2011-08-25.
Pató Selam
(roma jogvédő újságíró, képzőművész, aktivista)
Konszolidált, de fülledt szauna-hangulat jellemezte azt a
kerekasztal-beszélgetést, melyre 2011. augusztus 18-án került sor az
Erzsébetvárosi Közösségi Házban. A csaknem éjszakába nyúló,
SZEMTŐL-SZEMBEN A JOBBIKKAL címmel megrendezett esemény, Száva
Vincének, az ÉKE elnökének már nem első kezdeményezése párbeszéd
kialakítására a szélsőjobb, s a politikája által legdrasztikusabban
érintett kisebbséget képviselők néhánya (közel 30 fő) között. A roma
oldalról meghívottak részvétele mellett ezúttal nem csupán vitafórum
szerveződött, a Jobbikat szóvivőként képviselő Mirkóczi Ádámmal,
hanem egy Vona Gábornak, a Jobbik elnökének megfogalmazott petíció
átadására is sor került.
|
Pató Selam
cikkéhez A HÍRHÁTTÉR mellékelt képes összeállítást:
Száva Vince gyerekekkel.
(Teljes méret a képre klikkelve!)
Száva Vince szintetizátoron.
(Teljes méret a képre klikkelve!)
Filmjeink sokasága közül ajánljuk a
magyarországi, romák elleni apartheid sorozatgyilkos állami
terrorizmusról!
HÍRHÁTTÉR TV:
Kordokumentumfilm Molnár F. Árpádnak, a romagyilkosságok
Keresztyén Emberjogvédő Koronatanújának orbáni
elhurcolásáról a cigánygyilkossági tárgyalásról,
hitlerizmus és sztálinizmus vádjával!
(Film, 27 perc;
KLIKK!)
Két további, a fentit megelőzően
készült romagyilkossági Filmünk:
- 2011-05-28.
HÍRHÁTTÉR TV: Romagyilkosságok!
Galgagyörk Anatómiájából - Dilettantizmus,
Programozott Gyűlölet, Állami Gyilkosságok
(Film, 17 perc;
KLIKK!)
- 2011-05-27.
HÍRHÁTTÉR TV: Sortüzek:
2006 és Romagyilkosságok (Piricse) - Ha rendőr lő: kitüntetés, Ha
civil: életfogytiglan!
(Film, 14 perc;
KLIKK!)
A képek mellett olvasható cikk írója, aki a 10 millió lakosú
Magyarország közéleti személyei közül a legszebben
öltözöttjei közül való: Pató Selam. Az Interneten számos
művészi felvétel található róla.
Legújabb Filmünk a Sziget 8, amit
e feliratra klikkelve
megtekinthet. A romagyilkosságok kapcsán pedig több, velünk
beszélni merő rendőr kedvence volt a következő Filmünk:
2011-05-20.
HÍRHÁTTÉR TV: Apartheid
Cigánygyilkosságok, Titkosszolgálatok, Állami
Szélsőjobb, Precedens Média-megsemmisítések! - A KBH-s Csontos Istvánról és a mindenkit eláruló
titkosszolgálatokról
(Film, 29 perc;
KLIKK!)
Pató Selam számos kiváló műve közül az egyik, melynek a
címe: Apokalipszis.
(Teljes méret a képre klikkelve!) |
Száva Vince köszöntőbeszédében elmondta: Magyarország életét és
jövőjét hívatott magába foglalni az, hogy mit teszünk az előítéletek
és a rasszizmus ellen. Hazánk békéjének felforgatásáért felelőssé
téve a Jobbikat, úgy fogalmazott: nekik köszönhető az az út, melyre
léptünk, azaz az itteni üldöztetéseknek az a mértéke és jellege,
mely miatt világviszonylatban is éles bírálat éri hazánkat, más
európai és amerikai országok vezetőinek részéről, s ez negatív
kihatással bír gazdasági presztízsünkre is. Hangsúlyozta: a Jobbik
kormányzati ténnyé válása önös politikai érdekeket tart
evidenciában, s kiteljesedése Magyarország végét jelentené,
visszaidézve a sokak életét követelő régi időket. Ezen az alapon
hívta fel a figyelmet össztársadalmi közös érdekünkre, hogy falakat
állítsunk a rasszizmus törekvései elé, - amelynek egy üzenet értékű
eseménye kell, hogy legyen a jelenlegi párbeszéd is.
