolygón
			/Molnár F. Árpád (Echelon-tanú)/
			HÍRHÁTTÉR 
			- A legfőbb út a valóságba
			2009-08-19. -
			HÍRHÁTTÉR TV: 
		
		A 
			tapasztalásszkennelés és az agyirányítás alapjai
		/Molnár F. Árpád/ /Zene és 
			hangeffektusok: Molnár F. Árpád/
		
			(Film, 11 perc) 
			
2010-03-12. -  
			 
			HÍRHÁTTÉR TV: Egy zsidó Echelon-tanú vagy 10 millió magyar - 
			Valerie B. Wolf, mi és a Háttérhatalom
						/Varga 
			Szibilla Anna 
			- Molnár F. Árpád/ (Film, 20 perc) /Zene: 
			Warhammer (Chaos Gate)/
						
			2010-03-17. -  
			 
			HÍRHÁTTÉR TV: Illuminátusoknak programozták - Henry Kissinger, 
			Brice Taylor és a millió dolláros bébik
						/Varga 
			Szibilla Anna 
			- Molnár F. Árpád/ 
						(Film, 17 perc) 
			/Zene: 1. Enigma; 2. James Newton Howard és John Frizzell/
						
			
2010-03-31. 
			-  
			 
			HÍRHÁTTÉR TV: Echelon-tanúk és 
			Világkormány (Istenekké az ördögök között)
						/Soós József "Titán" - Molnár F. Árpád/ (Film, 22 perc) /Zene: Enya/
						2010-04-04.
			 
			HÍRHÁTTÉR TV: Programozott katonák
			(Andy Pero és a 
			Montauk-fiúk)
						/Varga 
			Szibilla Anna 
			- Molnár F. Árpád/ 
						(Film, 13 perc) 
						/Zene: Steve Jablonsky/
						2010-04-15.
			 
			HÍRHÁTTÉR TV: 
			Szexrabszolga, titkos ügynök (A programozott Candy Jones és e 
			rejtett világból)
						/Varga 
			Szibilla Anna- Molnár F. Árpád/ 
						(Film, 23 
						perc) /Zene és hangeffektusok: Molnár F. 
						Árpád/
			
						
			
					
						
				
					
					Előző cikk: 
		
			
			 2010-05-04. 
			-  
			 
			HÍRHÁTTÉR TV: 
			A magyarság gyámság alá helyezése (Ostobák, barbárok, gyilkosok, 
			terroristák, elmebetegek) 
						/Soós József "Titán" (politikai 
			üldözött keresztyén újságíró, csúcs-tényfeltáró, Echelon-tanú) - Molnár F. 
			Árpád (politikai üldözött keresztyén, oknyomozó, tényfeltáró, 
			Echelon-tanú)/ 
		
					(Film: 21 perc; KLIKK!)   
			/Zene: Hans Zimmer/ 
					 Tartalom: 
								Volt egy párt, a Jobbik, és volt egy nép, a 
			magyar, amely az előre bejelentettek szerint hatalmas hahotázásokkal 
			ünnepelte saját nemzete legnagyobbjainak sokkos gyilkosait, minden 
			átmentett kádári és államvédelmi pszichiáter és elmegyógyász 
			bűnözőinek bűntetteit, és taposta ezen utolsó nagy babiloni ördögök 
			áldozatait. Volt egy nép, a magyar, amely ártatlan hősei kínjain és 
			halálán hízott kuruc.in fos röhögéstől leölendő disznóvá, hogy Vona 
			Gáborozva megszavazza saját családja, nemzete és a világ népei 
			válogatás nélküli, idegen lelkű multimilliárdosai általi folyamatos 
			irtását, az elkövető állami-háttérhatalmi tömeggyilkosok védelmét, 
			és a népirtásokról szóló bizonyítékok megsemmisítését. Ez a nép - 
			ahogy évekkel előre elmondtuk leépülését - már nem volt normális. 
			Nem, mert - mint 2000 évvel ezelőtt Izraelbe - eljött hozzá minden 
			idők legnagyobb lehetősége, hogy a tényfeltárásokkal a világ 
			legnagyobb nemzetévé és ISTEN népévé váljon. Ez a nép őrült volt. 
			Megérett a gyámságra, megérett a gondnokság alá helyezésre, megérett 
			a kárhozatra. Azért jöttünk, hogy puszta igaz beszédeinkkel 
			biztosítsuk mindazt, amire ez a nép - ISTEN Ítélete szerint - 
			méltóvá tétetik, s hogy biztosítsuk ellenségeink teljes elbutulását, 
			degradálódását, és örök kínszenvedésbe vetését. Pusztuljanak, amik 
			pusztították a Földet. A Földet! | 
					
					    | 
					
					
					Következő cikk: 
					2010-05-06.  
						
					
					Bölcsességet vagy terrorizmust? - Ha köztársasági elnök: 
					Pálinkás József vagy Sólyom László? 
			/Molnár F. Árpád 
			(politikai üldözött keresztyén, oknyomozó, tényfeltáró, filmrendező, legalább 
			egész Európa legfőbb Echelon-tanúja)/ 
					  
						Részlet: Pálinkás József MTA-elnök részünkről 
					történő óvatos pártfogása - szemben a 
					tutsekista-toroczkaista-kurucféle sokkos gyilkos 
					Veérvonallal - nem véletlen és vaktában való. Az Emberiséget 
					totális kontroll alá vett Echelon-rendszerekről szóló 
					tényfeltárásaink közepette és azóta a Magyar Tudományos 
					Akadémia (MTA) tagjai közül valók (...) már sok-sok hónappal 
					ezelőtt is megkerestek minket, egyszer gratulálva 
					munkásságunkhoz, máskor szintén gratulálva figyelemre 
					méltónak és a média jövőjének nevezve azt, amit művelünk. 
					Ezeken belül megesett, hogy az MTA egyik tagja - gratuláló 
					belépését követően - saját munkáit ajánlotta figyelmünkbe, 
					míg Pálinkás József mostani MTA-elnök környezetével 
					folytatott kommunikációi vonatkozásában jutott vissza 
					hozzánk több ízben, hogy elismeréssel illeti filmjeinket és 
					ismeretterjesztő tényfeltárásainkat, annak keresztyén 
					konstrukciójával és az Emberiség várható jövőjének 
					prezentációjával egyben. |