A mára kialakult helyzet előzményeinek feltárásában beszélt a
szociális és gazdasági válsághelyzetről, melybe sodródott az ország,
s aminek következtében a bűnbakkeresés ténye felmerült mint
szükségszerűség. A beszélgetés központi témájaként szereplő párt
tüneteihez sorolta a mások lejáratására, kiirtására valóm uszítást,
annak a nyíltságnak az alapján, mellyel a Jobbik s a hozzá közel
álló civilszervezetek teszik a dolgukat, példának okáért az, a
Magyar Gárda idején elhangzott kijelentés is felmerült, hogy fizikai
támadásba készülnek kezdeni. Az ÉKE elnöke beszédében joggal
kritizálta a parlamenti tényezőként megjelenítődő Jobbiknak azt a
hozzáállását, hogy mindez ellen nem emeli fel a szavát, miközben az
elfajult feszültség a magyar nép túlnyomó többségének életét
megkeseríti. Mindazonáltal hangot adott annak a reményének, hogy mi
mind, jó szándékú és párbeszédre kész állampolgárok, sikersorozatra
kell, hogy legyünk ítélve, bízva abban, hogy a meghívott képviselő
úr megérintetté válik a beszélgetés során részünkről
elhangzottaktól.
Az Európát, sőt az egész világot megborzongtató gyöngyöspatai
eseményeket követően – mondta Száva Vince -, ki kell nyitni a
szemeket és felébredni, mert ha nem, úgy visszafordíthatatlanná
válnak a tétlenség következményei. Beszélt továbbá arról a mély
lelki válságról, melybe az ottani emberek zuhantak a Szebb Jövő
Alapítvány fekete ruhás, ostoros, harci kutyás embereinek menetelése
átélése miatt, ahol roma és magyar emberek egyaránt
megfélemlítettségben voltak, s a felnövő helyi gyermekek súlyos
tünetekben megnyilvánuló és maradandó lelki sérüléseket szereztek.
Az ország gazdaságát is destruktívan érintő presztízsrombolás ered a
gonosz tevékenységek folyamatos megjelenítéséből. Az előadó e ponton
emlékeztette a jelenlévő kormányszóvivőt arra is, hogy roma őseink
nem csak harcoltak és életüket is adták e hazáért, de az utak és
épületek is legnagyobb részt az ő kétkezi munkájukból épültek fel.
Annál elfogadhatatlanabbak azon elméletek, melyek
megfogalmazódhatnak a cigány társadalom számára megvalósítandó
munkatáborok címszó alatt, vagy kitiltással, elűzéssel fenyegető
alakokban, amelyek ideológiáját csak erősíti a köztudatban a
kisebbségek ellen túlhangolt propaganda.
Adjuk tovább -, szólított fel Száva Vince -, hogy az utolsó
időkben vagyunk, eljött az összefogás ideje, amikor védekeznünk kell
a rasszizmus ellen. Hogy erre a cigányság részéről mi lehet a
legüdvösebb? Az előítéleteket leghatékonyabban az a magatartásforma
bonthatja le, ha fel tudunk állítani magunkról olyan mintaértékű
magyar állampolgár képet, amelynek tetteinkkel adjuk látható jeleit.
S mivel a történelem tanulsága szerint az országos mértékű nagy
problémákat mindig a tömeg oldotta meg, szükség van demonstrációkra,
sokunknak sokhelyütt, a törvényes kereteken belül. Minden
törvény-adta lehetőség eszközével meg kell akadályoznunk, hogy a
történelem megismételje önmagát, s megállíthatatlanul egy újabb
vészkorszak következzen be. Ennek a gátszabásnak a részeként
szeretnénk azt tapasztalni, hogy a Jobbik is a magyarországi
össztársadalom érdekeit képviseli.
A beszédet követően Dr. Horváth Ferenc jogász (a RROE elnöke,
ezúttal magánszemélyként) a Jobbik tömegmozgalmának keletkezéséről,
kibontakozásáról és tevékenységének attitűdjeiről tartott előadást,
elsősorban a jelenlévő roma meghívottak számára. Kivételesen jól
felépített, logikus, átlátható, kronologikus összefoglalójában nem
csak a kormánytényezővé vált szervezet történetét vázolta fel, de
idézett hivatkozásokhoz kapcsolva észszerű, feleletet jogosan
követelő, elkerülhetetlen kérdéseket is megfogalmazott. Néhány
kiragadott informatív tény az ismertetésből:
- 2003. október 24.) a Jobbik párttá alakulása. Karácsonyra
időzített első megnyilvánulásuk, mely a vallásszabadság
tiszteletben-tartásának kötelezettségét kérdőjelezi meg, amennyiben
monopolizálja az államvallást. Ekkoriban kerül nyilvános szóváltásba
Pörzse Sándorral annak vonatkozásában, hogy az ideológiákból fakadó
indulatok vajon ketrecbe tarthatóak-e?
- 2004.) Globális gazdasági helyzetünk, piacképes szerepünk
megőrzése bár megkövetelte az EU-hoz való csatlakozást, a Jobbik
ezzel ellentétes állásfoglalást alakított ki.
- 2006. ) A Jobbik még nem elég erős, de a MIÉP már gyengül. Az
árpád-sávos irányzatot megteremtő Magyar Mérce, valamint a Harmadik
Út kampány-szlogenű események ideje. szeptember 17.) A cigánybűnözés
fogalmának felelevenítése, mely ellentmond annak a joggyakorlatnak,
hogy nem a származás, hanem a tett számít. A Kossuth-téri és MTV
Székházas események sorolhatók még e naptári évbe érdemlegesen,
melynek vezérfigurája az átszínezések dacára is vitathatatlanul
Toroczkai László volt, s politikai erő mozgatta a tömeget.
- 2007.) A Bethlen-program bemutatása, a Szent Korona Tan
jogfolytonosságához való visszanyúlás. A „társadalmi asszimilációra
nem alkalmas csoportok” fogalmának bevezetése. A „cigánybűnözés”
szlogenje alatt, ellenségkép felmutatására épülő tömegbázis
felépítése, mely a láthatóan jellegzetes rasszjegyeket tekintve
egyszerű mechanizmus. Kezdeményezés a rendőrségen belüli cigányvonal
újraélesztésére. Magyar Gárda megjelenése (hozzá kapcsolódva az ÉKE
demonstrációja) fémjelzik még ezt az évet.
- 2008. szeptember) az EP lista jelöltje Morvai Krisztina lesz
-, közrejátszanak ebben a hamisított választási cédulák -
stratégiailag a Jobbik sikerét erősítő – lelepleződései.
2009. június 14.) Együttműködési Szerződés a Szlovákiában
magyarbarát Toroczkaival, aki hazánkon belül nem tulajdonít az
ottaninak megfelelő mértékű érzékenységet a hazánkban élő kisebbség
sorsa iránt -, valamint Budaházyval, aki 2001-ben a Magyar Revíziós
Mozgalom alapítója, s annak a Hunnia Mozgalomnak részese, amelynek
keretei közt elhangzott a hatalomátvételre való fizikai felkészülés
fogalma. Együttműködési Szerződés a Magyar Gárdával, és a Hatvannégy
Vármegye Mozgalommal.
2010. január 16.) A „Radikális változás” program bemutatása.
Vezér-szlogenje a „Segély helyett munkát”, mi szerint fizetésben
mindenki csak munkájáért részesülhet -, felveti annak átlépett
kérdését, hogy milyen forrásból került volna kifizetésre a kiadott
munkák költségviselése? Megfogalmazódott a „munka és az oktatás
világán kívül élők” terminus technikusa, s a nyomor okozta apátiából
való kiútkeresés a cigányságot helyezte felmérése fókuszába. Ezekkel
összefüggésben létérvényt nyert az a szentencia, hogy a bűnözés nem
genetikai meghatározottság. Május 27.-én a Duna TV-ben 6-8 óra közt
elhangzik Vona Gábor azon kijelentése, hogy a cigányság kitermelte
maffiózó rétegét.
Dr. Horváth Ferenc e pontnál azzal a jogos kérdéssel fordult a
jelenlévő képviselőhöz, hogy a cigányság vajon direkt szegényedett-e
el, akarva került-e bizonyos rétege törvényen kívül a megélhetési
bűnözés formáival? Az előadó felelevenítette a Jobbiknak azon
kijelentését is, miszerint a cigányság a többségtől eltérő
mentalitásával elérte a többségi társadalom tűrésküszöbét. Szót
ejtett a rablóversenyes kapitalizmusról, melyben a nagytőkével való
lepaktálás nem a cigányság bűne, s többszázezren milliárdosokká
váltak általa, számlálhatatlan ismert és ki nem tudódott példa van a
közvagyon elherdálására, melyet szintén nem a cigányság preferált:
ezekkel éles kontrasztban a cigányság túlélési akciót folytat csupán
-, hangsúlyozta Dr. Horváth Ferenc -, összefüggésben azzal a
„parazita” fogalommal, mellyel a Jobbik engedte ki a palackból az
erőszak szellemiségét. Beszélt arról a kontraszelekcióról is,
melynek jelei mutatkoznak meg a házi-őrizetes büntetés-letöltés
rendszerében és abban is, hogy teret kapnak büntetett előéletű
személyek is a Parlamentben. Utalt Volner Jánosnak arra a döbbenetes
párhuzamára, mely szerint a cigányok gyermekvállalása a közbiztonság
romlásához vezet, s az integrációnak arra a feneketlen kútjára,
melynek nyitányaként is tekinthető lenne a Szegedi Csanád által
prezentált Országos Cigány Módszertani Központ megvalósulása.
- 2011. május 1.) a közrendvédelmi egységek területi alapon
működő csendőrségének létrehozása merült fel végezetül a
kronológiában, mint értékelendő felvetés: ki és miből működtetné, mi
a jogköre, hová tartozik: ha az önkormányzatokhoz, akkor milyen
összefüggése mutatható ki az erőszak-monopóliummal? A jogász doktor
előadása zárszavaként kiemelte azt a médiaképes extrémizmust, mely
az előítéletességet a nemzeti büszkeségre építi, s aminek
következménye a feszültségek gerjesztése és gyakorlati
megvalósulása. Az elhangzott súlyos kérdéseket szépen oldotta László
Mária költő, újságíró vers előadása, az esemény „félidején”.
„A magyar nép megbékéléséért és érdekében” zajló vita első
részletében Mirkóczi Ádám kormányszóvivő úr reflektált az addig
elhangzottakra. Retorikai, kommunikációs szintű fordulatként
határozta meg, hogy pártjuk leszámolt az évtizedes tabukérdésekkel,
melynek módszere fokozatonként 1) a ténylefektetés, 2) a
diagnosztizálás, 3) a gyógymód -, élt kétértelmű hasonlattal,
amennyiben vesszük a bátorságot, hogy a cigányságot a betegség
fogalommal állítsuk analógiába -, lévén, hogy beszélgetésünk témája
a nép sorsa volt. ?Majd a képviselő hibaként jelölte meg azt, hogy a
romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat esélyt ad a Jobbikkal való
összemosásra. A Magyar Gárda mentségére hozta fel, hogy mindössze
egy alkalommal voltak büntetve, tiltott egyenruha-viselésért, s hogy
a büntetett előéletűeket eltávolították soraikból (ezzel
önkéntelenül alátámasztva, hogy ilyenek is voltak). Pártjuk
presztízsének védelmében úgy nyilatkozott: volt rá precedens, hogy
törvénytisztelő cigány állampolgárok kérték konfliktuskezelő
segítségüket.
Fontosnak érezte elmondani a gyöngyöspatai események
előzményeit, nevezetesen a Vona Gábor által ott tartott lakossági
fórumot, amelyet követően két héttel később tűnt fel a színen a
Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület magánakciójával. Állítása szerint a
jogvédő szervezetek félretájékoztatták a cigányságot, ezzel
összefüggésben jelenhetett meg a Véderő, az Amerikai Nagykövetség, a
Titkosszolgálat, s további prominens képviseletek. A cigánybűnözés
fogalmához kapcsolódóan elmondta, hogy nem számítottak miatta
„médiaricsajra” -,, hiszen az egyenruhás bűnözés is törvény hatálya
alá tartozó fogalom, a csendőrség intézményének felelevenítése
mellett szót emelve pedig más európai országok gyakorlatára
hivatkozott, akik éppen hatékonysága miatt vették át azt hazánktól.
Beszámolt arról, hogy 2010. novemberében Hegedűs Gáborral
cigány-magyar együttműködési bizottság létrehozására adtak be
javaslatot, amely a többi kormánypárttól totális elutasításban
részesült, véleménye szerint két okból: egyfelől, mert megalakulása
a Jobbikat tette volna sikeressé. Másfelől, mert meglátása szerint a
mai Magyarországban a nyugdíjasok és a cigányság az a két társadalmi
tömb, akik a választások eredményeit képesek eldönteni, akik ilyen
érdekek szolgálatában megvásárolhatóak, - ezért a választásokon
egymással versenyképes pártok egyikének sem célja a cigányság
felemelése, az annak érdekében tett kezdeményezések támogatása,
amelyet az ő szociológusi szemszögéből elsősorban felmérésekkel
lehetne megalapozni.
Mai hazai társadalmunk legsúlyosabb problémájaként a cigányság
és magyarság együttélését jelölve meg, melynek útját a leszakadt
réteg integrálásában látja, valamint a tárgyalóképes cigány
felsővezetőség lecserélésében. Kérdésemre a képviselő úr
pontosította illetve kiegészítette ezt a kitételét annyival, hogy
ennek végrehajtása magának a cigányságnak a privilégiuma. Mirkóczi
Ádám hangsúlyozta a cigányságon belül kimutatható megélhetési
gyermekvállalás létezését, azonban nem érvelt azzal a
megállapításommal, hogy ez a többségi társadalomban ugyancsak
létezik, ha nem is látványosan, mint a cigányság máig is legtöbb
helyütt periférián illetve kolóniákba élni kényszerülő
csoportjainál. Érzésem szerint az intellektuálisan erősen
kontrollált reakciók mellett is heves ellenszenvet váltott ki a
jelenlévőkből a képviselő úr azon gondolatmenete, mely szerint
felelős családmodell híján a maximálisan közmunkára alkalmas
cigányság szubkultúrájában a gyermekek nem látják szüleiket dolgozni
és testvéreiket tanulni, s ezen otthoni nyomorban felnövekvő
generációkból bűnözők termelődnek ki. E folyamat megmásítására azt a
megoldást szándékozik felvázolni a Jobbik, hogy bentlakásos
iskolákat hoz létre. Kormányszóvivő úr e ponton Böjte Csaba Testvér
példájával élt, s hangot is adtam azon észrevételemnek, hogy nagyon
hibásan -, hiszen nem állítható párhuzamba az árvák és utcagyerekek
felkarolása, értékes életre való felelősségteljes felkészítése azzal
az alternatívával, hogy a cigány gyerekeket saját kultúrájukból
kiszakítva, gyökereiktől elválasztva, anyanyelvük elsajátításától és
használatától elidegenítve, identitásuktól megfosztva nevelje az e
tervet megvalósítók intézményrendszere. Arra a felvetésemre, hogy
miért nem a veszélyeztetett területek nyomorának komplex módon való
kezelése illetve megoldása a cél -, kormányszóvivő úr reakciója
értetlenkedést fejezett ki, agyonhasznált frázisok idézésével
helyettesítette az elvárható érdemleges reflektációt, melyet nem
tekinthettünk kielégítőnek.
Válaszát átvezette egy nem-hivatalos érvényű, hatodik osztályos
cigány gyermekek körében végzett körkérdésre, mely szerint a „mi
szeretnél lenni, ha felnősz?” – kérdésre, a gyermekek részéről három
válasz fogalmazódott meg: kamatos (értsd: uzsorás), gyerek-gyáros
(értsd: megélhetési gyermekvállaló), és a lányok egy szűkebb köréből
további egy alternatíva. Önálló esettanulmány megírására kívánkozik
e téma: mert ha hitelt adunk a képviselő úr ezen elbeszélésének, az
nagyobb bajt tár fel, mint ha nem! Az ugyanis azt jelenti, hogy
hazánkban 12-13 éves korukra a cigány gyermekeket arra a látásmódra
juttatja a társadalom, és amit benne realitásként megvalósulva
tapasztalnak, hogy a túlélést tűzzék ki életcélul.
Elkerülhetetlenül eszembe jut e sorok írásakor, ami az auschwitzi
haláltábor felszámolásakor elhangzott az ottani cigányok tömegeinek
ajkáról: „Csak élni szeretnénk!” Ugyanez köszönne vissza három
emberöltővel később, a roma gyerekek életcéljában, ami nem lehet
több, mint ami az életben-maradást szolgálja? Egész társadalmunk
közös felelőssége ez, ha így van valóban!
Ahogyan Dr. Horváth Ferenc is beszélt az alternatívák teljes
hiányáról, és kifejtette, hogy a cigányok körében a szülés ösztönből
fakad, s nem kevesebbet, mint a túlélést szolgálja! Jogosan
hangsúlyozta azt is, hogy az oktatás, esetleges bentlakásos
megoldásokkal is fejlesztésre szoruló terület -, azonban a
cigányságot nem lehet egyfajta gyermeki állapotban tartani. Ha van
forrás e területek fejlesztésére, akkor mi magunk vagyunk
illetékesek létrehozni a szociális felzárkózást is támogató
intézményeket, saját roma szakembereinkkel, munkaerőkkel. Mirkóczi
Ádám azon megállapításához kapcsolódóan, hogy a szociális háló által
nyújtott segély összegének csaknem azonos mértéke a minimálbérrel
nem ösztönzi munkavégzésre a romákat, s e hibás életmodellt el kell
törölni -, a jogász doktor joggal bírálta a
munkaprogram-finanszírozó források hibás felhasználási módját, amely
nem piaci kereslettel rendelkező értéket teremtő munka kifizetésére
van alkalmazva, hanem a közmunkaprogram keretei közt csaknem
fölösleges feladatok elvégzésére, mint pl. az erdőirtás.
A RROE elnöke magánszemélyként való értékes hozzászólását
követően Száva Vince ÉKE-elnök petíciót adott át a kormányszóvivő
úrnak, Vona Gábor elnök őr részére. (Mellékletként olvasható.)
Továbbá projiciálta, hogy kártérítést fognak követelni a
cigány-zsidó társadalommal szemben elkövetett sérelmekért, a
gyöngyöspatai események lelkileg maradandóan károsodást szenvedettek
számára. Beszélt arról a társadalmi gondolkodásmódot formáló negatív
ösztönző erőről, amellyel az bír, amikor egy közszemély nyíltan
vállalja a cigányozást, uszítást, a cigány társadalom kiirtására
irányuló rasszista cél neonáci eszméjét, amely a világhálón máig
megtekinthetően jelen van, és beültetődik az emberekbe. Azt sem
hagyta szó nélkül, hogy a szerbiai, romániai, erdélyi
magyar-bántalmazások alkalmával a Jobbik képviselete nem érkezett a
helyszínre a magyar kisebbség sértettjeinek érdekeit képviselni, azt
a szerepet az ő szervezete vállalta magára. Száva Vince ezen felül
azt állapította meg, hogy a Jobbik uszítást valósít meg, s ez alól
az a gyakorlat sem kivétel, hogy bűnöző szimpatizánsaik iránt nem
foganatosítanak olyan eljárást, mely precedens értékű.
Mirkóczi Ádám a beszélgetés során ezúttal legalább tízedik
alkalommal védte pártját azzal a magyarázattal, hogy a Jobbik
valójában a rá épülő más szervezetek áldozata. Arra a kérdésre, hogy
a Jobbikban nincs-e előítélet, azzal a hatásos frázissal reflektált,
miszerint a tapasztalat nem előítélet, majd visszakapcsolta
mondandóját a gyöngyöspatai események előzményeihez, melyekben
őszerinte a mostanra lelkileg sérelmeket szenvedett fiatalok
ugyanazok, akik miatt a szóban forgó községben élhetetlen lett az
élet. Észrevételemre, hogy ez az általánosítás nem feltétlenül kell,
hogy fedje az igazságot, kormányszóvivő úr volt szíves
felülvizsgálni kijelentését. Tárgyilagos közlésmódba foglalt
helyzetelemzését követően Száva Vince megállapította, hogy a Jobbik
folyamatosan megvalósítja a gyűlöletbeszéd fogalmát, mely ma már
törvényileg szabályozott és büntetendő.
Dr. Horváth Ferenc a jogász szemszögéből világított meg
tényeket a beszélgetésben felmerült korábbi témák kapcsán. A
csendőrség kétségekkel teli intézményes működtetésével kapcsolatban
ismertette a magyar jognak azt a részét, amely szerint a tetten ért
bűnös fogva tartása a hatósági személy érkezéséig olyan állampolgári
jog illetve kötelesség, mely spontaneitáson alapul, - ellenben azzal
a propozícióval, hogy szervezetten figyeljék meg az előfeltételezett
bűnelkövetőket, és elfogásukra/fogva tartásukra készüljenek -, mely
ellentmond a spontaneitás kitételének. A felvonulásos esemény
kapcsán is konfrontálta a magyar jogrendszer szabályozását, amely
megadja a választási lehetőséget az állampolgároknak hogy eldöntsék:
részt szeretnének-e venni a gyülekezés törvénye hatálya alatti
rendezvényen -, ellenben a kampányvonulás helyszínén megvalósult
szituációval, ahol az állampolgároknak nem volt választási
lehetőségük. Nyugalmazott rendőrként szóba hozta annak a ténynek az
emlékét is, hogy a Jobbik harmadik hevesi képviselője, Schneider
Tamás korábban szkinhedként cigánybántalmazást követett el.
Száva Vince ugyancsak felidézte annak a személynek esetét, aki
a Jobbik égisze alatt tette meg legendássá vált fenyegetését:
„Megöllek téged te rohadt cigány családostul, és a véreddel fogom
kifesteni a házadat.” Utalt arra a galgagyörki drámára is, melyben a
szemtanúk a cigányok elleni támadás elkövetőiben a Magyar Gárda
előző este látott tagjaira ismertek, és elmarasztalta Mirkóczi
Ádámnak azt a megnyilvánulását, mellyel véleménye szerint védelmébe
vette a Kuruc Infó orgánumot. Képviselő úr elfogadhatóan indokolta a
beszélgetésben korábban vitatható alakban felmerült kiadvánnyal való
relációját, mint naprakész tájékozottságának hivatalból adódó
kritériumát. A beszélgetés végéhez közeledve azonban visszakapcsolt
még a csaknem középpontba került gyöngyöspatai eseményekhez -, és
élt annak a gyanújogával, amelyet kifejezésre is juttatott, hogy a
község „félő” cigányai cigányvezetők által lettek felbujtatva. Az e
tárgyból kibontakozó vita Mezei Sándorné hozzászólásába ívelt át,
aki a beszélgetés alatt készített jegyzeteiből összefoglalást
fogalmazott meg a cigányság aspektusából kulcsfontosságú
tényezőkből.
A fórumot Dr. Nagy László professzor híd-építő tendenciájú
gondolatai terelték a közös problémakezelő készség medre felé, aki
nagyszerű záró akkordként ültette a jelenlévőkbe azt a törekvést,
hogy egymás mind fokozottabb megismerése lehet az az út, ami a
konstruktív irányba vezet, s ennek legbiztosabb alapja az oktatás,
az ismeretek adása, ismeretterjesztő kiadványok elkészítése és
közreadása. Mint kormányzati tényező, a nemzet egészéért felelősen,
ez a Jobbiknak is a cigánysággal közös, reális célja lehetne.
Orbán
Viktor 100%-ban eltussolt és a tanúkat sorozatban lemészárolt
bűntetteiből: KLIKK!:
1.,
2.,
3.,
4.,
5.,
6.,
7.,
8.,
9.,
10.,
11.,
12.,
13,
14.,
15.,
16.,
17,
18.,
19.,
20.,
21.,
22.,
23.,
24.,
25.,
26.,
27.,
28.,
29.,
30.,
31.!
A Romák Elleni Állami Sorozatgyilkosság Orbán Viktor
általi eltussolásáról és világhírhedtté váló újságíró-üldözéséből:
KLIKK!:
1.,
2.,
3.,
4.,
5.,
6.,
7.,
8.,
9.,
10.,
11.,
12.!
Az Orbán Viktor által teljes eltussolásra és
folytatólagos szervezésre követelt, a világ minden népe és állami
vezetése ellen irányuló utasszállító és katonai repülőgépek elleni
tömeggyilkos robbantásos terrorcselekményekből egy csokorra való
leleplezés: KLIKK!: 1.,
2.,
3.,
4.,
5.,
6.,
7.,
8.,
9.!
Az Orbán Viktor által vezetett és eltussolni próbált állami
pszichiátriai kínzások, csonkítások, tömeggyilkosságok, Holocaust
megbuktatásából egy csokorra való:
KLIKK!:
1.,
2.,
3.,
4.,
5.,
6.,
7.,
8.,
9.,
10.,
11.,
12.,
13.,
14.,
15.,
16.,
17.,
18.,
19.,
20.! |